Szerintetek a "nemzet"-ben való gondolkodás jó vagy káros? Pl. baj, ha engem nem érdekel a "nemzet"?

"Pl. általános humanizmus? Ugyanaz, amiért megmentenék egy bármilyen nemzethez tartozó csecsemőt"

Ezt már jobban megértem! Tehát érdekelje az embert a saját családja és barátai és érdekelje az embert maga az emberiség. A kettő közötti szinten lévő identitás a nemzeti. Ezen most nincs kedvem vitatkozni, de szerintem megvan a maga helye és szerepe a nemzeti identitásnak is attól még, hogy a Fidesz elcsépelte és már a trafik is nemzeti.

22

" A kettő közötti szinten lévő identitás a nemzeti. "

Ez nettó baromság.

Ez egy nagyon messzire vezető kérdéskör és e módon nem megválaszolható. Azért nézzük néhány vetületét.

Mindenekelőtt, minden attól függ, az a néhány fogalom, ami itt „nemzet” kapcsán előjött, kiben miképpen él. Én például nem tudtam azonosulni egyikkel sem. Nem a fogalommal, hanem amit képzelsz róla kérdező.

#7: A kossuthi elképzelés volt egyik oka az első világháború magyar vonatkozásainak. Nem nevezném dicsőnek. A Kiegyezést ne keverjük ide, az egy helyzet szülte kényszer volt. A rosszak legjobbika. A V4 régió vezetésének szélesebb körű működése hatására a káosz nyilvánvaló, de egy totális háború sem kizárt. Utolsó bekezdésben, feltehetően nekem sokkal kevésbé felel meg a jelenlegi „nemzeti” beállítottság, csak egy okot mondok, mert itt olyan nincs, ezt a kirekesztés cselekvésére használják. A probléma a fogalmakkal kapcsolatos felfogással van.

A természet tudja, minden szélsőség instabil, a stabilitás az egyensúlyban van. Ezt figyelembe véve már önmagában tudhatjuk, a diktatúra káros és instabil, a végletekig vitt „demokrácia úgyszintén, csak más eredménnyel. Minden azon múlik, mi az államfelfogás.

Ahogy az emberek sokasodtak, a kezdeti érintkezési formák és ezek szabályai egyre rosszabb hatékonysággal működtek. Két ember könnyen intézi ügyeit, aktuálisan tisztázva az érdekellentéteket. Tíz embernél már érdemes néhány szabályt előre rögzíteni. Ezer embernél ez már több szintű, hiszen más a ritkán (vagy soha nem) találkozó emberek viszonya az életvitelükből következően naponta találkozókéhoz képest. Milliós lélekszám esetén további problémák lépnek fel, például a munkamegosztásból következő szerepek érdekellentétei. Ekkor jön be az állam szerepe! Állam nélkül csak káosz van, rossz állammal pedig vagy diktatúra vagy bizonytalanság és rossz hatékonyság. Nagy embercsoportok tevékenysége és kapcsolatrendszere sokszintű szervezést igényel, a szervezés pedig nagyon eltérő képességeket és ismereteket. Egy nagyobb vállalatnál is kell lennie munkaköröknek, szakmai csoportoknak, osztályoknak, szekcióknak, és felsővezetésnek. Mindnek más a szerepe és tevékenysége is, ha egymás dolgaiba (szerepébe) beavatkoznak, abból változatos hibák keletkeznek.

Egy ország jellemzően településekből áll. A településeken változatos munkahely típusok. Ezen túl családok, barátok ismerősök és ismeretlenek. A családban, baráti társaságokban is van „vezető”, aki szervezi a társaság életét, tevékenységeit, felismeri, mi önálló és mi igényel megbeszélést, netán külső segítséget. Egy munkahelyen hasonlók a tennivalók, mégis alapvetően mások. Igaz ez a településre, az országra is. Az állam szerepe egy ország állampolgárai számára a minél nagyobb jóllét megteremtése, ami már attól is sokféle, hogy minden ember mást akar. Ahhoz, hogy az állam ezt jól végezhesse el, kell tudnia távlatokban és széles körben tervezni, folyamatokat és azok egymásra gyakorolt hatását vezényelni. Ehhez viszont mérhetetlen sok információ kell, tehát létre kell hozni egy profi módon működő intézményrendszert a rendőrségtől a hatósági feladatokon át az oktatásig, egészségügyig, sőt az árucsere lebonyolításának módjáig. ELVI SZINTEN! Mert a konkrét gyakorlati problémákat ott oldják meg ahol keletkezett. Tehát az államnak meg kell határoznia, milyen legyen egy iskolarendszer. Egy egészségügy. Egy gazdaság a benne lévő vállalatokkal és azok kapcsolataival. Azt is meg kell határoznia, mindezek hogyan kapcsolódjanak, továbbá legfontosabbként azt, ahogy az időben változnak a rajta kívül álló körülmények, ehhez hogyan alkalmazkodjék. Hogy a döntéshez szükséges információk hol hogyan tárolódjanak és ki milyen módon férhessen hozzá a saját problémái megoldása érdekében. Ez hihetetlen feladat, mert erre egy ember képtelen tehát az államnak önmagát is szerveznie kell. És erre csak ő képes, mert neki állnak rendelkezésére az információk. És az állam mindezt megfelelő törvények segítségével teszi! Azok fogják ösztönözni vagy éppen gátolni az egyes részek (települések, vállalatok, sőt családok) tevékenységét.

