Mennyi volt Jeruzsálem városának a lélekszáma Jézus idejében?

Valószínűleg el van túlozva erősen a lakosság száma, de erről a történészek elég sok vitát folytatnak.

Eleve az is kérdés, hogy tényleg hová tartoznak a városok körüli falvak, majorságok - ez főleg a későbbi korokban számít, mert később kialakultak a nagygazdaságok, ahol egy-egy nagybirtok személyzete egy falu, vagy egy kisebb város lélekszámát is elérhette.

Nem lehet pontosan tudni a rabszolgák, illetve a római polgárságot el nem nyerők pontos számát, minderről csak becslések vannak, bár a korban biztosan volt adó és egyéb nyilvántartás, ám ezek az iratok nem maradtak fenn.

Azokban a határ menti provinciákban, ahol a rómaiak meghagyták a helyi közigazgatást, elsősorban a rendfenntartás volt a helyi fegyveresek feladata, meg természetesen a határvidék őrzése, de ez főleg nyugalmas helyeken volt csak alkalmazható, mint Palesztina, ahol az arab félszigetről csak kisebb nomád behatolás volt várható, nagyobb mozgás nem.

Északon ott voltak Szíriában és délen Egyiptomban a nagyobb létszámú római légiók, azok ezt a térséget is kellőképpen lefedték, mert nagyobb támadás csak onnan érhette a területet.

A közigazgatási területeket a prefektúrák jelezhetik, de csak arról van egy lista, hogy mely városokban voltak prefektúrák, így az illetőségi határokat nem tudjuk, hol húzódtak, ezért akkor sem tudnánk biztosan, hogy melyik városban mennyien laktak, ha a lakók pontos számát ismernénk, - ami távolról sincs így -, mert nem tudnánk, egyik, másik terület hová tartozik.

Tekintve, hogy a lakosság nagyobb része falvakban élt, a népességi adatok bizonytalanok és az életmódból, vagy a mezőgazdasági, technológiai viszonyokból származtatva vannak megbecsülve, nagy eltérésekkel.

Megjegyzem az észrevételeid helytállóak.

Róma lakosságáról még jobban eltérőek a vélemények, megjegyzem a korai császárkor lakossága biztosan nem érhette el az egymilliót, még a felét, vagy talán a negyedét sem, ez csak a tűzvész után lett lehetséges, amikor Néró nagyszabású építkezésekbe kezdett és a leégett ősi zegzugos sikátorok helyén kialakította a széles sugárutakkal a birodalmi fővárost, de az egymillió lakost még így is túlzásnak tartom, bár Rómában már voltak ötemeletes házak is egyes kerületekben, például Suburrában, amely a bűnözés melegágya volt, komoly hasonlóságokat mutatva a modern nagyvárosok zsúfolt nyomornegyedeivel.

A zsidó fegyveresek elsősorban a saját országukat és királyukat védték, de természetesen mivel Róma adófizetői és alattvalói voltak, áttételesen Rómát is szolgálták, sőt kötelezve voltak olyan hadjáratban részt venni, amelyben azt a rómaiak igényelték.

Gondoskodtak az adók beszedéséről, a szórványosan, de rendszeresen betörő nomád rablókat kardélre hányták, akik esetenként néhány tucatnyian voltak, de a sivatagi nomádoknak ellenállhatatlan volt a letelepedett falvak gazdagságának a vonzása.

A palesztinai zsidó lakosság száma tekintetében a becslések erősen ingadoznak. Harnack úgy vélte, hogy annak lélekszáma kb. fél millió körül járhatott. Juster ezzel szemben öt millióra tette a palesztinai zsidóság lélekszámát, ez vezet a hatalmas különbségekre a becslésekben, amihez nagyban hozzájárul például a Biblia gyakran eltúlzott számadatainak figyelembe vétele.

Régebben inkább a kisebb létszám felé hajlottak a történészek, manapság szerintem a médiában is megnyilvánuló Biblia akceptáló felfogás van megjelenítve jobban, bár őszintén szólva a Biblia eltúlzott számadatait a régészet sosem támasztotta alá.

A régészet világszerte inkább azt mutatja, hogy a népességek alá voltak becsülve úgy kb mindenhol, és a tényleges népességet nem tükrözi a már felárt vagy feltáratlan, de ismert települések mérete és mennyisége. Erre már rájött a régészet és aktívan vizsgálják is.

