A honfoglaló magyarok azért (is) választották a Kárpát-medence területét a letelepedésre, mert akkoriban a szabályozatlan folyók és a lecsapolatlan mocsárvidékek és lápok sokkal könnyebbé tették (az amúgy rendkívül termékeny) terület megvédését?

Azért választották a Kárpát-medencét, mert egy viszonylag gyéren, nem egységes népek által lakott terület volt, amit el tudtak foglalni, és meg is tudtak tartani.

Valóban védhető terület, de nem a mocsarak, lápok miatt, hanem a Kárpátok hegység védte az egész medencét, keletről, északról, az ebereknek csak a hágókat kellett védeni, ami a tatárjárásig többé-kevésbé sikerült is, bár voltak betörések, de nem özönlötték el az országot a nomád csapatok.

A magyar honfoglalás volt az utolsó, amikor keletről jött nép tudott önálló országot alapítani, de ahhoz a Pozsonyi csatát meg kellett nyerni, a Dunán túli területek a Keleti frank birodalom része volt akkoriban, arról harc nélkül nem mondtak le, de a magyarok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy tovább nem vonulhatnak, de a medencét övező hegykoszorú védővonalnak kiváló

A hegyek adnak bizonyos védelmet a domborzati és időjárási viszonyai miatt, de nagyban függ a hegység pontos geográfiájától is. Általában amúgy is a völgyekben folyik a lényegi közlekedés, tehát ha a hegység völgyei jól közlekedhetőek, akkor nem sok védelmet ad, csak valamennyit. Általában a közlekedést akadályozza minden hegység, ami még a völgyekben is egy szűk kanyarulatra redukálódik le. Ha a völgyben haladna egy sereg, akkor a hegyről jól támadhatóak, mert be vannak szorulva a völgybe. A nagyon magas havas hegyek kimondott akadályt is jelentenek, mert nagy havazáskor a közlekedés is életveszélyes, nem beszélve az egyebekről. Szóval lehet egy szempont a hegyek védettsége is.

De hozzátenném, hogy ez egy mai szempont és nem biztos, hogy a honfoglalóknak is szempont volt amikor idejöttek, ez még csak feltételezés. Talán volt benne ez is, talán egyáltalán nem.

Kérdéses, hogy ezt a szerepet csak a mai szemléletmód és gondolkodásmód miatt képzeljük bele és erőltetjük a kérdésbe? Tehát mi lehet rá bizonyíték régészetileg is? Lehet valami teljesen más szempontja is a választásnak és azokat sorra kell venni egy vizsgálatkor. Nem tippelni egy és egy másik között. Az csak tipp. Nem a téma vizsgálata, de nyilván megnézhető ez is.

A terület lakosai - mint írták - biztosan egy szempont lehet, és vélhetően nem keveredtek konfliktusba az itt élőkkel és akkor az lehet mögötte. A megélhetés egy másik szempont, ami valószínűleg az állat tartás és mezőgazdaság lehetőse a területen és a vízforrások kellő megléte is az. A vidék egyszerű megkedvelése is szerepet játszhat, bármennyire is egyszerűnek hangzik, mivel vannak akik a laposabb területeket kedvelik, mert ahhoz szoktak, míg mások a hegységeket, bár a hegyek belakottsága mindig gyérebb volt, tehát a laposabb vidék a kedvezőbb a megélhetéshez az emberek többségének. Azért az inkák például hegyvidéken laktak az Andokban, és alkalmazkodtak is hozzá. Más népek belakják a szigetvilágokat és hajóznak, halásznak. Szóval egyéni szempontok is szerepet játszanak ilyenekben.

Nem egy nép történetében spirituális jellegű okokból indult el valahova és telepedett le az adott helyen, több ilyen is volt, vannak rá példák. Benne van a mondáikban ugyanis.

Szerintem - a nélkül, hogy ismerném a témakört egyébként - a megélhetésre tippelnék elsősorban és nem a védhetőségre, mert alapvetőbb. Nem hiszem, hogy annyira féltek volna akkoriban az őseink, hogy ez fő szerepet játszott volna az itt letelepedésben. Inkább a lapos és jól művelhető vidék, elegendő folyóval. Szerintem, mert nem foglalkoztam vele.

"Mivel a honfoglaló magyarok részben a besenyők támadásai elől menekülve jöttek a Kárpát-medencébe, ez is szerepet játszhatott."

Hozzá is teszem az elején, hogy javítsatok, mert nem foglalkoztam magyar történelemmel annyira. De ha jól mondom a besenyők területén túlról érkeztünk, tehát nem előlük menekülve, legfeljebb lehetett út közben a besenyők területén összetűzés. De javítsatok nyugodtan. Másik, hogy a besenyők szerintem a Kárpátokon belül itt voltak, és akkor a Kárpátok előlük nem adhat védelmet.

De tényleg javítsatok. A magyar töri nem erősségem annyira.

