Eltudnál képzelni egy ilyen társadalmat?

#10

A 10% meg a 90%-nak van alárendelve, hiszen abból él. Mindenki alárendeltje valakinek vagy valakiknek, senki sem él teljesen függetlenül, legfeljebb ideig-óráig.

#12

Már csak az idézett mondattal kapcsolatban (is) több "kivetnivalót" is találtam, de a kérdés egészét tekintve feleslegesnek tartottam jobban belemerülni a dologba...

Mostanában volt egy efféle kérdés, és gondoltam megnézem miket írnak erről, szóval ... kicsit ugyan hosszabb lett és a negatív részét találtam erősen hiányosnak, mert sok a félre magyarázás és következetlenség a témában. Ettől függetlenül el tudom képzelni.

Két fel kell vennem, mert hosszúnak mutitja :)

A robotizálás már más, az világszerte vet fel kérdéseket. Az érvek pro és kontra elhangzanak, nem lehet még tudni mi merre és hogyan alakul. Pár dolgot azért fel lehet vetni ezzel kapcsolatban. Bár nem követem a témát, de a hasonló kérdés kapcsán kíváncsi lettem ki mit mond, és van azért amire nem szoktak kitérni - ami mint tudjuk nem jó dolog. De inkább csak további megfontolásnak írnám.

A szekereket és lovakat kiszorította az autó ipar, rengeteg szekér gyártó és javító vesztette el a munkáját, és rengeteg ló tenyésztő is, és a lovászok, a lóval lassabban és kevesebbet lehetett szállítani, így a szállítók is, és az utcai takarítók is, stb. Tényleg lett sok új munka akár csak az autó gyártásban is és a kapcsolód területekben is, mint autószerelők, autó alkatrész üzletek, benzinkút, stb. És van erre még tényleg sok példa.

De a mai robotizálást nem azonosítanám teljesen a régebbi technológiai forradalom helyzetével, mert a gépesítés valóban hagyott és létrehozott új munkahelyeket, keletkezett sok új iparág is. Ma más - szerintem. A lovakat kiváltotta az autó sok új munkahellyel, de ma a munkaterületek kiforrottabbak, mint a gépesítés forradalmában voltak. Ma a futószalagról az árut fel tudja rakni a gép a raklapra, a raklapot a kamionra, a kamion elviszi önállóan máshova, és ott a robotok lepakolják és kirakják akár a polcokra is. Van is ilyen robot. Tehát a munkaerő most úgy tűnik kiválthatóbb, mint régen volt, mert nem csak a gépesítésre terjed ki hanem sokkal több mindenre, akár bármire.

Szóval fel lehetne vetni, hogy a gépesítés forradalma miben egyezik a mai robotizálással, és miben nem? Ma a technológia miatt keletkeztek új munkák, mint az utazási irodák, a szállodaipar is iparrá nőtte ki magát, és ma kb bárki utazhat és megszállhat. Elérhető és van választék. De szükség lehet-e még több utazási irodára? Vagy kiváltható-e az utazási iroda egy online fizetős megrendeléssel? Mert úgy tűnik kiváltható. Talán a pilóták még maradnak egy ideig, de a stewardess is kiváltható egy automata étel-ital kocsival ami leolvassa a bankkártyát.

Na szóval nem kell megijedni, de tényleg más a mai gazdaság, kiforrottabb. Mostanában azért nem keletkeznek annyira új munkahelyek - szerintem - mint amikor az autók stb megjelentek. Az autót ugyanis nem robotok gyártották, hanem emberek a gyárban. És emberek szállítmányoztak kamionnal. Ma ez végig kiváltható folyamat.

Robot konyha az már készül. Ez itt egyenlőre 100 millió forint, de ha egy mosógép ára lesz és jól működik, akkor lesz piaca.

https://www.youtube.com/watch?v=GyEHRXA_aA4

Vannak már régóta automatizált kikötők, ahol a konténereket nem darusok rakják egyik helyről a másikra, hanem robotok - automaták. Ez itt Kína, de van ilyen máshol is.

