Régen a nemesek mit csináltak a hétköznapokban? Hogyan szórakoztak?

Ha az arisztokratákról beszélünk, akkor a 18. század végén sok kint volt Bécsben vagy Párizsban (bár ez a francia forradalom időszaka, úgyhogy inkább csak Bécsben), az ottani főúri élvezeteket hajhászták, a legtöbbjük egyébként németül, franciául beszélt, magyarul nem igazán. A szalonélet, opera és színház, kártya, lóversenyek, hölgyek társaságai, italozások stb. vették el az idejüket. Voltak, akik csak úgy utazgattak szanaszét Európában egyik nagyvárosból a másikra (bár igaz, hogy ezek a külföldön élők a legvagyonosabb mágnások közül kerültek ki).

Az is előfordult, hogy katonai vagy valamilyen politikai, esetleg magas hivatali pozíciót vállaltak a bécsi udvarban. Bár ettől függetlenül az ilyen arisztokraták is hódoltak a főnemesség szokásos időeltöltési módjainak, a kártyának, lóversenyeknek, szalonéletnek és hasonlóknak, amiket fent is írtam.

A Magyarországon élő arisztokraták is hasonlóan éltek, bár itt a lovaglás, vadászat (és a vadászkutyák tartása) volt a legfontosabb téma, ami érdekelte őket. De ezek mellett igazgatták a birtokaikat, ami nem volt egyszerű, főleg, ha pl. vármegyényi nagyságú területeik voltak! Emellett betöltötték a főispáni pozíciókat és más országos méltóságokat is (országbíró és hasonlókat), amelyek hivatali kötelezettségekkel jártak. A magasabb egyházi pozíciókat is többnyire arisztokrata családokból származó nemesek töltötték be (az ő szabadidejük persze másképp telt).

Az országgyűléseken (már ha éppen összehívták ezeket egyáltalán) is sok feladata volt az arisztokratáknak, tekintve, hogy ezekre névre szóló meghívót kaptak, és illett elmenniük, bár nem volt kötelező. Viszont mindig szép számmal részt vettek rajta, és ez szintén hosszú elfoglaltságot jelentett. Ilyenkor Pozsony megtelt az urakkal, ami a szórakoztató szektort is fellendítette olyankor.

Egyébként a 18. század végén, amiről te írsz, éppen Európai szintű háborúk voltak először a forradalmi Franciaországgal, utána Napóleonnal, úgyhogy ebben az időben nagyon sok arisztokrata katonáskodott vagy a gazdaságával foglalkozott, hiszen Magyarországról nagyon sok élelmiszer kellett a hadseregek ellátásához, és ez óriási anyagi bevételt jelentett a magyar nemességnek, szóval ezzel foglalkoztak leginkább. A háborúval tehát inkább a katonai-politikai élet élénkült meg, tehát amit a hozzászólásom elején írtam, igaznak igaz, de pont erre a korszakra kevésbé.

Tanultak társasági életet éltek és művelődtek és beszélgettek.

Aki nem vett részt a társasági közéletben azt nem igen tartották számon.

Nem igazán lehetett kamuzni mert egy beszélgetés során lebugitt aki nem volt tanult művelt jó modorú vagy jártas a műveszetekben.