Miért volt a magyar hadsereg Mohácsnál sokkal fejlettebb mint V.Károly császár vagy I.Ferenc francia király seregei? Ágyúk és tűzfegyverek aránya verte a korabeli nyugati seregekét.
válasza:Ez így nem igaz.
Lovassága a franciáknak volt a legjobb ebben az időben az egész világon, főként mert nemesekből állt és a felszerelésük kiváló volt, ráadásul a harcias francia lovasság gyermekkora óta tanulta a fegyverforgatást.
Ellenben ekkoriban a spanyol gyalogság híresen kiváló volt, a spanyol 'terciók' félelmetesen jók voltak.
Egy évvel korábban zajlott le a páviai csata, ahol a francia lovasság kezdeti sikerei ellenére végül a spanyolok győztek, még I. Ferenc is fogságba esett és ez pont a spanyol gyalogságnak volt köszönhető, amely a harmincéves háborúig megőrizte fölényét.
Tüzérségben viszont az oszmánok voltak kiemelkedőek a korábbi másfél évszázadban, különösen az ostromlövegek tekintetében jártak élen, megújítva ezzel a hadviselést. Ekkor már Európa hadviselése kezdte utolérni a törököket, azt nehéz lenne elmondani, hogy a magyar ágyúk minősége elérte e már ekkor a törökökét, mindenesetre az egészen biztos, hogy a mohácsi csatában sokkal több ágyúja volt Szulejmánnak, ezzel döntő nagyságú tűzerővel rendelkezett és a janicsárok tűzfegyverei is kellően hatásosak voltak.
Lényegében a gyalogságunk egy jelentős részét cseh, osztrák és német zsoldosok alkották, akik rendelkeztek megfelelő tűzfegyverekkel, bá a segítségünkre érkezők többségét nem várta meg II. Lajos, azok Győr környékén állomásoztak a csata idején és a vereség hírére kivonultak az országból.
A lőfegyverek problémáit ekkor már kezdték orvosolni, amely főleg abból aódott, hogy a kaliberek nem voltak pontosan egyformák, a puskaportöltet sem volt mindig azonos és a lövedékek átmérője, alakja, súlya sem volt tökéletesen egyforma, így a lövések szórtak, nem voltak pontosak.
Kezdték ellenben kis zsákokban előre kimérni a puskaport, a fegyverek úrméretét igyekeztek egységesíteni és egyre jobb eredményeket értek el a lövedékek azonosságával is, illetve hol a keresztény, hol az Iszlám világban találtak ki újításokat, például a lafettákat, vagy az ágyúk távolsági lövéseihez azonos ékek használatát, amivel a röppályát módosították és hasonlókat, változó sikerrel, mert hol az egyik, hol a másik fél szerzett ezekkel kis előnyt, viszont a XVI. század végétől már egyértelműen a keresztény világ javára dőlt el a verseny a lőfegyverek tekintetében.
Mi magyarok nem voltunk kiemelkedők ezen a téren, legfeljebb követtük a világban kitalált újdonságokat, ekkoriban érzésem szerint kevésbé még, mint a későbbi évtizedekben, amikor már gyakoribbá váltak az oszmánokkal az összecsapások.
válasza:A mohácsi csatában a magyar sereg a törökhöz képest elég gyenge volt. A nemesi bandériumok rosszul teljesítettek, zsoldosok amennyire emlékszem nem voltak, szegényebb katonák se nagyon, mert épp ekkortájt bizonyos Dózsa fellázította a népet a király ellen.
Mátyás fekete serege a múlté. Talán az tudott volna érdemben szembeszállni a törökkel, ha meglett volna, de a török akkor nem kezd hadjáratba.
3-as a töröknek szerintem kevesebb ágyúja volt mint a magyaroknak. Mivel a 150 török ágyú többsége nem volt más mint egy nagyobb puska tevékhez erősítve.
Oszmán Teve "ágyúsok" voltak mohácsnál.
Az oszmánoknak nem volt európai értelemben komolyan vehető páncélos nehézlovassága, gyenge törpe lovakon ült a zömük, ami bu*zis gyáva lovas-nyilazgatásra jó volt, de férfias közelharchoz picike méretű.