"A magyar honfoglalás volt az utolsó, amikor keletről jött nép tudott önálló országot alapítani, de ahhoz a Pozsonyi csatát meg kellett nyerni, a Dunán túli területek a Keleti frank birodalom része volt akkoriban, arról harc nélkül nem mondtak le, de a magyarok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy tovább nem vonulhatnak, de a medencét övező hegykoszorú védővonalnak kiváló"

2-es ez jó megfontolásnak tűnik. Bár én tovább vizsgálnám, mivel nem hiszem, hogy annyira válogattak volna és konkrétan kiválasztották a Kárpát-medencét több hely közül. Inkább szerintem pont jól alakult és megfelelt a hegyek övezte terület az egyéb megélhetési és népességbeli viszonyokkal együtt. Szóval szerintem annyira nem lehetett önálló szempont önmagában a környező hegységek megléte, hanem inkább jól jött mellékesen.

#5#

A honfoglalás egy összetett folyamat volt, nem hirtelen felindulásból vonultak be őseink a Kárpát-medencébe, és feltételezhető, hogy nem is egyszerre, és a sztyeppén is maradtak magyarok, akiket majd évszázadok múltán talál meg Julianus barát a keleti útja során (Magna Hungaria).

Ez már önmagában egy történelmi érdekesség, de egy másik téma.

A Kárpát-medencébe bevonuló magyaroknak voltak információi a területről, és ismerték az utat a hegyeken keresztül.

Nem bolyongás közben tévedtek ide, a Vereckei hágón keresztül vonultak át a Kárpátokon.

A keleti pusztákról érkezett népek történelméből még a modern kori történészek előtt is rejtve marad az a rész, amíg azok nem jelennek meg Európában.

A hunokról is meglepően keveset tud a történelem, az avarok is keletről érkeztek a Kárpát-medencébe, és néhány száz éven keresztül uralták azt, majd jöttek a magyarok... nem lehetetlen, hogy volt kapcsolat a három említett nép között az ázsiai sztyeppéken is, bár bizonyítva nincs.

Ma már a történészek szerint az az elfogadott, hogy a honfoglalás szervezetten, megtervezve, több lépcsőben történt, előre számoltak azzal, hogy a hegyek védelmi vonalat jelentenek a területnek.

A magyarság nem elszigetelten élt a sztyeppén, ahogy Bizáncig eljutottak, úgy eljuthattak a Kárpát-medencébe, tudhattak a létezéséről, a körülményekről

Oké. Értem. A népek vándorlását a régészet ma többnyire többszörös eseményként mutatja, és például az amerikai kontinens benépesítése is már a legalább háromszori beáramlásnál tart. Voltak népmozgások bőven. Bár ez nagyobb időtávlat, de őskori népmozgások is voltak idefelé. Nem tudom a kérdezőnek ez érdekes lehet-e.

i.e. 50 000-40 000

Az első nagy beáramlát i.e. 50 000-40 000 között volt, egy Bázis Nyugat-Eurázsiai populáció és egy Kelet-Ázsiai populáció, amik keveredtek az itt élő neandervölgyiekkel. Tehát már i.e. 50 000 éve is ázsiai beáramlások voltak Európába! Ezeket a genetika mutatta ki a leletanyagból.

i.e. 40 000-26 000

Majd ezt követően i.e. 40 000-26 000 között az előtte itt élő neandervölgyiek beolvadtak az ide érkező Nyugat-Eurázsiai bázis populációba.

i.e. 20 000

Ezután megint mozgás figyelhető meg, i.e. 20 000 környékén Eurázsiai és Közel-Keleti fenotípusok jelennek meg. Miközben egy külön Nyugat-Európai populáció különíthető el a Brit-szigetektől a Kárpátokig, de többségi mennyiséget sehol sem alkottak.

i.e. 10 000

Ezután i.e. 10 000-től ezeket felváltja egy Nyugat-Ázsiából érkező populáció, akik Anatóliából (ma Törökország) és Kaukázusból (Fekete-tenger túlsó keleti része)-ről érkeztek.

i.e. 5000-3000

Az utolsó ősi vándolrás i.e. 5000-3000 között zajlott az ókor Európába két területről, bár egymás melletti területekről van szó. Egy Ókori Észak-Eurázsiai populáció érkezett a Kaszpi-pusztán (Pontic-Caspian steppe) keresztül, akik Európa-szerte megtalálhatók maximum körülbelül 20%. A másik a Yamnaya komponens egy ősi észak-eurázsiai komponens. A Yamnaya kultúra nevű lovas sztyeppei pásztorok a mai Ukrajnából és Oroszországból érkeztek. Ez a Szibériai beáramlás i.e 4500 éve volt az utolsó nagy beáramlás Európába.

Térképen:

Ancient North Eurasian (ANE)- Ókori észak-eurázsiai (jobb oldalon)

[link]

[link]

A lényeg belőle a valójában sokkal korábbi és többszöri ázsiai ide vándorlások, persze egész Európába kb. A honfoglalás az ezek után egy még újabb ázsiai érkezést jelent. De innentől nem ismerem, de talán akit érdekel az őskorban és ókorban is többszöri esemény volt ez. Remélem hasznos dolog, mert időben kibővítve mutatja az eseményeket.

---

[link]

[link]