A feltárt városok alapján való népesség becslés gyakorlatilag egy minimum becslés, mert nem tárják fel mindig mindenhol az összeset, részben a helyi adottságok miatt, mert pl lakott terület, dzsungel, és a költség és idő is benne van. Most nem találtam meg gyorsan, úgyhogy akit érdekel nézzen utána, de Sarah Parcak műholdas régész térképezte Egyiptom egy részét és az ókori népességet legalább a 3-szorosára becsülte a részleges satellite képek után is, de akár 5-szörösét is felveti. Itt idéznék egy még nagyobb volumenű műholdas felmérésből, de a lényeg, hogy a népességek nagyon alá lettek becsülve és a nagyobb értékek a biztosabbak, sőt inkább azok is még alacsonyabbaknak mondhatóak. Amit találtak az is csak egy része a dzsungel radarozásának és így is 3000 (!) település, ami kb 60 000 építményből áll. Ez a régi populációs becslésekben nyilván nem is szerepelt, de itt vannak róla cikkek. Ja és a régi népesség becslések a dzsungel 5%-ának feltárásából lettek összeállítva, az kb semmi.

-------

nationalgeographic.com: Műholdas régészet

"Parcak és csapata 17 lehetséges eltemetett piramist, mintegy 3000 települést és 1000 síremléket azonosított Egyiptomban. A 3000 éves Tanis városban, amely egykor a Nílus-delta fővárosa volt, több száz lakásra talált bizonyítékot. „A föld felett nem látsz semmit” - mondja. - Ez egy iszapos halom, barna, sáros földdel, amely mindent eltakar. Néhány nap feldolgozás és a képek után nézegetés után „előbukkant ez a csodálatos térkép” - emlékszik vissza."

[link]

-------

képek - ennyire látszik a radarképeken a település:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

-------

smithsonianmag.com:

Sarah Parcak űrrégész műholdak segítségével fedezi fel az ókori egyiptomi romokat

/Sarah Parcak egyiptológus, műholdas régész/

"Egyiptomban, szakterületén, ő és csapata kibővítették a civilizáció ismert körét, több mint 3000 ősi települést, több mint egy tucat piramist és több mint ezer elveszett sírt fedeztek fel"

[link]

-------

National Geographic:

Újra kell írni a történelem majákról szóló fejezetét?

"A legújabb kutatások szerint a maja civilizáció sokkal kiterjedtebb és fejlettebb volt, mint eddig gondolták."

"A világ legrejtélyesebb kultúrái közé tartozó maja civilizációt a tudósok eddig a kevésbé jelentősek között tartották számon, azonban a guatemalai esőerdő egy forradalmian újszerű, lézeres távérzékelő módszeren alapuló vizsgálata 60 ezernél is több, eddig ismeretlen ember alkotta objektumot tárt fel, köztük egész városokat, erődítményeket, farmokat és ezeket összekötő országutakat."

"A National Geographic Elveszett maja városok nyomában című filmje első alkalommal tárja átfogóan a nézők elé a guatemalai kutatás forradalmi eredményeit és a maja civilizációról kirajzolódó lenyűgöző új képet."

"A régészeknek évtizedeken át egyetlen lehetőségük volt a maja civilizáció kutatására: macsetével méterről méterre haladni előre a sűrű közép-amerikai esőerdőben, és türelmes munkával, apránként eltűntetni a fehér foltokat a birodalom térképéről. Ezzel a módszerrel az a kép alakult ki a maja városokról, hogy azok egymástól elszigeteltek és jórészt önfenntartóak voltak."

"PACUNAM Alapítvány által szervezett és támogatott, több mint harminc, a világ minden tájáról érkezett régész részvételével zajlott PACUNAM LiDAR kutatási program azonban forradalmian új eredményeket hozott a maja birodalom épített örökségével és társadalmi, gazdasági viszonyaival kapcsolatban. A kutatók a LiDAR (Light Detection and Ranging) technológia segítségével repülőgépről különleges felvételek sokaságát készítették a guatemalai esőerdő egy kétezer négyzetkilométeres darabjáról, melyek a növényzettől megfosztva, „pőrén” ábrázolják a területet – anélkül, hogy egyetlen fát vagy bokrot is ki kellett volna vágniuk a régészeknek. Az eredményeket elemezve a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a maja birodalom alföldi területein a korábban gondolt 1-2 millió helyett akár 20 millió ember is élhetett – azaz nagyjából fele annyi, mint a korabeli Európában."

