Igaz-e, hogy a Monarchiaban a Budapesti bérházak építésénél kötelező volt az építési költség 25%-át díszítésre költeni?

Nem hiszem, hogy a munkások számára épített külvárosi épületeken sok lett volna a díszítés.

Az a szabály pedig még mindig életben van, hogy a településeken csak olyan épületek megépítésére adható ki engedély, ami megjelenésével illeszkedik a környezetében található többi épület stílusához.

Ez nagy gondot nem okozott, mert az emberek többsége önszántából is alkalmazkodó, nem a nyomornegyedben akar polgári stílusú lakást építeni, az elit negyedekben élők többsége pedig igényli, hogy kifelé mutassák azt, hogy tehetősek (tehát az épületeken kívül-belül sok a díszítés)

Ugyanez figyelhető meg a vidéki kastélyok építési stílusánál, sőt ott még inkább.

Jellemző volt pl, hogy a kastélynak 4 kijárata, 12 tornya, 52 szobája (helysége), és 365 ablaka volt, torínydíszekkel, kovácsolt vas, faragott fa elemekkel, díszített falakkal, festményekkel - nem előírás volt, de "illett megmutatni"...