Melyik volt a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb indián civilizációja?

A maják.

Nagyon fejlett szinten értettek a matematikához, a csillagászathoz, orvostudományhoz, fejlett társadalmi rendszerük volt, de mire a spanyolok megérkeztek már hanyatlóban volt a több ezer éves múltra visszatekintő maja birodalom, de a több ezer éve alatt összegyűjtött maja tudást a többi birodalomban is hasznosítva lehetett.

Az azték, inka birodalom már a spanyolok érkezésekor élte virágkorát, és omlott össze rövid idő alatt az európai hódítók miatt.

#5#

Értelmezd a kérdést.

Itt van az amik alapján magad is eldöntheted, hogy melyik volt fejlett és miben, mert ez változó.

MAYA

i.e. 2000-900

Közép-Amerika

A majáknak fejlett írása volt a környező népekhez képest és ugyanúgy hieroglif írást használtak mint az egyiptomiak. A katolikus egyház és a gyarmati tisztviselők, nevezetesen Diego de Landa püspök , megsemmisítették az eredeti maja szövegeket, ahol megtalálták őket, és velük együtt a maja írástudást is, de véletlenül négy, a posztklasszikus korszakra datált, vitathatatlanul Columbus előtti könyvet őriztek meg. Ezek a Drezda , Madrid , Párizs és Grolier kódexek. A legtöbb fennmaradt valóban Columbus előtti maja írás kő feliratokon, például sztéléken vagy kerámiaedényeken található. Olvasási sorrendjük ugyanaz, mint amit ma használunk Európában. Érdekes megemlíteni, hogy a tudás nem korlátozódott a férfiakra, amit onnan is tudunk, hogy a maja művészetben női írnokokat is ábrázolnak. A maja elit írástudó volt. Az övék volt a legfejlettebb írásrendszer a Columbus előtti Amerikában.

A maja matematikusok már akkor kitalálták a "nulla" fogalmát és a számok helyiértékének jelentőségét, amikor az európaiak még az 1300-as években is a római számokkal küszködtek. A maja matematika az egyik legrégebbi példája a nulla használatának.

A maják köztudottan kimagasló csillagászattal rendelkeztek, 365 napos, kidolgozott modern naptárat használtak. Többféle naptárat is vezettek egymáshoz kapcsolódóan. A maja naptári rendszer, más mezoamerikai naptárakhoz hasonlóan, a preklasszikus időszakból származik, azonban a maják fejlesztették ki a lehető legkifinomultabbra, és nagy pontossággal rögzítették a Nap, a Hold, és a bolygók mozgását, a hold- és napciklusokat, a fogyatkozásokat, napfordulókat és napéjegyenlőségeket. Egyes esetekben a maja számítások pontosabbak voltak, mint az Európában végzett hasonló számítások, például az évet nagyobb pontossággal számították ki. Volt egy 365 napos naptáruk, egy 260 napos és egy 52 éves naptári kör. Számolási időszakaik: 1 nap, 20 nap, 1 év, 20 év, 394 év, 7885 év, 157 700 év, 3 154 004 év, 63 080 082 év. A maják naptárának számítási kezdete a mai Gergely naptár szerinti i.e. 3114. augusztus 11-re esik. Vagyis nem most kezdték.

A Vénusz szinodikus periódusát 584 naposnak határozták meg, ami mindössze két órás hibát mutat. Példaként a Vénusz adatai:

A maja 584 nap = 14 016 órával.

A mai mérés 583,92 nap = 14 014,08 óra.

Az első maja városok i.e. 750 körül alakultak ki, és i.e. 500-ra ezek a városok monumentális építészettel rendelkeztek. A városközpontok szertartási és közigazgatási komplexumokból álltak, amelyeket szabálytalan alakú lakónegyedek vettek körül. Speciálisan csillagászati megfigyelésre igazított építményeket is emeltek.

Kapcsolatuk volt a szomszéd kultúrákkal, összetett kereskedelmi hálózatot üzemeltettek és

távolsági kereskedelmet fejlesztettek ki más mezoamerikai kultúrákkal. A spanyolok is virágzó piacgazdaságról számoltak be, amikor megérkeztek az egyébként már hanyatló régióba.

A maja városoknak általában volt egy szertartási és adminisztratív központja, amelyet lakókomplexumok vettek körül. Gyakran utak kötötték össze a központot a város külső területeivel.

Építkeztek kőből, fából egyaránt, mész alapú cement habarcsot használtak. Bár ismerték az égetett tégla építkezést is, de ritkábban használták, mivel fa és kő bőven a rendelkezésükre állt. Comalcalco maja város például égetett téglából épült és nem mészkőből, habarccsal kötve építették, de ez ritkának mondható a majáknál. Mindenesetre ismerték az égetett tégla építkezést is - itt egy kép:

[link]

A maja civilizáció nagy városai piramistemplomokból, palotákból, balpályákból, utakból, teraszokból és terekből álltak. Néhány város kiterjedt csatorna rendszerekkel vagy védőfalakkal is rendelkezett. Voltak fürdőik, obszervatóriumaik, víztározóik.

