Winston Churchillt miért vàdoljàk hamisan azzal, hogy hozzàjàrult a bengàli éhìnséghez?

Hozzáteszem már az elején, hogy inkább ókor, középkor (valamelyest) és őskor területen van jobb jártasságom - de mégis valamit róla.

Első, hogy nem aszály volt az ok, az éhínség idején a csapadék pont átlag fölötti volt. Az aszályos időszakokról van ismeret és az éhínség alatt nem volt aszály. A kimutatások szerint rizstartalék is több volt az elmúlt évekhez képest. Tehát nem volt se aszály se konkrét élelmiszerhiány.

Rengeteg rizs tartalék volt felhalmozva, de az valójában a britek, a nagybirtokosok tulajdonában volt. Közben ezeket a felhalmozott rizskészleteket folyamatosan kivitték Indiából az éhínség alatt is több tízezer tonnaszám.

Az élelmiszer felhalmozás a piacon élelmiszer hiányt teremtett, ami miatt az élelmiszer árak is intenzíven emelkedtek, az árdrágulás meg a vásárló képességet csökkentette, de ez már következmény és szerintem nem hozhatjuk fel okként. Mellébeszélés lenne, de szokták mondani.

India alkirálya és több más magas rangú tisztségviselő sürgős kérelmet nyújtott be Londonnak rizs és búza sürgősségi behozatalára. Churchill és kabinetje elutasította a segély kérelmet, mondván, hogy a rizskészletek nőttek az országban, ami nyilvánvaló mellébeszélés volt a britek részéről. Churchill határozottan megtagadott mindenféle segélyt. Egyik kollégája meggyőzte némi segélyről ami viszont kevés volt.

Történelem terén általában ismert a mellébeszélés, a mindenféle körbeírás, rizsázás, amit nem tartok jónak, mert az nem történelem. A lényeget mindig össze lehet foglalni. Mellesleg a válaszoló által mutatott The Guardian pont egy korrekt újság, és nem is véletlenül dobja fel a támogasd a Guardiant üzenetet, mert nem pénzeli valami mögöttes pénzes érdekkör. Jó újság.

Ami mellébeszélős indokokat fel szoktak hozni, azok közül néhány: "félreértették az éhínség okát", "állítólag Churchill nem látta az élelmiszerhiányt", "Churchill politikája okolható", meg "a bengáli éhínségnek több oka is volt" ...

Ami engem illet kétlem, hogy Churchill előtt titok maradt volna a bőséges indiai rizskészlet. Teljes képtelenségnek tartom (bár előfordulhat, csak akkor kellene a biztos forrás).

Az indok szerintem a következő röviden:

Mégpedig, hogy a brit-indiai viszonyokat szokták kihagyni a történetből, hogy Churchill dokumentáltan nem szerette se az indiaiakat se Gandhit. Gandhi rengeteget kampányolt India függetlenségéért. A bengáli éhínség 1943–1944 között volt, Gandhi közben már 1920-ban a függetlenségi mozgalom élére állt mégpedig annyira hatékonyan, hogy a Kongresszus Gandhi javaslatára jóváhagyta, hogy ne működjenek együtt a brit kormánnyal.

Nyilván a britek látták már 1920-tól folyamatosan, hogy elveszítik Indiát, a pénzeszsákjukat. Ezért inkább nem is törődtek vele. 1947-ben függetlenné is vált India a britektől.

És még egy Múlt-Kor cikket is:

[link]

"Mert tukàn Roosvelt, Truman, Churchill hàborùs hősök?"

Pontosítsd kérlek a kérdést, mert ebből úgy hangzik, mintha Churchillt (stb) hős(ök)nek írtam volna. Holott ilyet nem írtam és nem is utaltam ilyesmire.

MDaniel98 ezt nem tudom osztani. Attól mert valaki győz egy háborúban még nem lesz hős, hanem csak győztes, de az más. A hős a jókkal van - egyszerűen fogalmazva és akár veszt akár győz a lényeg, hogy a jókkal van, az emberek érdekeiért cselekszik.

A győzelem a gyakorlatban meg lehet a rossz oldalé is, amitől még egyáltalán nem lesznek hősök a győztesek.

Bár tény, hogy töriből ezt sosem tanítják konkrétan, hogy kik a jók és kik nem azok, csak csaták és győztesek, vesztesek. Szóval nem csodálom, hogy ez könnyen keveredik.