[link]

Rotterdam:

https://www.youtube.com/watch?v=22SvOhI47Tw

További kissé hibás érvelésnek tűnik, hogy azt mondják, a robotok karbantartását fogják végezni majd az emberek, meg a robotok felügyeletét, de ezzel az a bibi, hogy akkor a munkáltató-üzemeltető két alkalmazottat kell tartson. Tehát minden robotra nem juthat emberi felügyelet, különben nem érné meg, ez többnyire vagy ez vagy az kérdés. A robotok nem hibásodnak meg annyira napi szinten, hogy mindegyik mellé kelljen egy felügyelet, vagy szerelő. Annak semmi értelme sem lenne, sőt a robotizálás lényege pont az emberi munkaerő elhagyása. Többnyire.

És valóban kell majd még több programozó a jövőben is? Mert MI szoftverek a programozást is simán kivélthatják, és akkor a programozók most írják saját elbocsájtó levelüket.

Az ipari forradalomhoz képest ez részben azért más helyzet. Egy mert az ipari forradalom korában még erősen alakult és nőtt a munkahelyek száma, nőtt a fogyasztás. De ma nem nő ugyanilyen arányban és nem jelennek meg ugyanilyen arányban új munkahelyek sem. Mára van egy felvevő piac és hozzá a nagy ipari termelési mennyiség, ami felvett sok munkaerőt. De ez ma nem fog ugyanennyire tovább nőni - elvileg - és akárm kiváltható ma, nem úgy mint a sima gépesítésnél. Tehát éredemes lenne alaposan összehasoníltani előbb az ipari forradalom gépesítését a robotizálással, mert nem tűnik mindenben azonosnak.

Egyesek szerint csak a bevezetés elején csökkenti a munkahelyek számát, de nem tűnik túl konkrétnak, hogy utána miért állna be a jelenlegi környéke. Egy érv viszont jónak tűnik, hogy többen fognak a robotokat gyártó üzemekben dolgozni, ez tényleges munkahelyteremtésnek tűnik... de mi van ha azt is automatizálják? :) Egyes kutatásokra hivatkozva azt olvastam, hogy már most is bizonyos iparágak több munkaerőt bocsájtanak el, mint amennyit felvesznek a bővítés kapcsán. Nem néztem utána, hogy igaz-e, de könnyen lehet, hogy az. Ha a tobotizálás ennyire gyorsan halad, akkor nem lesz idő új munkakörök keletkezésére, és a helyzet sem azonos az ipari forradalon gépesítésével - most robotizlást fejlesztenek. És úgy tűnik, hogy nem csak az alacsony végzettségű munkák vannak kitéve ennek, hanem sok más is.

Megoldás lehet a robotok által olcsón termelt alap ellátás is, ami alanyi jogon járna. Mert robotizálva még több termelhető és olcsón is, csak akkor azt szét is kell osztani. Vagy a még olcsóbb áruk az olcsóságuknál fogva lennének elérhetőbbek. Ez is lehetőség. Ott van az is, hogy a munkaerő olcsóbbá válhat, mert kénytelenek a robotizálás alá menni bérben - sajnos ez is fenn áll. Továbbra is az alapjövedelem lenne az egyik megoldás - nyilván már mindenki hallott róla.

A leginkább az a kérdés, hogy a technológia mennyire képes az emberi munkát kiváltani, mert a filmek robotjainak szintje az sok, de az ugye film, az más. A célrobotok is szintén olcsókká válhatnak, tehát a mindenben emberi robot helyettesítésre akár szükség sem lesz, és úgy is kiválthat rengeteg munkát.

Na szóval vajon kelleni fog sokkal több programozó és robot összeserelő? A megszűnő munkahelyek arányában... ? Mert az valószínű, hogy a robot gyárak kevesebb munkaerőt lesznek képesek felvenni, mint amennyit megszűntetnek, hiszen pont ez a robotizálás lényege, hogy egy robot kivált több embert is. Egy robot kivált legalább 3 műszakot az éjjel-nappali munkával. Akár többet is.

Elhangzanak olyan vélemények, hogy eleinte csökken a munkahelyek száma de az beáll az új munkahelyek keletkezésével. Arról viszont már nem írnak, hogy ugyan miféle munkák keletkeznének helyette. Az ilyen véleményeket és valószínűségi becsléseket én zárójelbe tenném. Csak kijelentések konkrétumok nélkül. Legalábbis átnézve így találtam. Majd lesz új munkahely, de csak ennyi.