Tikal például az egyik legnagyobb maja város volt. A modern műholdképek alapján a centrumtól 25 km-es sugarú körzetben volt lakott. Viszonyításképpen Budapest kelet-nyugati irányban 29 km. Tehát nagy területű város volt Tikal még mai mércével mérve is. Népessége csúcsán 425 000 főre becsülik. Tikalban több ezer ókori építmény található, és ezeknek csak töredékét tárták fel több évtizedes régészeti munka után. A város főbb területeit mészkőből épült utak kötötték össze. Nagyobb lépcsős piramisaik 60 méternél is magasabbak, a legmagasabb a IV. számú templom ami 70 méteres.

Palenque-i vízvezeték:

[link]

A maják népességét alábecsülték, a legújabb kutatások ezt mutatják. Lézeres LIDAR technológiával feltérképezték a Guatemalai esőerdő mindössze 2000 négyzetkilométeres részét, és csak azon a területen több mint 60 000 építményt találtak, egész városokat, erődítményeket, farmokat és ezeket összekötő országutakat. Az eredmények elmzése után a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a maja birodalomban Guatemala északi részén a korábban gondolt 1-2 millió helyett, 7-11 millió maja lakott. Ha hozzávesszük, hogy Guatemala területe 108 000 km², akkor az átvizsgált 2000 km² még csak a munka kezdete. A lényeg a kutatásból, hogy az eddig elfogadott ókori maja népesség a többszöröse volt, akár a 10-szeres is lehetett az új műholdas technológiával talált városok alapján.

AZTEC

1300-1521 (a spanyolok érkezéséig)

Mexico nagy részén helyezkedtek el és az őket megelőző civilizáció örökösei voltak. A spanyol hódítás idején fővárosuk Tenochtitlan, minden akkori középkori európai városnál nagyobb volt, 250 ezres lakosságával. Ezt összevetve például Párizs 1500-ban 225 000 lakosú volt, London csak 50 000 és Velence is csak 100 000 lakossal rendelkezett. Szóval európai mércével is nagyváros volt az aztékok fővárosa Tenochtitlan.

Tenochtitlan egyedülálló városfejlesztéssel, mezőgazdasággal, időméréssel és területi ellenőrzéssel rendelkezett, amely lehetővé tette a kényelmes életet egy ilyen nagyvárosban. A mai Mexikó fővárosa, Mexikóváros a régi azték főváros helyén van, Tenochtitlan romjaira épült és kültéri múzeumi területként a régi azték főtemplom körzet ma látogatható.

Tenochtitlan piramistemplom körzetének rekonstrukciós modellje a környező lakóövezet nélkül:

[link]

Az Aztékok Birodalmát valójában tévesen nevezik birodalomnak, mert igazából megmaradtak az államok önálló királyaikkal, akik szövetségben voltak egymással, független városállamokként.

Az aztékoknál is mint a maják esetében, kereskedtek a városok egymás között és a szomszédos népekkel is egyaránt, bár náluk a mezőgazdasági kereskedelem kevésbé volt jelentős. Mezőgazdaságukban egy "chinapa" nevű öntöző rendszer hálózatot használtak ami rendkívül hatékony volt, ami a vetemény növekedési idejét lerövidítette. A chinampák rendkívül termékeny földterületek voltak, amik évente átlagosan hét termést adtak. Az intenzív mezőgazdaság révén az aztékok nagyszámú urbanizált lakosságot tudtak fenntartani akik egyéb mesterségekkel foglalkozhattak.

Maja öntöző csatorna egy múzeumban - ezt a csatlakozási kialakítást még ma is használjuk:

[link]

[link]

Minden azték város központjában volt piac, ahol mindenféle használati tárgyat árultak, ruhát, kerti termékeket, élelmiszereket, obszidián késeket, szerszámokat, gyógyszereket, fát, bőrt, szőrméket és állatbőröket, nemesfémet, drágaköveket és kerámiákat. Piacaikon helyi magán árusok és regionális kereskedők is adtak-vettek. Piacaik szociális szerepet is betöltöttek és felügyelők vigyázták a csalások ellen. Nagyvárosokban minden nap volt piac, míg a kisebbekben 5 naponta. Sok azték ember nem csak vásárolni járt a piacra, hanem szocializálódni is, ami egy másik fontos szempont a nyüzsgő regionális piacokon. Ott az aztékok az élet minden területéről találkozhattak, hírt és pletykát cserélhettek. Külön szakosodott távolsági kereskedőik is voltak (pochteca ). A pochtecák professzionális kereskedők voltak, akik nagy távolságokat utaztak, hogy megszerezzék a nemesség által kívánt luxuscikkeket, ritka drágaköveket vagy más mezoamerikai kultúrák által készített ékszereket és kerámiákat.