"Egész városok rajzolódnak ki előttünk a felmérés adatait alapján. További 20 ezer négyzetkilométer vár feltárásra, valamint települések százai, melyekről ma még semmit nem tudunk”

[link]

-------

npr cikk:

"Thomas Garrison, az Ithaca College régésze, aki a projekt egyik vezetője. Megváltoztatja "az alapszintet, amelyen a maja régészetet végezzük".

"Az adatokból kiderül, hogy a terület három -négyszer sűrűbben lakott volt, mint azt eredetileg gondolták. "Úgy értem, emberek millióiról beszélünk konzervatív módon" - mondja Garrison. - Valószínűleg több mint 10 millió ember."

"A legfontosabb maja város, Tikal három -négyszer nagyobbnak bizonyult, mint a tudósok gondolták, központjában egy korábban felfedezetlen piramis található."

[link]

[link]

-------

A lényeg, hogy a régi és minimalizáló népesség becsléseket nyugodtan el is lehet hagyni az esetek többségében. Még néhány példa röviden, hogy ez mennyire így van mindenhol.

Angkor Wat ókori városának lakossága nagyobb volt, mint a mai Boston, az új régészeti kutatások szerint

[link]

LIDAR ÉS TÉRKÉPEK FELTÁRJÁK AZ ŐSI ANGKOR LAKOSSÁGÁT

"A régészek jelentése szerint 700 000-900 000 ember élt Kambodzsa középkori Nagy-Angkor régiójában."

[link]

Azt azért elmondhatom, hogy nem vagyok jártas pont így ebben, hogy Jeruzsálem, úgyhogy átnéztem neked vagy kb 100 találatot :) A térkép amit mutattál nem tűnik teljesen pontosnak. Ha több térkép kell alulra tettem egy egyetemi linket a térképekkel, ott időrendben vannak. De röviden...

Jeruzsálem falait többször is lebontották és újra építették, de már az eddigiekből is látszik, hogy nem ugyanott volt mindegyik fal, mert a Dávid város fala, ami régebbi az is kívül esik a mai városfaltól. Egy biztos, a falak és a Golden Gate vitatott téma, a kaput nem is engedik vizsgálni. Itt a videón és képeken is látszik, hogy a mai fal sokhelyen biztosan egy régi falra épült, látszik a ráépítés. Tehát az azért biztos, hogy régebbi falra építették rá a törökök is a középkorban. Itt a videon is látszik pl:

8:48

9:30

The Golden Gate In Jerusalem Israel | Ep 13

[link]

Itt jól látszik, hogy a régebbi kövek nagyobbak és erodáltabbak is:

2:44

JERUSALEM: The Messiah's closed 'GOLDEN GATE' & ancient Muslim Cemetery

[link]

Itt - ez jó minőségű video - már az elején látszik, hogy az alsó kősorok sokkal nagyobbak:

https://www.youtube.com/watch?v=1wFwDta7Fts

A fal általános képein - és nem csak a Golden Gante kapun - is látszik, hogy egy régi falra építették rá:

[link]

[link]

[link]

[link]

A befalazást a GG kapun későbbinek mondanám, mint a ráépített falrészt, mert látszik hogy frissebb, újabb. Ez hivatásos fotós képe, a színhelyessége is jó. Akár 5 építési ciklus is elkülöníthető rajra:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

A falak kérdése / népesség

Ezen a linken össze vannak gyűjtve térképek a különféle korokban, ahogy a falak alakultak. Itt van egy jó térkép, egy ilyen linken: "The City of Herod the Great (40-4BCE)"

ami i.e. 40 és i.e. 4 között mutatja és a város északra sokkal nagyobb volt. Ha összenézed a jelenlegi városfallal és amit mutattál, ezen nagyobb északra a város abban az időben.

[link]

Forrás oldal:

[link]

A harmadik fal

(ez volt északon) (ami nincs rajta az általad mutatott térképen)

"I. Agrippa i.e. 40-ben megkezdte a harmadik fal építését, amely éppen az első zsidó -római háború elején fejeződött be. /megj.: vagyis i.e. 73-ra/ Ennek a falnak néhány maradványa ma a Mandelbaum Gate benzinkút közelében található."