"...az automata telefonközpontok elterjedésével jelentősen csökkent a telefonközpontosok száma, de ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a recepciósoké. Az amerikai kormány statisztikái szerint a 21. század első évtizedében 162 ezer gépíró és 102 ezer telefonközpontos vesztette el az állását, de ezzel párhuzamosan 215 ezerrel több titkárnőt és 64 ezerrel több recepcióst vettek fel, ami összességében 16 ezer új munkahelyet teremt."

Az ilyen felvetésekkel az a bibi, hogy a technológia és gazdaság akkor még fejlődésben volt, és át is alakította a munkahelyeket valóban, de erre semmi biztos jel nincs, hogy ugyanez történne robotizálással is. A fenti idézetben lévő új munkákat ma mindet ki lehetne váltani, kb mindet. Egy kevés emberi alkalmazással. Ma nem igazán kell telefonközpontos, az megszűnt mint munkahely, de a recepciós sem kell feltétlenül, kiváltható az is és a titkárnő is akár. De a lényeg, hogy ez pont a jó példa, csak mi lesz a többivel? Itt azt kellene nézni, hogy mit tud kiváltani a robotizálás és mit nem. A válasz arról kell szóljon, hogy MA mit tud kiváltani, és nem arról, hogy régen amit kiváltott arra mennyi új keletkezett. Itt az új keletkezése most más, mint akkor volt.

A titkárnők talán kelleni fognak. De ez egy átalakuló gazdaság példája, ma a robotok kiválthatnak komplett iparágakat. A különbség, hogy a gépírók a számítástechnika MEGJELENÉSE miatt vesztették el az állásukat, és nem a munkájuk közvetlen kiváltása miatt. Nagyon nem ugyanaz. Régen a parasztok munkáját kiváltotta a traktor, de a városokban keletkezett a munkák új fajtája helyette, csahogy az is fejlődő technológia mellett volt, ami a technológiából adódóan hozott létre új munkákat.

Konkrét példa: a számítógép, nyomtatás és területei megszűntettek munkákat (mint a gépírói), de keletkezett is helyette más a túladminisztrálás területén, mert széleskörű felhasználhatósága volt a techikának. És ami fontos, hogy növekvő és átalakuló gazdaságban. A robot viszont alkalmazható ott is amit munkahelyként létrehozna a robotika. Egy jól felszerelt robot gyárba elvielg a gyártás is gépesített lesz és kevés munkaerőt vesz fel. Arányában keveset, mert ez a tendencia, hogy a gyárakat automatizálják.

Szerintem nem biztos, hogy az ipari forradalom és a számítástechikai forradalom növekvő gazdasága, azonso tempóban növekszik a maival, és fenn áll a lehetősége, hogy a robotizálás csak elveszi a munkákat, legalábbis nagyobb részben. A népesség és termelés már nem fog ugyanolyan arányban növekedni, mint az utóbbi száz évben. És itt más az afrikai országok túlnépesedése, ez a fejlett világ népességére igaz, nyugati országokban nem nő már annyira a népesség és telítettebb a gazdaság is.

Másképp fogalmazva a számítógép egy eszköz, munkaeszköz, a robot viszon munkaerő! Ez a különbség a kettő között. Nincs szó róla, csak a régi példákat sorolják, amikor új gyártási módok, gépesítések és új munkaeszközök keletkeztek. Elvetek mukahelyeket és létrehoztak újakat. A robot viszont nem munkaeszköz, hanem munkaerő.

A robotizálás bár új technológia, de nagy különbség, hogy konkrétan munkaerő gyártásról szól és nem csupán új technológia! Ezt egy kicsi érdemes lenne figyelembe venni a témában megoldásokat keresőknek is, mert nem lehet várni bármennyi új munkakör keletkezését tőle. Adott mennyiséget és kész. Itt munkaerő gyártásról van szó és nem CSAK új technológiáról.

A csavarbehajtó munkaeszköz, a számítógép is munkaeszköz, a digitális telefonközpont is technológiai megoldás a telefonáláshoz, vagyis egy tevékenységre megoldás, az autó is új megoldás a ló és szekér helyett a szállításra. A robot viszont nem csak egy techika, és nem munkaeszköz, hanem konkrétan munkaerő. A robottól nem fog kelleni több titkárnő, se recepciós, se több kutyasétáltató, se több youtuber és ilyenek. A robot gyárakban keletkezik némi új munkalehetőség, és kb ennyinek tűnik. Könnyen lehet, hogy többet vesz el, mint amennyit ad munkahelyek terén.