Az Azték Birodalom azon kevés civilizációk egyike, ahol kötelező volt az otthoni és az iskolai oktatás. Minden gyermek tanult, rangtól, beosztástól, nemtől, társadalmi helyzetétől függetlenül, legyen az előkelő vagy közember. A gyerekek 5 éves koruktól 14 éves korukig tanultak a szüleiktől, majd ezután iskolába jártak 20 éves korukig. Az otthoni oktatás sem egy valamit eltanulgatunk szerű volt, hanem kötelező és célirányos oktatás. Az élet minden területéről tanultak és néhány évente tesztelték a tudásukat, amihez egy templomba kellett elmenniük. A lányok külön iskolába jártak, ahol háztartási ismereteket, vallási szertartásokat, éneklést és táncot vagy kézművességet tanultak. Néhány tehetséges lányt szülésznőnek választottak, és teljes gyógyító képzésben részesültek. Más sporttehetséges lányokat speciális edzésre küldhetnek a tánc és ének házába.

A "calmecacs" a nemesek fiainak iskolája volt, ahol megtanulták, hogy legyenek vezetők, papok, tudósok vagy tanárok, gyógyítók vagy kódexfestők. Tanultak írni-olvasni, történelmet, vallási szertartásokat, naptárakat, geometriát, mérnöki ismereteket, dalokat és katonai művészetet. Ezek a haladó csillagászati, teológiai és államvezetési tanulmányok felkészítették a nemesek fiait a kormányzatban és a templomokban végzett munkára.

"Telpochcalli" iskolákban történelmet, vallást, mezőgazdasági ismereteket, katonai harci technikákat és mesterséget tanított, felkészítve őket a gazdálkodó, fémmunkás, tollmunkás, fazekas vagy katona életére. Az atlétikailag tehetséges fiúkat ezután a hadseregbe küldhetik további katonai kiképzésre. A többi diákot a "diploma" megszerzése után visszaküldik családjukhoz, hogy megkezdhessék munkájukat. Tehát nagyon fejlett oktatási rendszerük volt.

Írásuk kevésbé volt fejlett a majákéhoz képest, de szintén hieroglif írásuk volt. A dalt és a költészetet nagyra becsülték; előadások és versmondó versenyek voltak a legtöbb azték fesztiválon. Voltak drámai bemutatók is, amelyekben játékosok, zenészek és akrobaták voltak. Egyes korabeli megfigyelők szerint az aztékok által az orvoslásban alkalmazott módszerek bizonyos szempontból még jobbak is voltak, mint az európaiak ugyanabban az időben.

Az azték naptár a mezoamerikai naptáraknál megszokott felépítésű. A naptár egy 365 napos naptári évből és egy 260 napos rituális ciklusból, valamint egy 52 éves ciklusból áll (mint a majáknál is). Az azték naptárkő (Azték Napkő - Aztec Sun Stone) ma is jól ismert:

[link]

INCA

1100-1533 (a spanyolok érkezéséig)

Az inkák fővárosa Cusco (Cuzco) volt. Az inkák nem egész 100 év alatt (két emberöltő) megszervezték magukat és kiépített társadalmat hoztak létre Andok szerte, ami rekord gyorsaságú és amit nem annyira szoktak kihangsúlyozni. Kultúrájukat az i.e. 3500-ig visszavezethető andoki civilizációktól örökölték. És, hogy legyen hova elhelyezni az inkákat, itt egy város az inkákat megelőző Norte Chico civilizációtól, Caral maradványai:

[link]

[link]

Meg két lépcsős piramis maradványa:

[link]

Ez szintén inkák előtt építmény Cuscoban:

[link]

Az inkák elődei építették Tiwanaku városát is - hogy legyen hova illeszteni összefüggéseiben.

Az Inka népesség a spanyol hódítás idején, legalább 12-14 millió fő lehetett. Bár az inkák vezettek népszámlálást, de azokat a spanyolok megsemmisítették. Inka Birodalom kifejezés szintén kissé megtévesztő és pontatlan, mert inkább föderáció volt, mint az aztékok esetében is.

