Ha a rómaiak tudták volna, hogy hosszú évszázadok elteltével egy általuk leigázott, kicsinek számító nép (a zsidóság) hitén alapuló új vallás (a kereszténység) válik a birodalmuk hivatalos államvallásává, akkor nagyon meglepődtek volna?

A rómaiak vallási kérdésekben toleránsak voltak, a többistenhit arra ösztökélte őket, hogy más népek isteneivel sem ajánlatos ujjat húzni.

Más vallású népek városainak ostromakor az is megtörtént, sőt rendszeres gyakorlat volt, hogy a városon kívül körmenetben litániáztak a papjaik és csábították az idegen nép isteneit, hogy pártoljanak át Rómához.

Később, a birodalom nagyra növekedése után többször is előfordult, hogy olyan idegen isteneket, amelyekben sokan hittek a birodalom új lakói közül, felvettek a hivatalos istengalériába, például Iziszt, így egyáltalán nem mmeglepő, hogy amikor már nagyon el lett terjedve a kereszténység, akkor megtették államvallásnak,az már más kérdés, hogy az egyistenhit viszont nem tűrte meg a többi istent a vallásukban.

#2, a császárkor első felében nem igazán voltak a keresztény vallással toleránsak a rómaiak. Ennek az az oka, hogy a keresztény vallás csak egy istent ismert, így nem fért vele össze a császár isteni mivoltának hangoztatása, míg egy többistenhitbe igen. Ezért ahogy írtad, a többi nép sokistenhitével a rómaiak valóban toleránsak voltak, a kereszténységgel viszont nem, sokáig üldözték is (ráadásul az őskereszténység szegénységre buzdító szava, az emberek közötti egyenlőség hirdetése stb. nem igazán passzolt a rómaiak anyagias, érdek etikus, rabszolgatartó világához...).

A kérdező kérdése... hát, egy I. századi római biztosan elcsodálkozott volna azon, amikor az amphiteatrumban nézte, hogy a felforgató keresztényeket hogy tépik szét az oroszlánok, hogy valaha ez a vallás lesz a birodalom államvallása... De igazából nincs értelme az ilyen kérdéseknek, mert nem lehet soha előre tudni, hogy egy ország/birodalom életében mi lesz évszázadok múlva.