A mai Európa területén egykor élt kelta népek miért nem alapítottak nagyobb királyságokat, birodalmakat, miért maradtak meg jórészt törzsi viszonyok között?

Mert ahol lehetséges volt a nagybirtokos gazdálkodás ott a rómaiak alapítottak latifundiumokat.

Az erdőkben meg a kis nehezen megtartható területeken (a kelták és más barbár népek betörései miatt) meg éltek a kis törzsi közösségeikben meg vadásztak az erdőikben.

Ez teljesen igazodott a korszak vizsonyaihoz. Az ókori Európában nem voltak jellemzőek még az egységes államszervezetek sem, nemhogy a birodalmak.

Ne Róma lebegjen előtted, az a kivétel. A hellén civilizációnál senki nem képviselt magasabb színvonalat a korban, és még ők sem alkottak egységes országot (pláne nem birodalmat), hanem különálló, maguk útját járó városállamokban éltek, amelyek időnként együttműködni is tudtak bizonyos okokból, de legtöbbször inkább egymáson rozsdátlanították a fegyvereiket.

Az ókori Európában minden alap megvolt egy mediterrán Görög Birodalomhoz:

[link]

...de az nem jött létre. Mert ezek nem az anyaországhoz (ami nem is létező fogalom volt) csatolt új területek voltak, hanem teljesen önálló, új kolóniák. Görög Birodalom pedig eleve nem is jöhetett volna létre ebből, csak egyik vagy másik városállam hegemóniájával esetlegesen egy mondjuk Athéni Birodalom, vagy Spártai Birodalom, vagy valami más egyéb.

Minthogy Róma is városállamként kezdte el, nem egy egész népet jelöl maga a szó.

Karthágó területe sem Főníciát bővítette, hanem önálló politikai utat járt, noha nyelvileg azonos népről beszélünk.

Ezek az egymással származásilag összetartozó városállamok, kolóniák időnként laza kulturális, politikai kapcsolatban álltak egymással esetleg (a galloknál például kifejezetten nem is annyira eseti volt ez, hanem évente ápolt), de államszervezetet nem alkottak.

A kelták tehát ebben nem a kivételt képezték, hanem beillettek a sormintába.