[link]

First Jewish–Roman War i.e.73 - i.e.66

[link]

Szóval az északi fal is fontos a kérdezett kor és a népesség tekintetében, mert jóval nagyobb volt a város akkor falait nézve is. Saccolva is 150%-a volt ahhoz képest mint a mai óváros falai. Így folytatja: "70 -ben, az első zsidó-római háború idején a római ostrom következtében a falak szinte teljesen elpusztultak. Jeruzsálem mintegy hat évtizedig romokban, és védőfalak nélkül maradt több mint két évszázadra." Tehát i.sz. kezdetére újjáépül Jeruzsálem, de még falak nélkül volt akkor.

[link]

Ez alapján két dolog következik:

1. a város előtte jóval nagyobb volt méretében, kb másfélszerese.

2. az amúgy is nagyobb város falak le voltak bontva, tehát a hozzá tartozó külső településrész is összefolyt a város eredeti területével.

A népesség biztos nagyobb volt, és itt a kornak érdemes jobban utánanézni, hogy mik történtek akkoriban, ami ezzel kapcsolatos és akkor lehet pontosítani is.

Mellékesen úgy tűnik a wiki térkép nem stimmel, mert a harmadik fal vázlatosan sincs rajta, és ráadásul ezek már csak fal romok, lerombolt falak lehettek, amit tényleges falnak nem lehet feltüntetni:

[link]

[link]

Népesség hogy férhet el annyira kis területen? Hozzávetőleges számítás, amolyan nagyon durva módon, inkább szemléltetésnek.

- Jeruzsálem ~ 1 km²

- 1 km²°` 1 000 000 m²

- levonjuk utcáknak és tereknek a 20%-át az = 800 000 m² lakásokra

- a lakott 800 000 m²-t elosztjuk egy kis lakásmérettel, ami 10 m²

az = 800 000 m² / 10 m² = 80 000 kis lakás

Tehát 80 000 kis lakás is juthatott egy-egy főre vetítve - például. Ha több teret vonunk le, akkor a 10 m²-es lakásonkénti lakók száma megnő 1-ről 2-re, vagy még többre. Most nem számolom ki mindet, de elfér annyi ember 1 km²-en, még nagyobb terekkel és templomokkal is. Ráadásul itt nem számoltunk emeleteket, pedig már sokkal régebben építettek emeletes házakat még az alsóbb néprétegek is, egy de még 2 emeleteseket is.

---------------- némi forrás

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

térképek: [link]

Még egy idézet, ahol a szereplő nevek szerint át tudod nézni, rá tudsz keresni, hogy ki mik alapján készítette a becslést.

"Az első zsidó – római háború idején (i. Sz. 66–73) Tacitus római történész Jeruzsálem lakosságát 600 000 főre becsülte, míg Josephus becslése szerint 1100 000 ember halt meg a háborúban. Josephus azt is írta, hogy 97 000 zsidót adtak el rabszolgának. A zsidók feletti római győzelem után 115880 holttestet vittek át egy kapun Nisán és Tammuz hónapjai között."

"A Jeruzsálem lakosságának modern becslései Jeruzsálem utolsó római ostroma idején 70 -ben (CE) különböző módon 70 398 Wilkinson 1974 -ben, 80 000 Broshi 1978 -ban és 60 000-70 000 Levine 2002 -ben. Josephus szerint a felnőtt férfi tudósok A szekták a következők voltak: több mint 6000 farizeus, több mint 4000 esszénus és "néhány" szadduceus. Cousland, az újszövetségi tudós megjegyzi, hogy "Jeruzsálem lakosságának legutóbbi becslései mintegy százezer környékre utalnak". Minimalista nézetet vall Hillel Geva, aki régészeti bizonyítékok alapján úgy becsüli, hogy Jeruzsálem lakossága a CE 70 -es pusztulása előtt legfeljebb 20 000 volt."

[link]

Még egy viszonyításnak - az ókor Jericho városa. Bár kicsi város volt, de az építkezés emeletes házakból állt sokszor és eléggé sűrűn is voltak, egymás mellé építve. Arrafelé ez kb szokásos volt.

[link]