Összekeverni az állam szerepét annak működési módjával végzetes hiba, mert ebből annyi félreértés és zavar keletkezik, ami milliós tömegeknél (ország) évtizedek alatt javítható ki. És az emberek ennyit nem szeretnek várni. Az a fél életük. Vagyis az állam hibázása korántsem olyan, mint egy emberé. Annak a hatása évtizedes, és ez a jó eset. Csak példaként mondom, a középkorban voltak nagy járványok, amelyek a fél lakosságot megölték, hatalmas munkaerőhiányt létrehozva. Akkor is voltak államok, és hoztak döntéseket a probléma kezelésére. Két alapvetően eltérő döntés született, és ezt kizárólag állam volt képes megtenni. Ennek a két döntésnek lett a következménye kelet és nyugat (Európában), és az, hogy a nyugat szinonimája a jólét, a keleté a diktatúra és lemaradás. A két döntés személyiségi tulajdonságokból és környezeti viszonyokból lett eltérő. Egyik lényegében elindította az önálló cselevéshez vezető utat megfelelő korlátozásokkal, másik kényszerintézkedéseket hozott, elnyomva minden egyéni kezdeményezést (lásd központi irányítás hatékonysága – ez egy darabig igaz is, aztán visszájára fordul). A fragmentálódás mint cél, ugyanekkora végzetes hiba. Az nem cél, hanem eszköz ott, ahol szükség van rá. Ahol meg nem, előbb állami eszközökkel (másképp nem lehet!) meg kell teremteni a működési feltételeit.

Ma Magyarországon azért tud a Fidesz totalitárius lenni, mert az a mentalitás, ami például az angol embert vezérli, itt soha nem létezett országos szinten. Sok ilyen ember van, de nem tud szerveződni, mert ahhoz állami eszközök kellenek (neki van, másnak nincs). Nagyon sokan nem értik meg, hogy miért nincs errefelé (és tőlünk keletre, északra, délre) ugyanolyan önálló (a te szóhasználatoddal fragmentált) lét, mint nyugaton. Ott miért lehet, itt miért nem? Ezért. Az állami feladat meg nem valósítása miatt. Ami itt most történt eddig, az 1848 eszméjéhez fogható (nem a történéseihez!!!). Azonban eredménye akkor lesz, ha képesek végig vinni. Minimum két cikluson át. 1848 eszméinek (na meg a környezetnek) eredménye az lett, hogy itt is véget ért a feudalizmus. E mostani folyamatnak pedig az, itt is megkezdődhet a nyugat. Hogy miért, arról számos nagyon vastag könyv értekezik. Sokféle módon tárgyalják, de abban összhang van, (megfelelő) állami szerepvállalás nélkül nem megy. Anélkül itt soha nem lesz nyugat. De rendkívül fontos! Az állam megmutatja a célt és megteremti a feltételeket. Az az ő dolga. De végrehajtani az ország lakosai fogják. Ha elhiszik, hogy a dolgok így működnek. Ezért az állam első dolga ennek a hitnek a megteremtése, mert ez hoz munkavégzést. Anélkül meg nincs semmi.

Ebben pedig a nemzet szerepe az, hogy az ország egy, a nemzet egy, és bele tartozik, mindenki, aki oda tartozónak érzi magát. Hogy mennyire így van: A Zrínyiek horvátok voltak, a Frangepánok is. Magyarként ha nem éreztek volna, hát sokkal hátrébb tartanánk. Radnóti zsidó volt, de nincs még egy, nemzeti érzést jobban megfogalmazó vers, mint „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.” A stresszbe belehaló cigány polgármester úgy gondolta, a cigány is magyar, és ez minőséget jelent. Hogy milyent, ehhez menj el a falujába, önálló, öntudatos, büszke és emberszerető cigányok közé. Kevesen tudnak ilyen rövid idő alatt ilyen zord körülmények között ekkora értéket létrehozni.

Legutolsó kérdésedre (mit szeretnek É-Mo-n Orbánban) a válasz könnyű és nehéz. Könnyű, semmit. Nem tudják, hogy szeretik. Szolgák. Ha azt mondják nekik, menj szavazni, ikszeld a harmadik karikát, megteszik. Fel sem merül bennük, hogy lehetne mást is. Azt megmagyarázni viszont, hogy miért, roppant nehéz. Így működik az agy. A tanultaké másképp. A tanulás igénye csecsemőkortól úgy hat éves korig eldől. Utána már következmény minden. Ahhoz, hogy ez másképp legyen, kizárólag állami szerepvállalás lehetséges. A többi csak próbálkozás kicsike sikerrel.

#23

Mi a baromság abban, hogy a családnál tágabb, az emberiségnél szűkebb identitás a nemzeti identitás?

26

Az hogy ez konkrétan egy baromság. Ez a te beteges elképzelésed a világról, de a világ nem így működik, meg soha nem is igazán működött így. Az emberek ma már egyre jobban sz.rnak a nemzetiségre mert rájöttek szerencsére, hogy ez a mesterségesen kreált intézmény csak arra szolgál, hogy a politikai elitet kiszolgáld a saját károdra. Cserébe meg nem kapsz semmit.

27

Jóember... Az kijelentésem a beteges elképzelésem a világról, hogy LÉTEZIK nemzeti identitás?

28

Igen. Pontosan. téged agymosott soviniszta nacionalisták neveltek, ezért alakult ki ez a beteges elképzelésed a világról. Utazgass kicsit, láss világot, és egyből meglátod, hogy mekkora baromságokat írsz.