A kérdést fel kell tenni: A robotizálás milyen új munkákat hozhat létre és mennyit is? És amit létrehoz azt elvégezheti-e egy robot?

"Ráadásul az eddigi tapasztalatok nem feltétlenül igazolják azokat a teóriákat, amelyek szerint az automatizáció terjedésével nőne a munkanélküliség. Legalábbis erre utalnak a statisztikai adatok: Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Gazdaságkutató Intézet (National Bureau of Economic Research, NBER) összesítése szerint: a világ egyik legfejlettebb – az automatizációra a leginkább nyitottak közé sorolható – gazdaságának számító USA-ban 1948-ban alig haladta meg a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája az 58 százalékot. Meredek felívelés a hatvanas évek legvégén indult meg és meg sem állt a nyolcvanas évek végéig, illetve a 67 százalékos szintig."

Azt viszont itt az idézet szerint, nem az automatizálás hozta létre, hanem a bővülő gazdaság, ami automatizálás nélkül is bővült volna. Ezek a példák a robotizálásra nem teljesen illeszthetőek. A robotizálást ettől külön kell megfontolni, mert ez munkaerő gyártás és nem csak technológia és nem munkaeszköz és nem csak atuomatizálás bizonyos munkafolyamatokra. Ez bizony munkaerő gyártás felé halad.

Például az emlegetett autó gyártás egy széleskörűen használható gép, és elvette a lovászok (stb) munkáját, de többet is adott, lett sok szállítmányozó (stb). Az autó munkát adott máshol a gazdaságban. A számítógép is ugyanígy, elvett gépírói munkát és keletkezett sok egyéb munka a széleskörű használhatósága miatt. A robot amit elvesz az nem ad helyette szinte semmit. Max a robot gyárban. Jó, még némi programozóit ad, de hány programozó is van, 1-2 %? A mobil telefon egy techológiai eszköz, ami most sok munkaerőt felvesz, de ha robotok gyártják...?

Ha megnézzük az ipari forrdalmat, forradalmakat, azok másról szóltak, azok technológiákról szóltak, amiknek széleskörű hatásai voltak. Gőzgép a nyomtatásban, de lett sok újság és újságíró és lapkiadók és könyvkiadók. A vegyészet fejlődése is benne volt, papír ipar, üveg ipar, cement-, gumi-, műanyag ipar, de ezek felvették a munkaerőt. Benzin motor létrehozott munkahelyeket a szállításban, utazásban, turizmusban, közlekedésben. Elektromosság létrehozott munkahelyeket, az elektroniaki iparban, felsorolni is hosszadalmas. A számítógép szintén ilyen. Ezek tecnhológiai jellegűek voltak szétágazó kiahatásokkal. Utána jött az automatizálás, ami bizonyos munkákat vett el. Most meg igencsak a munkaerő gyártás felé látszik eltolódni a fejlesztés. Más az irány mint az ipari forradalmak esetében.

Milyen munkákat vesznek el a robotok? Az alábbiakat szokták felhozni:

- pénztáros (jegy pénztáros, közért pénztáros, egyéb pénztáros)

- söfőr (kamion, teherautó, buszvezető, taxis, vonatvezető, targoncavezető)

- hitelügyintéző

- könyvelő

- adminisztrátor

- telemarketing, call center

- ügyvéd

- orvos (részben)

- raktáros

- gyorséttermi munkahelyek

- traktor, kombájn vezető és egyéb mezőgazdasági mukák

- gyártósori dolgozó

- árufeltötő

- rakodómunkás

- csomagoló

- felszolgáló

- hegesztő

- szabó, varró

- postás, étel és csomag szállító

Persze minden munkát nem lehet majd valószínűleg robotizálni, de meglepően sokat értinhet, és közben még ez a szám növekedhet a fejlesztések miatt.

Tényleg említenek olyan munkaköröket, amiket nem érint a robotizálás, de azok nem új munkahelyek, csak nem érinti őket a fejlesztés, azokkal nem keletkezik új munkahely amiket nem érint, tehát oda elvileg nem lehet átképezzék magukat az emberek. Aztán másik példa, hogy a gyártósorról elveszti a munkáját és átképezve ugyanoda visszamegy robot karbantartónak - igen, persze, de elveszti az állását 200 gyártósori dolgozó és abból vissza tud menni robot szerelőnek 5. Több nem kell.

