Melyik volt a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb indián civilizációja?

Rendkívül igényes és részletes válaszokat írsz Tappancsmancs, de kimondva vagy kimondatlanul van benne egy irányú él, ami szembeállítja a prekolumbián kultúrák magas fejlettségét Európa ellenében.

A kérdés ugyan az, hogy a saját közegükben melyik prekolumbián kultúra volt a legfejlettebb, de az általad írtakra muszáj reflektálnom.

"A majáknak fejlett írása volt a környező népekhez képest, ugyanúgy hieroglif írást használtak, mint az egyiptomiak. Olvasási sorrendjük ugyanaz, mint amit ma használunk Európában."

Ez saját viszonyaikhoz képes lehet fejlett (hiszen az amerikai kultúrákban sok helyen nem használtak írást, de még a jelentősebb inka kultúrában is csak a zsinórírást ismerték, ami nagyon nem praktikus mindennapi használatban, nem időtálló, és iszonyúan korlátozott az így tárolni tudott információ mennyisége és minősége), vagyis az említett környezetben fejlettnek minősíthető, azonban világviszonylatban borzasztóan elmaradott volt. Nem véletlenül terjedtek el ezekkel szemben már az ókorban(!) az Óvilágban a hangjelölő írásrendszerek, mint a görög, a latin, a héber, az arab, stb.

"A maja matematikusok már akkor kitalálták a "nulla" fogalmát és a számok helyiértékének jelentőségét, amikor az európaiak még az 1300-as években is a római számokkal küszködtek. A maja matematika az egyik legrégebbi példája a nulla használatának."

Valójában az arab számok használata már a 900-as években megjelent Európában, mindazonáltal a nulla fogalma nem volt ismeretlen előtte sem, a hellenizmus ismertette meg az Európával keleti adoptációból. Amellett is, hogy valóban, a latin betűkészlettel való számolás nem praktikus.

Továbbá a matematikában és fizikában gyakorlatilag minden ma érettségiző diák tétele azon a tudásanyagon alapszik jelenleg is, amit az ókori görög matematikusok és fizikusok fektettek le, Püthagorasz-tétel, Thalész-tétel, Arkhimédész tételei, a π értéke, stb. (Hozzáteszem, az arab tudományok - köztük a matematika - is elsődlegesen és legnagyobb részben a görög ismeretekre épültek, sok görög mű arab fordításban élte túl a viszontagságokat.)

Most arra ki sem térek, hogy az orvosok mai napig hippokratészi esküt tesznek, vagy hogy Anaximandrosz már i.e. 546-ban(!) levezette azt is, hogy az ember egykori vízben élő elődökből fejlődött ki.

"A maják köztudottan kimagasló csillagászattal rendelkeztek, 365 napos, kidolgozott modern naptárat használtak. Nagy pontossággal rögzítették a Nap, a Hold, és a bolygók mozgását, a hold- és napciklusokat, a fogyatkozásokat, napfordulókat és napéjegyenlőségeket. [...] A Vénusz szinodikus periódusát 584 naposnak határozták meg, ami mindössze két órás hibát mutat. Példaként a Vénusz adatai:

A maja 584 nap = 14 016 órával.

A mai mérés 583,92 nap = 14 014,08 óra."

Az ókori Hellászban hajszálpontosan megmérték (már akkor!) a Föld kerületét (40.000 km-re becsülték a valós 40.075 km-t) , következtetésképp ismerték annak gömbölyű (pontosabban geoid) alakját, pontosan megbecsülték a Föld és a Hold egymástól való távolságát(!), valamint még a Hold hozzávetőleges méretét is. Sőt, már felvetődött a heliocentrikus bolygórendszer gondolata is.

Ezt a szintű csillagászati tudást egyetlen ókori civilizáció sem érte be (még a sok szempontból nagyon fejlett szinten álló kínai _sem_), nemhogy túlnőtte volna.

Ráadásul mindezt már az ókorban, fél-másfélezer évvel a maják, és kétezer évvel az aztékok előtt mind ismerték.

"Egyes esetekben a maja számítások pontosabbak voltak, mint az Európában végzett hasonló számítások"

Ami más megfogalmazásban annyit jelent, hogy többségében nem haladták meg az európai ismeretanyagot.

