Az athéni demokrácia a Kr.e. 5. században csak azért tudott kiteljesedni, mert az állam élén egy erőskezű vezető (Periklész) állt?

A görög demokrácia mai értelemben még elég törékeny volt, sőt ma kifejezetten totalitáriusnak hatna. Amit ma demokrácia néven nevezünk az valójában más eszmei irányzatokból is összeszövődik.

Kisebbség védelme, egyéni szabadságjogok... meglepő módon ezek inkább kissé arisztokratikus gyökerűek, sőt ma is inkább afféle köztársasági eszmekörhöz sorolhatóak inkább, mint a demokrciához. Miként a farkas és bárány viccében tükröződik is. Ha azt akarjuk, hogy a két farkas ne szavazza meg demokratikus többségben, hogy a bárány legyen a vacsora, akkor vagy a báránynak legyen pisztolya, vagy legyen valami - szigorúan logikai értelemben arisztokratikus inzézmény, - ami a sima szavazattöbségen felül áll.

A mai, sokkal holisztikusabb demokráciafelfogás sok eleme a középkorban alakult ki, a fékek és ellensúlyok rendszerének csírájával. A középkorban a görög értelemben vett demokrácia nem volt napirenden, de királyi hatalom ellensúlyának megteremtése fontos kérdés volt.

Ahogy tudom, a görög demokrciából nagyon sok elem hiányzott, ami ma természetesnek tűnik, szóval eléggé törékeny is volt. Periklész talán ezeknek a rendszerhibáknak egyikét-másikát volt képes ideiglenesen áthidalni egyénisége révén, ami azonban nem volt jól skálázható. Ezt a fajta skálázási, általánosítási, kiterjesztő munkát majd a középkor végzendi el.