Kínában azért nem terjedt el hamarabb a nyomtatott, széles körben hozzáférhető tudásanyag, mert túl sokféle kínai betű létezik?

Részben volt a betűszámnak szerepe az elterjedésben, de úgy összességében bárminek az elterjedését nem csak a szűken vett technikai feltételek határozzák meg, ebben se. Hanem, hogy mit enged a kormány nyomtatni vagy sem, akarnak és tudnak-e írni-olvasni általában az emberek. Mert ha kevesen tudnak olvasni, akkor a nyomtatás használatának mennyisége is igazodni fog hozzá. Nyilván. Miért nyomtatnának mindenkinek ki egy könyvet, ha az emberek fele tud egyáltalán olvasni.

Egyébként is honnan vesszük, hogy nem terjedt el Kínában a nyomtatás? Mert ez egy csúsztatott, téves kérdés így. Használták. A mai elterjedtséghez nyilván nem lehet mérni az időszámításunk kezdetének környékét, téves összehasonlítás lenne. A korhoz képest elterjedt volt és használták is. Sőt a mozgatható betűket is kitalálták már Guttenberg előtt! Kerámiából és másból is készítették, de tény, hogy a nagyobb betűszám miatt ezt ritkábban használták, igényesebb és drágább volt akkoriban.

Szóval először azt kellene pontosítani, hogy a kérdés egyáltalán mennyiben helyes így. Általában az emberek szeretik azt hinni, hogy ha valami kérdésként van leírva, akkor igaz az amit a kérdés kiindulási alapként állít. :) Szóval kérdező, használták is a nyomtatást, több fajtáját is. Nyilván a korszakok igénye szerinti tartalmakat nyomtattak, és a korszakok igényének mennyiségében nyomtattak. Gondolom érted. Nem lett volna értelme az ókori Kínában 10 milliós példányokban nyomtatgatni mindenkinek mindenféléket, mert nem volt akkora érdeklődés az írott szövegek iránt, mint ma például. Sőt még ma is a könyvkiadók meghatározzák a nyomtatandó példányszámot, és ha van igény akkor újra kinyomják, de nem megfontolatlanul nagy példányszámban nyomtatnak ma sem. És az ókorban sem. Akkor is az akkori igényeknek megfelelően nyomtattak, mint ma.

A kérdésben téves az, hogy azt sugallja, hogy csak ismerték a nyomtatást, de nem nagyon használták. Annyira használták, amennyire szükségük volt, és a kínai betűk sokfélesége csak részleges hátrányt jelentett, de ettől még használták a nyomtatást.

Rövid idézet egy wiki cikkből a végére - ha érdekel olvasd el az egészet.

"Amint azt Shen Kuo 1088- ban feljegyezte Dream Pool Essays című művében , Bi Sheng kínai kézműves feltalálta a mozgatható betűtípusok korai formáját agyag- és fadarabok felhasználásával, amelyeket írott kínai karakterek szerint rendeztek el és rendeztek el . A fém mozgatható típusok használatát Koreában a 13. században, a Goryeo - korszakban ismerték. [4] Koreában az első mozgatható típusok 1239/1240-ből származnak. 2009-ben újabb felfedezésre került sor, és itt 1377-re datálták a típusokat."

[link]

3: Ez nemhogy nem ellenérv, hanem +1 érv a kérdező/Neil Ferguson oldalán, hiszen az írásjegyek mai napig tartó szűkítése, egyszerűsítése, fonetizálódása eleve a képírás által támasztott masszív korlátoktól való megszabadulás céljából történik: a nyomtatás még hagyján, de az írástudás/közérthetőség, rendezhetőség, kereshetőség, hibatűrés ma már jóval égetőbb problémák, hogy a 21. századi témákról mint pl. AI általi értelmezhetőség ne is beszéljünk.

Nem véletlen hogy fonetikus írásról még soha senki nem tért át képírásra a világtörténelemben, fordítva viszont annál inkább.

jav bocsi

Miért nyomtatnának mindenkinek ki egy könyvet, ha az emberek fele *sem tud egyáltalán olvasni.

Mindenesetre még a középkorban sem volt annyira elterjedve a nyomtatott írás, mint hinné esetleg az ember. Meg volt a terjedésének üteme és az oktatáshoz is nagyon kapcsolódik az olvasás tanulása, szóval ezek így összefüggésben fejlődtek, és a nyomtatás még nem volt elég a nyomtatott írások általános elterjedésére, hiszen ahhoz általánosan kellett volna olvasni is tudni. Mindenesetre a kérdés nagyon szélsőségesen hangzik a fokozatosság helyett és ki van hagyva belőle a kérdéskör kapcsolódó területeinek vizsgálata.

Szerintem egy árnyalatnyit max. Ilyenen sosem múlott végzetes előny, vagy hátrány. Amúgy is Kína az ókorba fejlettebbnek számított mint az akkori Európa. És sokáig ez meg is maradt. Most meg újra feljön Kína, ahol már a legkomolyabb csúcstechnológia van jelen.

Másik, hogy szerintem a szembeállítás maga is kissé téves, ugyanis amikor Európa fejlődött abban amiben, azokban amikben, akkor azt nem Kínával szemben volt célja fejleszteni. Vagyis röviden Európa nem Kínával szemben fejlődött, hanem csak fejlődött és elhaladt sok mindenben például Kína mellett. De nem vele szemben - ha érted.

Mint ahogy Kínában ismerték a papír készítés módját és szándékosan nem adták át Európának, inkább gyártottak európai piacra is papírt és hozták a selyemúton ide.

Talán ma már vannak ilyen globális "ellene" törekvések, de az ókorban ilyen kétlem, hogy lett volna. Se a középkorban. Ez mai kifejezés és mai globális politikai célzatosság, amit nem annyira lehet sok száz évre, vagy még többre visszavetíteni.