És csak egy plasztikus szemléltetést még hadd hozzak fel. Az antiküthériai szerkezetet. Ami képes volt arra, hogy bármilyen dátumot beállítva rajta, megmutassa a bolygók aznapra érvényes állását, és az akkor aktuális holdciklust. Ami pedig a megdöbbentő benne, hogy tette ezt mai mércénkkel megítélve is pontosan. Biztos vagyok benne, hogy senki nem tud ehhez hasonló színvonalú eszközt más civilizációból mutatni a korból.

[link]

"A maja civilizáció nagy városai piramistemplomokból, palotákból, balpályákból, utakból, teraszokból és terekből álltak. Néhány város kiterjedt csatorna rendszerekkel vagy védőfalakkal is rendelkezett. Voltak fürdőik, obszervatóriumaik, víztározóik."

Valójában amikor a Föld többi részén már mindenhol általános képet tekintve magas fejlettséget mutatott a világ (Kínában és az arab világban ugyanúgy, mint ahogyan Európában), ezek a kultúrák szó szerint még a kőkorszak szintjén éltek. Nem jutottak el még a bronzkorig sem. Nem ismerték a szállításban a kereket. Nem voltak fém eszközeik, obszidián szerszámokat és fegyvereket használtak.

A köznép egyszerű, ablakok(!), és bútorok(!) nélküli, padlózatlan(!) kőkunyhókban(!) élt, míg Európában szilárd padlózat, szőnyegek, üvegablakok, szekrények és asztalok, ágyak voltak.

A prekolumbián kultúrában nem ismerték a tükörkészítést sem.

Egy jellemző azték ház:

[link]

És egy inka:

[link]

Az inkák, aztékok, vagy maják számára egy európai szemmel megszokott, hétköznapi orgona is értelmezhetetlen csoda lett volna. Egy tortát sem tudtak volna megsütni. Egy ajtókilincs, vagy egy olajfestmény is messze meghaladta az ismereteiket.

A görögök már az ókorban ismerték és alkalmazták a forró levegő áramoltatásával történő padlófűtési rendszert is, a hypocaustumot, hogy egy látványos példát mondjak.

Ismerték a perspektivikus torzítást, ezért a Parthenón oszlopai felfelé keskenyednek, így alattuk állva egyenesnek látod azokat, és nem érzed úgy, mintha feléd dőlnének.

Ha időben kicsit tovább megyünk - és még mindig bőven a prekolumbián kultúrák előttre -, az Hagia Sophia is messze magasabb építészeti színvonalat jelent, mint bármi a prekolumbián kultúráknál, ami ráadásul közel 1000(!) évvel az Azték Birodalom piramisai előtt megépült.

Nem csupán úgymond "a puskapor és az edzett acél" volt magasabb fokon Európában (és mellesleg a világ más részein is!), mint ahogyan az gyakori közhely (még saját tanárom szájából is hallottam ezt a megállapítást), hanem gyakorlatilag az élet bármely területén minden.

Azt szinte minden civilizáció kapcsán közhelyszerűen elpuffogtatják a róluk szóló könyvekben, hogy "nagyszerű ötvösmesterek voltak, magas mívű képzőművészeti alkotásokat hoztak létre", és egyéb sallangok, de valójában objektíven szemlélve is egyikben sem születtek olyan valóban részletgazdag és anatómiailag precíz, minden izomtónust hitelesen kidolgozó, helyes testarányú, magas színvonalú szobrok, mint a hellén (és az azt másoló római) civilizációban.

Ahogyan tárgyszerűen kijelenthető, hogy a színház intézményét, a drámaírás alapjait, a komédia és tragédia műfaját is Hellászban fektették le (minthogy innen a görög eredetű elnevezéseik is).

A gasztronómia, a költészet, a zene, az építészet, a képzőművészet legalább akkora különbséget mutatott a fejlettség terén, mint amekkorát a hadászat színvonala.

