Mert a Korán szerint csak a gyaurokat szabad kizsákmányolni, plusz adókkal súlytani és meggyilkolni.
2022. febr. 5. 20:22
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Az áttérést sehol sem erőltették, de volt rá lehetőség. Ez a váltás kb az adott ember halálát jelentette, mert onnan a közösség biztosan nem vette emberszámba, a másik meg gyanakodva tekintett rá.
2022. febr. 5. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 A nagy Levin válasza:
Az isulám nem kimondottan térítő vallás. Tulajdonképpen abban az időben a törökök által megszállt területeken volt a legnagyobb a vallásszabadság. A törököt nem érdekelte, hogy valaki katolikus, protestáns, zsidó, stb, az adó legyen befizetve.
2022. febr. 6. 00:23
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Honnan veszed ezt. A Hódoltság területén a muszlim vallás pár évtized alatt a legelterjedtebb lett.
2022. febr. 6. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Azért mert az iszlám tiltja az erőszakos térítést.
2022. febr. 7. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 MDaniel98 válasza:
Nem volt olyan a berendezkedése, hogy térítsen, illetve a hitetlenek több adót izettek, úgyhogy nem volt gazdasági haszna sem, sőt.
2022. febr. 8. 10:59
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Egy kis tanulás: Mennyi buta műveletlen ember van itt. A hódoltság területén nem nagyon éltek magyarok a 17.századtól fogva. Szerbek Bosnyákok és oláhok telepedtek az elmenekült magyarok helyére.
The South Slavic peoples (Serbs, Bosniaks) expanded northward in the wake of the Ottoman conquest, while the Hungarian population that survived the Ottoman conquest fled the area over the course of the 17th century. Throughout the 17th century, the newly settled Orthodox South Slavic population ensured the military garrisons, logistical support, and food supply of the Ottoman army in this region. Consequently, the Hungarians derisively referred to the region of Ottoman conquest as "Rascia" (Serbia) from that period onward.[3]
Referencia:
Géza Pálffy (2021). Hungary Between Two Empires 1526–1711. Indiana University Press. p. 222. ISBN 0253054672.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!