A csehek miért alapítottak sokkal de sokkal később mérnöki főiskolákat egyetemeket mint a magyarok?

# 9

EZT ÍROD RÓLAM: "A magyar Felsőfokú (egyetemi) mérnöki oktatás megelőzte jócskán a cseh mérnöki egyetemek főiskolák alapítását!

Direkt belinkeltem, és kigyűjtöttem neki a dátumokat!

Tagadásban van, hazudozik...."

Csakhogy Csehországban 1707-ben vette kezdetét a mérnökképzés, még Magyarországon csak 1738-ban. KI HAZUDIK?

JA, TE. :DDD

LÁSD: "It was established as the Institute of Engineering Education in 1707, but as a secondary education (high school) instead of a tertiary university, by Emperor Joseph I[3] as a response to Christian Josef Willenberg's petition addressed to preceding emperor Leopold I. In 1806, the institute of Engineering Education was transformed into Prague Polytechnical Institute (or Prague Polytechnic)..."

[link]

# 10

A kérdezőt nem érdekli a valóság, én pedig vagyok olyan tisztelője a tényeknek, hogy nem bírom elengedni a fülem mellett a hülyeségeit.

Tény, hogy Csehországban 1707-től folyt mérnökképzés, Magyarországon pedig csak 1738-tól.

Tény, hogy a cseh ipar sokkal fejlettebb volt a magyarnál, nem azért mert ők jobbak lennének nálunk, hanem mert Csehországban sokkal kedvezőbbek voltak a nehézipar ipartelepítő tényezői (vasérc, szén), mint Magyarországon.

A kérdező anonim (stílus és jellegzetes helyesírási hibák alapján könnyen beazonosítható) kommentjében olyan nettó hazugságokat állított, mint például, hogy szerinte az osztrák-magyar csatahajók 30,5 cm-es ágyúit Győrben is gyártották. Vagy hogy ezeket nem a Škoda mérnökei tervezték volna, ami szintén durva hazugság, mert bizony a Škoda mérnökei tervezték és fejlesztették.

# 13

A 18. század végéig szinte egyetlen mérnököket képző iskola sem rendelkezett egyetemi státusszal. Ahogy ma is képeznek főiskolák is mérnököket.

Így Selmecbánya sem rendelkezett egyetemi státusszal.

A nagy francia mérnökképző intézetek sem egyetemek, hanem "grande école", "nagy iskola" státusszal rendelkezőek voltak, noha Franciaországban amúgy több egyetem is működött akkor.

Az 1714-ben alapított francia École nationale des ponts et chaussées mérnöki iskola sem egyetemi státuszú volt.

Az 1794-ben alapított, legendás francia École Polytechnique szintén nem egyetemi státuszú volt.

Ez a lista is az első helyen hozza a világon az 1707-ben alapított cseh mérnöki iskolát. [link]

# 14

EZT ÁLLÍTOD: "Akor a magyarokkal szemben a cseheknek miért nem volt annyi dízel motor gyáruk? Miért gyártottak kevesebb gépkocsit, és miért nem gyártottak erőművi berendezéseket, gőz turbinát turbógenerátort? De még egy nyomi izzólámpát sem..... nemhogy rádió és röntgen csöveket..."

Kamuzol, mert a csehek több gépkocsit gyártottak, valamint a világon a harmadikként kezdték a gépkocsigyártást.

LÁSD: "Automotive industry has strong tradition in the Czech lands. Tatra produced first car already in 1897 as third oldest car manufacturer in the world." [link]

A csehek gyártottak erőművi berendezéseket is.

A Škoda 1904-től gyártott turbinákat.

[link]

AHOGY KORÁBBAN, MOST IS SZÉNNÉ CÁFOLTAM A CSEH IPARRAL KAPCSOLATOS KITALÁCIÓIDAT, LÁSD A PÉLDÁKAT:

EZT ÁLLÍTOD: „Nem volt az olyan nagy gyár az a Skoda a nyugati országokhoz képest.”

TÉVES!

Mert a Škoda valóban az egész világ egyik legnagyobb hadiüzeme volt, csak a pilzeni telephelyén 35 000 munkás dolgozott az I. világháború alatt, a cseh korona országaiban (Csehország, Morvaország, Szilézia) lévő üzemeiben még közel 25 000, azaz összesen közel 60 000 embert foglalkoztatott ekkor. Ez akkor világviszonylatban is óriásvállalatnak számított.