Már maga a hajó(!) is, amivel eljutottak az Európaiak a kontinensre, az amerikai őslakos kultúrák számára kivitelezhetetlen technológiai színvonalat jelentett. És köthető ez is a hadi fejlesztésekhez, rendben. Igen. De mint fentebb mondtam, akár csak egy orgona is ugyanezt jelentette számukra - amire aztán abszolút semmilyen hatással nem volt a fegyverkezési verseny.

"A spanyol hódítás idején fővárosuk Tenochtitlan, minden akkori középkori európai városnál nagyobb volt, 250 ezres lakosságával. Ezt összevetve például Párizs 1500-ban 225 000 lakosú volt, London csak 50 000 és Velence is csak 100 000 lakossal rendelkezett."

A klasszikus korban Athén 300.000 lakossal, a hellenizmus alatt Alexandria 500.000 - 600.000 lakossal, míg később Róma 500.000 - 1.000.000 lakossal is bírt. A népvándorlások korában lezajló társadalmi és civilizációs összeomlás okán nagyfokú decentralizációs folyamat indult el a populációk eloszlásában, de nem voltak példanélküliek az ekkora, sőt még nagyobb városok.

"És míg a spanyol gyarmati épületek a későbbi földrengéseknél összedőltek, az inkák falai épek maradtak, Machu Picchu falain is csak néhol van elmozdulás."

Azok az épületek eleve nem időtállónak épültek. Nem a tudás hiányzott ebben Európában. A Parthenón az Akropoliszban például több súlyos földrengést is túlélt az elmúlt 2500 év során, aminek okán a mai modern kutatásokban is elemzik annak mérnöki megoldásait.

"Az európai uralkodóházak nem voltak képesek közös nagy és ingyenes élelmiszer raktárakat létesíteni az élelmiszer szegény időszakokra, nekik volt mit enni és ennyi. Már, hogy a fejlettség kérdésére is utaljunk. Még a Római Birodalomban is csak azért osztottak kenyeret, hogy a kizsákmányolt és szegény nép befogja a száját, hogy kordában tudják tartani őket."

Itt főleg érezhető egy túlromantizálása a jelenségnek. A hatalom mindenhol a népjóléttől függ, és Róma polgárai nem voltak elnyomottak, pontosan ezért is kellett a mindenkori császárnak megnyeri a kegyeiket.

Idealisztikus az az időről időre előjövő kép is, hogy mennyire harmóniában éltek az indián kultúrák a természettel. Machu Picchu konkrétan azért néptelenedett el, mert felemésztették a természeti erőforrásokat. És ezt máskor is megtették. Ha kimerült egy terület, egyszerűen arrébb vitték a városukat.

De mindez, hogy milyen lemaradt fejlettségi szintet mutattak, neolitikus módon éltek, ablakok és padlózat nélküli kőkunyhókban, bármiféle bútorzat nélkül, még nem lenne indok arra, hogy úgymond "megérdemlik" a pusztulást. Csupán annyit jelent, hogy az eltűnésükkel nem veszett kárba semmi komoly civilizációs érték, mert fejlődési zsákutcában rekedtek.

Viszont ami miatt de, az az, hogy vérkultuszban éltek. Vallásos áhítattal tekintettek az embergyilkosságra.

Az Azték Birodalomban például egy félreértelmezés miatt, miszerint azt, hogy a Napnak minden reggel vérre van szüksége ahhoz, hogy felkeljen, úgy követték, hogy mindennap egyre több vérre, már mire a spanyol konkvisztádorok megérkeztek, évente akár húszezer embert áldoztak fel rituálisan! Minden nap, egy-egy alkalommal akár százakat is.

Ez azt jelentette, hogy az Azték Birodalom körüli területek gyakorlatilag elnéptelenedtek.

Több kultúra volt, amit csak nyomokból ismerünk, de nem a spanyol konkvisztádorok miatt, mert mire odaértek, komplett kultúrák már eltűntek addigra Amerikában. Nem véletlenül gyűlölték az aztékokat a helyiek, és álltak a spanyolok mellé.

Nem akarom ezzel a spanyolokat sem hős megmentőkké avanzsálni. Csupán azt mondom, hogy amikor siratjuk Tenocstitlán elestét, valójában ez a város már őslakos kultúrákat tűntetett el, emésztett fel, az európaiak megérkezése előtt.