Muszlim világ nem járult hozzá az ágyúk fejlődéséhez, se más technikai találmányhoz.
Nem véletlen hogy az oszmánok a 15-16-17.században többnyire nyugati azaz német magyar francia olasz mestereket használtak Isztambulban ágyúöntéshez.
Tudásuk ókori bizánci görög-római felfedezések tudományok imitálása rendszerezése volt. Nem tudsz megnevezni olyan jelentős muszlim találmányt, amit más korábbi népek ne ismertek volna már évszázadokkal vagy évezredekkel előtte. Matekban sem alkottak újat, csak rendszerezték az addig ismert ókori felfedezéseket.
"Lovassága a franciáknak volt a legjobb ebben az időben az egész világon, főként mert nemesekből állt és a felszerelésük kiváló volt, ráadásul a harcias francia lovasság gyermekkora óta tanulta a fegyverforgatást."
Az egész nyugati kereszténységben a nemesség a nehézlovasságban szolgált.
Franciaországban nem volt ipari mértékű páncélkovácsolás, mert az Milánóban és É-Bajorországban létezett csak. Ígyhát páncélkovács kisvállalkozók voltak csak Angliában és Franciaországban. Kénytelenek voltak páncélt importálni nagymértékben a németektől vagy olaszoktól. Nem ismerték a franciák az acél edzését (azaz hogy a forró vasat kalapálod vízbe mártod kalapálod és vízbe mártod egészen a 15.sz végéig. Az angol íjászoknak ezért is voltak a francia lovagok könnyű célpontok. Az olaszok és németek viszont már edzették az acélt a 14.században.
Magyarországon is így volt ez.
Nemesek Magyarországon nem szolgáltak huszárként az 1530-as évekig. Sőt magyar származású nemesek sem lehettek könnyűlovasok. A könnyűlovasság a középkorban főként jászkun kisebbség alkotta. A huszárok főként szerbek voltak az 1530-as évek végéig.
válasza:Mátyásnak volt egy jól szervezett zsoldos serege, ami a nemesi bandériumokkal kiegészülve a jó szervezésnek köszönhetően igen hatékonyan funkcionált.
Csakhogy Mátyás halála után a fekete sereg megszűnt, a zsoldosok rabolni, fosztogazni kezdtek, ezért Kinizsi Pál a maradékukat szétverte.
A törökök elleni meghírdetett keresztes hadjáratból fajultak lázadássá az események, ez volt a Dózsa György vezette felkelés, amit durván levertek, és ennek következménye volt Mohácsnál is, a jobbágyok kezébe nem mertek fegyvert adni.
Mohácsnál nemesi bandériumokból, kföldi zsoldosokból állt a magyar hadsereg, amelynek egy része még a csatát is lekéste, akaratlanul, vagy szándékosan.
A törökök I Ferenc, francia király invitálására indultak Bécset elfoglalni, ahová soha nem jutottak el, de Magyarországból évszázadokra csatateret csináltak.
A török haderő a Mohácsi csatában túlerőben, technikai fölényben volt, a magyarok ráadásul taktikai hibákat is elkövettek a csatában.
Arra a forrásra én is kíváncsi lennék, amely szerint a magyar hadsereg fejlettebb volt mint az akkori francia.
Mátyás fekete serege már csak emlék, bandériumok, sebtében verbuvált külföldi zsoldosok tartanak a csatába...
A törököket nem szeretjük, de lebecsülni sem kell őket. Sokkal szervezettebb, jobban felszerelt sereg volt, mint a magyar, s nem mellesleg harci tapasztalatoknak sem voltak híján.
A hódításaikban kulcs szerepe van az ágyúknak, és a tüzésrségnek, a keresztény seregnek ilyen tèren nem sok tapasztalata volt még akkor.
