Az ókori egyiptomi uralkodók tényleg vérfertőzésben éltek volna?

Kezdetben az ókori egyiptomi uralkodók is csak egyszerű királyok voltak, most nem emlékszem melyik dinasztia kezdte el a fáraók isteni hatalmát kiépíteni és attól fogva a fáraólányoknak nem lehetett más férjet adni, mint saját testvérüket, mert túl szent lett a vérük, de ez csak a nőkre vonatkozott, a fáraók vettek feleséget az egyiptomi előkelők közül, meg a vazallus királyok is elküldték lányaikat Thébába a fáraó feleségének, így ha történt is genetikai torzulás a rokonházasságokból, azok nem kerülhettek trónra, voltak más feleségek, akik adtak életképes utódot, bár az öröklódési sorrend szigorúan meg volt szabva, de idióta trónörökös esetén tettek arról, hogy ne érje meg azt a kort, amikor uralkodóvá válhat.

Természetesen a fáraói hatalmat nem akarták megosztani, hogy a fáraólányokat más nemzetségekhez adják feleságül, ezzel gyengült volna a központi hatalom, de többnyire volt elég utód más házasságokból, ezzel a dinasztiák folytatólagosan lehettek, genetikai károsodás nélkül.

#11 Ez pontatlan, a fáraót pont az Óbirodalom idején tekintették istennek (utána már csak a napisten fiának), és pont az Óbirodalom idején gyakran adták hozzá a lányaikat magas rangú hivatalnokokhoz, ugyanakkor a családon belüli házasságok ekkor is megvoltak. Az Újbirodalom idején nem volt szokás a családon kívül férjhez adni a lányaikat.

Az Újbirodalom idején néhány fáraó született testvérházasságból, de messze nem mind, példának itt a XVIII. dinasztia:

1. I. Jahmesz: szülei testvérek (az apja mindhárom lánytestvérét feleségül vette és mindtől született gyereke)

2. I. Amenhotep: I. Jahmesz gyereke édestestvérétől. Amenhotep is édestestvérét vette el, de nem lett gyerekük.

3. I. Thotmesz: kapcsolatban állt a királyi családdal, de nem tudni, hogyan volt rokonuk. Feleségül vette a (valószínűleg) saját testvérét és Amenhotep testvérét is, előbbi házasságából lett Hatsepszut, utóbbiból II. Thotmesz.

4. II. Thotmesz: szülei nem voltak testvérek

5. Hatsepszut: szülei valószínűleg testvérek

6. III. Thotmesz: II. Thotmesz fia egy ágyasától, szülei nem testvérek

7. II. Amenhotep: III. Thotmesz fia egy feleségétől, akivel nem voltak testvérek

8. IV. Thotmesz: II. Amenhotep fia egy mellékfeleségétől, akivel nem voltak testvérek

9. III. Amenhotep: IV. Thotmesz fia egy mellékfeleségétől, akivel nem voltak testvérek

10. Ehnaton: III. Amenhotep fia főfeleségétől, akivel nem voltak testvérek. Felesége, Nofertiti valószínűleg az unokatestvére volt.

11. Nofernoferuaton: valószínűleg Nofertiti neve társuralkodóként Ehnatonnal

12. Szemenhkaré: valószínűleg Ehnaton öccse

13. Tutanhamon: genetikai vizsgálat alapján a szülei édestestvérek voltak, egy feltételezés szerint Ehnaton és egy nővére, de ez vitatott (nem tudni róla, hogy Ehnaton összeházasodott egy nővérével, Nofertiti majdnem teljesen biztosan nem volt az). Felesége Ehnaton és Nofertiti lánya volt, akitől halott gyerekei születtek.

14. Ay és 15. Horemheb: csak beházasodtak a királyi családba, bár ez is vitatott; közrendű személyek voltak, tehát nem volt testvérpár a szülőjük.

Látjuk, hogy bár előfordult beltenyészet, de tulajdonképpen a 13, királyi családba született fáraóból csak az elején volt kettő, aki bizonyosan édestestvérek házasságából született, meg egy, aki valószínűleg. Utána ezzel egészen Tutanhamonig leálltak, de nem genetikai megfontolások alapján, mert ezt nem ismerték, hanem mert próbálták elkerülni, hogy valamelyik női családtag túl nagy hatalomra tegyen szert (nem az erős nőkkel volt bajuk, csak az, hogy Hatsepszutból fáraó lett, már eltérésnek minősült a szokásos rendtől), ezért sokszor alacsonyabb rangú nőkkel házasodtak. Egyébként III. Thotmesz feleségének eredetileg a féltestvérét szánták, II. Thotmesz és Hatsepszut lányát, Nofrurét, ha ő életben marad, lehet, hogy teljesen más irányt vesz a dinasztia ebből a szempontból.

A dinasztia vége felé megint közeledtek a beltenyészethez, de ki is haltak elég hamar.

Olyan sosem volt, hogy az anyjukkal házasodtak volna össze, ez félreértésből ered. II. Amenhotep például nem vett maga mellé főfeleséget, csak mellékfeleségei voltak, ezért az anyja viselte a nagy királyi hitves címét, hogy be legyen töltve a pozíció. Az őt követő két fáraó egy-egy mellékfeleség fia volt, de trónra lépve visszamenőleg megadta az anyjának a főfeleség címét, mintha eleve az lett volna.

Olyan előfordult, hogy a lányaikat vették el, nem tudni, hogy itt tényleges házasságról van-e szó, gyakorlatilag nincs olyan bizonyított eset, ahol ilyen házasságból gyerek született volna, így nem tudni 100%-ban. Lehet, hogy itt is névleg kapta meg a főfeleség rangot a lány.

Ez persze csak egy dinasztia a sokból, de ennek van elég jól dokumentált családfája, ezért példának könnyű felhozni.