EZT ÁLLÍTOD:

„A csehek nem terveztek ágyúkat, mivel az ágyúkat a közös hadügyminisztérium mérnökei tervezték meg rajzasztalon Bécsben.”

TÉVES! EZ NEM IGAZ!

Mert minden szakirodalom leírja, hogy a Škoda 30.5 cm /45 és Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkat a Škoda mérnökei tervezték. Forrás: Friedman, Norman: Naval Weapons of World War One: Guns, Torpedoes, Mines and ASW Weapons of All Nations (2011)

De ezt még az angol Wikipedia is hozza: „The 30.5 cm /45 was developed and built by Škoda at the Pilsen works beginning in 1908 as the primary armament for the last class of pre-dreadnought battleships produced for the Austro-Hungarian Navy known as the Radetzky-class. The three Radetzky-class ships were armed with one twin gun turret fore and aft. The later Škoda 30.5 cm /45 K10 were the primary armament for the last class of four dreadnought battleships produced for the Austro-Hungarian Navy known as the Tegetthoff-class.”

[link]

EZT ÁLLÍTOD:

„Másrészt az I.VH előtt a világon három ország volt, amelyik rendelkezett olyan gyártó gépekkel szerszámgépekkel amikkel az ágyúkat le lehetett gyártani. Ez a három ország: Németország, UK , USA. A többi ország is ezektől rendelt speciális ágyú gyártásához szükséges gépipari berendezéseket.”

IRRELEVÁNS.

Ugyanis a szerszámgépekkel önmagukban semmit sem értek, csak a Škoda üzemeinek színvonala és a Škoda mérnökeinek és munkásainak világszínvonalú szaktudása tette lehetővé az akkori legkorszerűbb nehézfegyverzet megtervezését és legyártását.

EZT ÁLLÍTOD:

„Ez tehát olyan dicsekvés volt ami nem állja meg a helyét. KB mintha a nálunk Német tudással technológiával legyártott Audit Mercedest BMW-t magyar technológiának és tudásnak neveznénk. Csalóka és nagyon félrevezető. „

TÉVES, RÁADÁSUL DURVA CSÚSZTATÁS!

Ugyanis az Audi, Mercedes és BMW autókat nem Magyarországon és nem magyar mérnökök tervezték, itt csak az összeszerelés zajlik. Ezek nem magyar szellemi termékek.

Ellenben a Škoda 30.5 cm /45 és a Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkat a Škoda mérnökei tervezték, tehát ezek az ő szellemi termékeik.

EZT ÁLLÍTOD:

„Ezeknek az ágyúknak a zömét Győrött is gyártották, hiszen amikor E. Skoda megtudta hogy magyar befektetők Győrött ágyúgyárat szeretnének építeni, gyorsan részesedést vásárolt, hogy így a konkurenciából hasznot húzhasson közvetett módon.”

TÉVES! EZ NEM IGAZ!

A Škoda 30.5 cm /45 és a Škoda 30.5 cm /45 K10 csatahajó ágyúkat ugyanis csak a Škoda gyártotta, ilyenek Győrben soha nem épültek, amit a szakirodalom, illetve a témában elérhető netes oldalak szintén alátámasztanak.

LÁSD: „The Škoda Works of Pilsen produced a total of 65 guns (5 of them were spares) in this caliber. The first 13 were for the Radetzky class and the second 52 were for the Tegetthoff class (also known as the Viribus Unitis class). Only the second series, the guns for the Tegetthoff class, were designated as K10.”

[link]

„A total of sixty-five guns were built by Skoda. The first thirteen were for the Radetzky-class, while the last fifty-two guns were for the Tegetthoff-class. Only the Tegetthoff-class carried the K10 guns.„

[link]

Ugyanez igaz a Škoda 30.5 cm Mörser M.11 mozsárágyúra, ezt szintén a Škoda tervezte és csak a sceh cég gyártotta:

"The Škoda 30.5 cm Mörser M.11 was a siege howitzer produced by Škoda Works and used by the Austro-Hungarian Army during World War I and by Nazi Germany in World War II."

ÉS: "Development began in 1906, when a development contract was placed by the Austro-Hungarian high command with Skoda-Werke in Pilsen to develop a weapon capable of penetrating the concrete fortresses being built in Belgium and Italy."

[link]