Hogyan alakult volna a Magyar Királyság történelme a mongol támadás nélkül?

Ezt nem lehet megmondani. Ami eszembe jutott, hogy magyaroszágon a tatárjárás után kezdtek "tömegével" kővárakat építeni, valamint a tatárjárás tanúságait levonva IV. Béla igyekezett a főurak kedvében járni, ez elősegítette az oligarchák (kiskirályok) térnyerését. Ezek a tartományurak elsősorban a saját érdekeiket nézték, amik olykor ellentétben álltak más oligarchák, vagy akár a király akaratával is. A királyi birtokok (ezáltal a királyi bevételek is) csökkentek. Ezek összességében hosszú távú, negatív hatással voltak a társadalmi fejlődésre.

Persze, lehetséges, hogy IV. Béla kezdeti politikája (adománybirtokok visszavétele, bárók jogainak visszaszorítása stb.) előbb- utóbb belharcokhoz vezetett volna, ami szintén visszavette volna az ország fejlődését, de kétlem, hogy olyan mértékben, mint a tatárjárás.

Szia!

A király folytatta volna az addigi politikáját. A magyar urak fellázadtak volna ellene, és az öccsét ültették volna trónra, aki nem halt volna meg a muhi csatában.

Az új király gyenge lett volna, de újra megpróbálta volna betelepíteni a kunokat. Ha nem sikerült volna, akkor nem lennének nálunk kunok, nekem pedig talán egy normálisabb földrajz- és földrajztanár jutott volna a gimnáziumban. A könnyűlovasságot a székelyek biztosították volna.

Szent Margit nem apácaként nőtt volna fel, hanem a nagybátyja kiházasította volna. Születtek volna gyermekei. Mindenesetre szintén szent életű lett volna. Újabb esélyesek a magyar trónra az Árpád-ház kihalása után, ami esélyes, hogy egy eltérő időpontban következett volna be, de valószínű, hogy még a középkorban.

Az Árpád-ház kihalása után több jelölt versengett volna, egy hosszabb belháború után nyert volna az egyik jelölt. Talán Károly Róbert, vagy valaki más. Talán Szent Margit egy unokája.

Akárhogy is, az egyik királynak meg kellett volna oldania a tartományurak problémáját, bármilyen származású lett volna. Mivel nem volt tatárjárás, azért kevés lett volna a kővár, ami megkönnyítette volna a király dolgát. Ezután a királyok építtettek volna kővárakat, hogy bebiztosítsák saját magukat, illetve örökösüket.

A nikápolyi csatát ugyanúgy elvesztette volna a keresztény sereg. Ezután a király megszervezte volna a huszársereget. Kunok hiányában több huszár kellett volna, így lehet, hogy tizenötárnak vagy tízárnak neveznénk őket.

A tizenhatodik századra annyira megerősödött volna Törökország, hogy az egyesült keresztény sereget leverte volna. Lehet, hogy túlélte volna a magyar király, de akkor is, esélyes volt, hogy az ország nem tud még tovább ellenállni, és eljött volna a török uralom. Ettől kezdve a történelem hasonlóan alakult volna. A magyar király esélyesen a Habsburgok hűbéresévé vált volna, ha a család nem halt volna ki addig, mert akkor a Habsburgok közvetlenül uralkodtak volna.

A török kor után már nem lehetett volna behívni a kunokat, mert törökké lettek, ahogy a tatárok is. A magyar királynak keresztény alattvalók kellettek volna, így jöttek volna a különböző nyelvű bevándorlók.

Tudjuk, mit csináltak a Habsburgok a felszabadított területekkel. Az eredmény: A magyarok fellázadnak. A lázadást lehet, hogy a magyar király vezette volna. Eredmény: nyernek a lázadók, de trónfosztják a nem Habsburg magyar királyt, és az ország közvetlenül Habsburg irányítás alá kerül. A magyar királyi család túlélélői osztrák főurakká válnak, az unoka már nem tanul meg magyarul. Ha a magyar király a Habsburgok melléállt volna, akkor a család megtarthatta volna a trónt. Ugyanúgy, ha az ország közvetlen Habsburg irányítás alatt állt volna.

Később is fellázadhatott volna a magyar király, már ha nincs közvetlen Habsburg kormányzás. A további történelem az ő konfliktusaikból származott volna, amíg a Habsburgok el nem zavarják a magyar királyt, és maguk ültek volna a trónra. Egy valódi hűbéres magyar királyi család kihalás nélkül a második világháború végéig, illetve a Tanácsköztársaságig maradt volna. Utána nem restaurálták volna őket.

Trianonban, illetve a párizsi békeszerződésben valamivel több területet tudtunk volna megtartani. A szocializmustól nem menekültünk volna meg.

A rendszerváltás után a magyar királyi család restaurációja elmarad. Vagy azért, mert Habsburgok kiszolgálói voltak, így nem méltók. Vagy azért, mert Habsburgok. Vagy azért, mert elvesztették a magyar identitásukat. Vagy azért, mert kihaltak volna. Vagy pedig egyszerűen azért, mert köztársaságot akart az elit.