Hogyan tudnak hitelesen írni történelemkönyvekben a világháborúkról?

Mi az objektív hírforrás? Sőt, mi egy adott esemény objektív leríása? Ahány ember, annyi nézőpont. A tudatlanokat és szándékos ferdítőket hagyjuk ki, a többi vélemény közül mi az objektív?

Meg kellene érteni, nincs sarokpont, amihez viszonyíthatunk, minden állítás relatív, hiszen egyszerre tükrözi az illető szemléletét és a dolgokról meglévő ismereteit. Ettől még nem lesz hazug egyik se, másik se, mert a lényeges eseményrészt azonosan írják le. Például nagyon sokféle leírás van a mohácsi csatáról. Egyik szerint a király a megáradt Csele patakba fulladt, mások szerint nem is áradt meg, megint mások szerint nem is fulladt, hanem halottan esett bele, de vannak további verziók. És? Mit befolyásol, hogy mi történt pontosan a királlyal. Sőt, mit befolyásol a mohácsi csata? A törökök utána visszavonultak (nem ez volt a fő cél).

Abban viszont egyetértenek a történészek, hogy a török sereg túlerőben volt mind létszámban, mind technikában. Az sem kérdéses, hogy a magyar seregek hatalmi megosztottságban nem igazán támogatták egymást. Ugyanakkor téves az a közfelfogás, hogy Magyarország Európa védelmi bástyája volt. Történészek kezdettől tudják, a Porta kereskedett a legtöbb nyugati országgal, befolyásos velencei követség volt Isztambulban, de volt magyar katona is jó barátságban a török fővezérrel, Ibrahimmal.

Ugyanakkor egy teljesen más dolog, ha a történelemhamisítás azért következik be, mert az aktuális politikai elit hasznot kíván húzni belőle. Ezt a ferdítést ugyan széles tömegek benyalhatják, a szakma azonban tudja, mikor melyik irányban történik hamisítás. A Horthy korszak ok-okozati összefüggéseit jól ismei sok ember. Ettől még a Rákosi korszak erősen próbálta lejáratni, a Kádár korszak lenézte, az Orbán korszak pedig fényes nagyszerűséget kreál. Mind hamis, lehet, hogy egyes szakértők nem merik vállalni a hiteles verziót, ám az nem vész el és sokan ismerik.

Az pedig nyilvánvaló, minél távolabb megyünk vissza az időben, annyival kevesebb információ áll rendelkezésre a részletekről. Természetesen az is érdekes és fontos, de kizárólag az érdekelteknek, mert egy dolog a történelmi események egymás után következése és a folyamat okainak ismerete, és más dolog az események színes részletei, amelyek érdekesek, de semmit nem befolyásolnak. Az természetes, hogy minél több részletet szeretnénk tudni, azonban a történelemformásló események is meglehetősen sokan vannak.

A kérdező jelen háborúról szóló példái nyilván rettentőek a jelenben, de semmi befolyással nincsenek semmire, most lehet rajta csámcsogni a sokféle ismeretrészlet alapján. Később nyilván meglehet ismerni a részleteket is, de ötven év múlva kizárólag a szakma fog tudni róla, mint valós eseményről, amely egy háború természetes (de persze lefogadhatatlan) része, és a háború kimenetelét (amely a történelmet alakítja) ezek semennyit sem befolyásolják. Meg az a több száz másik se, amely fájdalmas az érintetteknek, valahol fel is van jegyezve, de néhány emberen kívül senki sem tud róluk.

A második világháború hat éves eseménysorát a világban valahol szintén feljegyezték, elvben többnyire elérhető (nem titkos), mégse tud róla a világ, sőt, nem is érdekli. Az emberiség már csak ilyen.