Törököknek hogy lehetett technikai fölényük, amikor az ágyút és a puskát is később ismerték meg mint a magyarok? A törökök 1X ágyút elég későn, csak Bizánc ostromakor használtak bizonyíthatóan korabeli forrásokra támaszkodva. A magyarok Nagy Lajos alatt már megismerkedtek vele. Először csatatéren puskával és ágyúval Hunyadi korai hadjárataiban néztek szembe a törökök.
"The earliest type of Turkish hand cannons are called as "Şakaloz", which word came from the Hungarian hand cannon "Szakállas puska" in the 15th century."
Brett D. Steele (2005). The Heirs of Archimedes: Science and the Art of War Through the Age of Enlightenment. MIT Press. p. 120. ISBN 9780262195164.
Ugye tudod hogy Anatólia/ Kisázsia félszigetének lakossága nem volt nagyobb mint Magyarországnak? Azzal tisztában vagy hogy milyen szegény környék volt, mivel Anatólia területének többségén még mindig nomadizáló állattartás volt a domináns a mezőgazdasággal szemben, a szultán bevételeinek túlnyomó zömét nem a birodalom területén termelték meg, hanem vámokból szerezte még mindig , Mohács idején is.
Although Ottoman janissaries adopted firearms in battles since the beginning of the 16th century, the Ottoman usage of the handheld firearms spread much more slowly than in the Western Christian armies. Wheel-lock firearms were unfamiliar for Ottoman soldiers until the siege of Székesfehérvár in 1543, despite the fact they had been used for decades by Christian armies in Kingdom of Hungary and in Western Europe. According to a report from 1594, the Ottoman soldiers hadn't adopted the pistol yet.
Brett D. Steele (2005). The Heirs of Archimedes: Science and the Art of War Through the Age of Enlightenment. MIT Press. p. 85. ISBN 9780262195164.
"in a field or during a siege we are in distressed position, because the greater part of the enemy forces are infantry armed with muskets, while the majority of our forces are horsemen, and we have very few specialists skilled in the musket"
Gábor Ágoston; Bruce Alan Masters (2010). Encyclopedia of the Ottoman Empire. Infobase Publishing. p. 297. ISBN 9781438110257.
According to Alvise Foscarini's (Venetian ambassador in Istambul) report:
"few Janissaries even knew how to use an arquebus"[18]
Sam White (2011). The Climate of Rebellion in the Early Modern Ottoman Empire. Cambridge University Press. p. 191. ISBN 9781139499491.
Az Oszmán Birodalom már a 16.sz végén óriási deficitet kezdett felhalmozni,mivel belső gazdasági fejlettsége elmaradott volt, a keleti levantei kereskedelemre épülő vámbevételei drámaian hanyatlottak, mivel az európaiak más kereskedelmi útvonalakat fedeztek fel és építettek ki, és már alaposan lerabolta meghódított területeit. Ez egy tipikus buta (azaz keleti) birodalom esete.
válasza:Az a tipikus buta keleti birodalom a 20. századig meg tudta tartani a meghódított területei egy részét, és még akkor is volt ereje fellépni a győztes hatalmak "béke terve" ellen, de az már egy másik történet.
Az oszmán birodalom történetében is, ugyanúgy, mint minden más birodalom esetében van egy terjeszkedő időszak, és egy hanyatló korszaka, a török birodalom 600 éves történelmében I Szulejmán ( uralkodási ideje 1520-1566) a fénykor.
A janicsárok a kor legjobban képzett katonái, gyerek koruktól szigorú szabályok szerint, harcra képezték őket.
Szulejmán halála (1566) után fokozatosan enyhítették a feltételeket, a janicsárok létszámának emelése, a minőség rovására is ment, de az már egy másik korszak.
A hanyatlás kezdete, Szulejmán halála, gyenge kezű szultánok követik egymást, 1571-ben megalakul a Szent Liga, amelynek célja az oszmán térhódítást megállítani a tengeren.
Meg is verik a törököket, de az már 45 évvel a mohácsi csata után történt, és a birodalmat csak az I világháború söpri el, addig váltakozó sikerrel hadakoznak az oroszokkal, Habsburgokkal.
A 18. században már valóban Törökország "Európa beteg embere".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!