Rituális, vallási célú emberölés miatt.

Amikor a BBC egy sorozatában a Cortés felé önmagát megadó azték szájába adják azt a - szigorúan európai szempontból vezeklő, bűnbánó, hatásvadász - mondatot, hogy értetlenül kérdezi meg: "Egy vallásért csináltátok ezt...?" - akkor azért jusson eszünkbe, hogy akármennyire is divat a bűnbánat, és az elítélése a "hittérítés nevében elkövetett hódításoknak", hogy végletekig álnaiv ezt a kérdést pont egy azték szájába adni, mintha annyira felfoghatatlan lett volna számukra ez a fajta "európai norma", közben minden reggelt emberek leölésével indítottak a hitük miatt nap mint nap.

Az a realitás, hogy amennyiben az aztékoknak lett volna erre lehetőségük hadászatilag, ugyanazt megtették volna Európával, mint ami velük történt. Csupán nem voltak azon a technológiai szintén, hogy áthajózzanak, pláne nem, hogy katonailag győzzenek.

Ezek a kultúrák nem voltak életképesek. Ha nem az európai kolonisták, akkor önmaguk döntötték volna romba saját magukat, és eltűnésükkel semmi kiemelkedő érték nem tűnt el az egyetemes emberi civilizációból és tudásanyagból. Megrekedtek a kőkori ember szintjén. A hitéletük pedig a rituális tömeggyilkosságra épült.

Nem csupán az aztékoknak, de más mexikói kultúráknak, és a majáknak, inkáknak is.

Egy inka uralkodó beiktatásakor többszáz gyereket mészároltak le.

És mindezen emberáldozatok a legbestiálisabb módon történtek. Élve megnyúzással, szívkitépéssel, kizsigereléssel, sőt, emberevéssel. És ezek nem a rossz hírt keltő kortárs hódítók beszámolói. Régészetileg bizonyítottak a csontokon maradt nyomok alapján az emberevés.

És nem, ez nem hasonlítható az inkvizícióhoz. Mert az ilyen-olyan okokból történt, akár tömeges halálos ítéletek sem voltak napi rutint jelentő, válogatás nélküli, rituális emberáldozatok soha.

Az azték istenek között volt egy, amit úgy neveztek, hogy Xipe Tótec. Neve jelentésének szószerinti fordítása: Nyúzott urunk.

A neki bemutatott rituálé során az áldozatot megnyúzták, majd a pap felvette magára(!) annak bőrét.

Az ókori Hellászban nem létezett az emberáldozatok vallási gyakorlata sem (régészetileg is csupán két, korai, felmerült, de nem igazolt esetet tártak fel), és ezt alátámasztja az is, hogy más kultúrák emberáldozatairól mindig elborzadva írtak.

Ezek a fentebb leírt gyakorlatok 1500-as éveket jelentik, időben két évezreddel _később_.

Egyáltalán nem vagyok vak a hellén kultúrával sem, hiszen mint mindennek, ennek is megvolt az árnyoldala, lehetne sorolni számos ilyet, a rabszolgatartás általános és kiterjedt intézményétől (ami a Perzsa Birodalomban például nem volt) kezdve a tanító és tanítvány közötti pederasztia jelenségen át a rituális "szent prostituáltak", a hierodulék kuktuszszerepén keresztül egészen a politikai megosztottságig, ami sosem engedett teret annak, hogy túllépjenek a saját árnyékukon, hiszen a görög poliszok mindvégig egymást pusztították, és ezért nem jutottak soha többre, minthogy még a perzsákkal is szövetkeztek a rivális poliszok egymás ellenében, amíg utóbb egyetlen irányítás alá nem kényszerültek, vagy hogy Athén épp a legjobbjait száműzte mindig cserépszavazással, illetve hogy a különböző politikai berendezkedésű városállamok eltérő irányú gyakorlataiban jelen voltak itt is a különösen kegyetlen halálbüntetési módok (kirívó példa erre Perillosz bronz bikája), nincs helyén itt sem valamiféle idealizált, romantikus kép, de egészen eltérő dolgokról beszélünk, és mellette gőzgépről és arkhimédészi csavarról is.