Inkább már vicces de érdekességnek egy szilikon völgybeli robotikai szakember véleménye, példája:

"1900 -ban 17 gazda kellett ahhoz, hogy 21 ember (köztük saját maguk) élelmezéséhez elegendő élelmiszert állítson elő; Jelenleg 1 gazda elegendő élelmiszert állít elő körülbelül 4000 ember lábához. Ez 3238 ember minden 4000 -ből, akinek 1900 -ban gazdának kellett volna lennie." Vagyis a mezőgazdaság ingyen adja a termelékenyen előállított zöldséget. :)

Így írnak egy helyen, de valahogy nem stimmelnek az ilyen kijelentések, magyrázatok nélkül:

"a PwC vezető gazdasági elemzője szerint Nagy-Britanniában a folyamat eredményeképpen ugyan hétmillió munkahely szűnik meg, cserébe viszont 7 200 000 új keletkezik majd. Hawksworth arra számít, hogy a robotizáció hatására csökkennek majd az árak, növekednek a reálbérek, így az emberek többet is költenek majd – vagyis ugyanaz történik majd, mint amit az emberiség már a gőzgép feltalálásakor megtapasztalt."

Tehát 7 millió munkahely megszűnik és keletkezik 7,2 millió. Oké. Hogyan is? Mert ez így csak egy kijelentés, semmi több. És témát váltva folytatja, hogy csökkennek az árak. Oké, de a munkanélküli hogyan veszi meg? Meg folytatja, hogy növekednek a reálbérek, igen, lehet, de nem a munkanélküliek reálbére, mert nekik nincs bére. Tehát ilyenkor nincs még vázolva sem, hogy mitől keletkezne a robotizálásból új munkahely, mert ami biztos az a robot gyárakban lesz. Más hatása ugyan mi? Ez nem számítógép ami szinte akárhol felhasználható és önmagában is sokrétű. Ez munkaerő kiváltás felé tolódott el. Nem olyan mint az ipari forradalmak voltak.

Szintén az ipari forradalomhoz viszonyítás képzete, hogy a mezőgazdaságban a munkákat elvette a gépesítés (traktor, kombájn, stb), és mégsem lett munkanélküliség. De azt is hozzá kellene tenni, hogy a robbanó motor és más mechanikai gépek, azok gépi eszközökként működnek, és máshol hozzáadtak a gazdasághoz, mint taxi, buszsofőr, targoncás, kamion és teherautó sofőr... A robot az nem munkaeszköz, hanem munkaerő. Nem igazán hoz létre semmmi máshol. Keveset igen, keveset. Dobálóznak a fogyasztás növekedésével is, de a munkaerő kiváltására a fogyasztás emelkedése nem ad választ.

Az is igaz, hogy a robotok általi még nagyobb termelés elvileg juttathat minden embernek alapvető szükségleteket, de ... akkor azt valóban szét is kell osztani járandóságként. Most is lehetne olcsóbb sokminden, de nem így van kitalálva. Kérdés a végső megoldás. Az alapjövedelem most az egyik amit említenek, viszont nem tudom annak gazdasági és juttatásbeli kivitelezésére mennyire vehetők rá a vállalatok. Politikai határozatokkal biztosan.

"Azzal a kivétellel hogy a kötelező tevékenységeket,munkákat egy alárendelt életforma végezné el.Legyen az egy alacsonyabb rendű faj,vagy akár robotok."

Robotok okés. Nem mintha bármikor is minden munka kiváltható lenne majd robotokkal, de legalább az "alja", a többsége és az intellektuális, stresszmentes meló marad nekünk.

Ez működhet.

Bármi más, mondjuk intelligensebbé tett állatok már felvetne morális problémákat.

"Akiknek megvan a saját társadalmuk,intelligens formában"

Ammá nem jó, ha ennyire okosak.

Mert akkor meg tudják unni, hogy ők güriznek helyetted.

És ha bepöccennek, neked annyi.

Este siettem és át se néztem, úgyhogy bocsi az elírásokért. Röviden is lehet összegezni.

Szóval az ipari forradalomhoz szokták hasonlítani, viszont van különbség. Van egyrészt a technológia maga és van a munkavégzésre gyakorolt hatása, ezek nem ugyanazok. A benzinmotor technológiailag új, munkavégzés szempontjából elvett munkákat, de adott is rengeteget.