A falak építésénél nem használtak habarcsféléket, csak egymáshoz illesztett sokszögű (ciklop) köveket alkalmaztak, az ismert példa, Machu Picchut a full extrás panorámájával. És míg a spanyol gyarmati épületek a későbbi földrengéseknél összedőltek, az inkák falai épek maradtak, Machu Picchu falain is csak néhol van elmozdulás. A gyarmati építkezésnél ráépítettek a régi stabil falakra, mint például itt:

[link]

Az előd andoki civilizációk örökségét (Wari és Tiwanaku) felhasználták és fejlesztették, a tőlük megmaradt utakat is használták és tovább bővítették. A Columbus előtt Dél-Amerikában a legkiterjedtebb útrendszerük volt (Qhapaq Ñan, Capac Ñan), ami az országukat lefedte, de pontos hossza ma még ismeretlen, a 40 és 60 ezer km közé teszik. Ezeket az utakat karban is tartották, ahol a terep igényelte ott lépcsőket és hidakat építettek, támfalakkal védték és erősítették, vagy vízelvezető rendszert építettek hozzá. Az utakat szükségletek elosztásra is használták, ez is erősítette őket. Az útjuk szélessége az északi parton elérte a 35 métert, vélhetően a nagyobb parti forgalom miatt. Útjaik mentén mérföldköveket helyeztek el az út két oldalán. Használtak függőhidakat, fa és kőhidakat is egyaránt, szükség esetén alagutat vájtak az útnak.

Az utak mentén pihenőházaik, "tambo"-k voltak, a futárszolgálatuk is ezeken az utakon közlekedett. A pihenőházak némi árukészlettel is rendelkeztek az utazók számára. A futárok és más állami alkalmazottaik itt kaptak tiszta ruhát és ennivalót. A tambo pihenőházak egy napos utazási távolságokra voltak, vízforrásoknál és mezőgazdasági területeknél, így kényelmes utazást tettek lehetővé az országban.

Az inka civilizáció nagyrészt a mezőgazdaságon alapult. A meredek hegyoldalakba teraszokat vágtak (lásd Machu Picchu), amelyeket hegyi patakok vizével öntöztek. A források vizét kőépítésű csatornákban vezették, és még ma is folyik bennük a forrásvíz. Itt egy példa közülük:

[link]

Vagy egy másik:

[link]

Az államvezetés a változó termény hozamok miatt a biztonsági szükségleteket raktárakban (qullqa, qollqas, qollca) tárolta és ínség idején elosztották országukban, így nagy élelmiszer bintonságot épített ki az ország. Több ezer ilyen qullqa tárolósilót találtak eddig. Az év bármeny szakában, becslések szerint 3-7 évnyi élelmiszert raktároztak és élelmiszerhiányos időszakokban szétosztotta az állam.

Itt egy ilyen raktár Ollantaytambo-ban:

[link]

Nem használtak pénzt, terményekkel, egyéb árukkal és közös munkával adóztak, egymás közt cserekereskedelmet folytattak és minden mást megkaptak az államtól. A birodalom minden polgára az állam raktáraiból kapta meg az élethez szükséges szükségleteket, beleértve az élelmet, szerszámokat, nyersanyagokat és ruházatot, és semmit sem kellett vásárolnia. Nem is volt kereskedelmük sem, bár viszonylag csekély kereskedelem folyt a régión kívüli népekkel.

Ez a struktúra egy adok-kapok rendszer volt közösen. A gazdaságuk és az újraelosztás jól meg volt tervezve. A part menti államok kivételével nem volt kereskedő osztály az inka társadalomban, és a kereskedelem révén megszerzett egyéni vagyon fejlesztése sem volt lehetséges.

A magas hegységekben az inkák kitalálták az élelmiszer tartósítás fagyasztva szárításos módszerét, amit ma is használ az élelmiszeripari technológia. 20 fajta kukoricát termesztettek és 240 fajta burgonyát, és persze sok más növényt.

A burgonya Peruban és Bolíviában őshonos és az inkák több száz fajtáját termesztették is, a kukoricának is számos fajtáját. Itt van pár fajta:

[link]

[link]

[link]

[link]

Az európai uralkodóházak nem voltak képesek közös nagy és ingyenes élelmiszer raktárakat létesíteni az élelmiszer szegény időszakokra, nekik volt mit enni és ennyi. Már, hogy a fejlettség kérdésére is utaljunk. Még a Római Birodalomban is csak azért osztottak kenyeret, hogy a kizsákmányolt és szegény nép befogja a száját, hogy kordában tudják tartani őket.

Orvostudományuk is fejlett volt, sok gyógyult koponyalékelés mutató leletet találtak, mégpedig magas életben maradási aránnyal (90%).

A felsőbb osztálynak iskoláik voltak (amauta), ahol oktattak erkölcsöt, kormányzást, statisztikát, matematikát, tudományt, művészetet, zenét, történelmet, agronómiát, építészetet, orvostudományt, filozófiát és kozmológiát. Ez ma sem számít kevés tantárgynak.

https://www.youtube.com/watch?v=fnmnm2Khyj8

https://www.youtube.com/watch?v=vx-SnMZ1e9M