Régen a mezőgazdaságban dolgozott az emberek 90%-a, amit a benzinmotor és a mechanika mint új technológia lecsökkentett a mai átlagosan kb 5% munkaerőre. Közben a technológia felhasználható volt másra is, fellendültek és keletkeztek új munkák, mint a szállítmányozás, hajózás, repülőgép ipar, közlekedés, buszvezetők, taxisok, stb. Viszont a technológiai újdonság az más mint a munkavégzést alakító jellege, használhatósága. Szerencsésen jött ki a benzinmotor, mert sok más fellendített a sokrétű felhasználhatósága miatt.

De! De azokat a munkákat is emberek végezték, így a mezőgazdaságból az emberek átáramlottak a városokba a gépesített termelésbe. Fontos különbség, hogy akkor is emberek végezték a keletkezett munkákat.

Számítógép is ilyen. Elvett munkákat és többet adott munkában is. Viszont más a technológia mint technológia, és más a munkavégzésre gyakorolt hatása.

A fő különbség, hogy a benzinmotor és számítógép esetben, a keletkezett munkákat is emberek végezték el. A robotizálás viszont már olyan irányokba halad, hogy nem új munkát ad sokat, hanem kiváltja a munkaerőt. Hiába új technológia, persze az, új technológia, de a munkavégzésre való hatásában már bármit képes lesz az ember helyett elvégezni.

A számítógép egy munkaeszköz és sokrétűen felhasználható, amitől rengeteg új munkát adott az embereknek, és az jó. A robot viszont nem munkaeszköz, mert ha máshol is felhasználják, ott is elvégzi a munkát az ember helyett. A számítógép és benzinmotor nem végzi el a keletkezett munkákat, mert az munkaeszköz típusú technológia, a robot meg nem munkaeszköz típusú technológia, hanem munkavégző, munkahelyettesítő technológia.

A fejlesztések indultak a technológiai új munkaeszközök felől, majd kitalálták a részbeni automatizálást, de már a konkrétan munkaerő gyártás felé vette az irányt a fejlesztés. Ezért ez más. Ha nem csak munkaeszközt fejlesztenek, hanem munkaerőt, azt ha máshol is használatba állítják, nem ad új munkát, mert ugye elvégzi.

Ahol meg arról írnak, hogy majd keletkeznek új munkák, azt sehol sem részletezik még ötletszerűen sem, vázlatosan sem, csak valakik számoltak valamit, hogy a munkák hány százalékát veszik el a robotok. Van pesszimistábbtól a kedvezőbbig becslés. Csak nincs szó arról, hogy ez nem munkaeszköz típusú fejlesztés, hanem már munkaerő gyártás felé vették az irányt. Nem ugyanaz a helyzet, mint az ipari forradalmak esetében. Meg kell különböztetni a technológiát és a munkavégzésre gyakorolt hatását.

Még rövidebben :) Egy kamionos esetében a benzinmotor munkaeszköznek számít, pontosabban nyilván a munkaeszközének része a benzinmotor, de a lényeg, hogy még mindig munkaeszköz. A robotizálás viszont a kamionost is kiváltja, mert munkaerő fejlesztés, nem munkaeszköz.

És úgy tűnik, hogy sokkal több munkát ki lehet váltani robotokkal, mint hitték. Kérdés a fejlesztések gyorsasága és minősége. Egyenlőre semmi jele sincs, hogy milyen új munkákat adna a robotizálás, kivétel a robot gyárak és programozók, de az nem arányos az ipari forradalom vívmányaival, amik munkaeszköz típusú fejlesztések voltak.

Talán az alapjövedelem ad megoldást, csak ott meg a gazdaság és politika viszonya kérdéses, mert a politika jelenleg igyekszik nem szabályozni túlzottan a gazdaságot, és a gazdaság a politika fejére nőtt. Feltehető, hogy majd a robotok előállítanak élelemet és alap dolgokat az embereknek ingyen, mert hatékonyak... De melyik cég fog ilyet önként csinálni, hogy ebbe fektessen? Haszonba fektetnek és nem adományok gyártásába, és ez gazdasági/politikai kérdéseket vet fel, hogy mi lenne a gyakorlata az ingyen jövedelemnek. Amúgy magam is támogatom, csak a megvalósítása nekem kérdésesnek tűnik.

Kérdező! Az pozitív, hogy van fantáziád.

Viszont ez társadalmi modell több sebből vérzik.

Mindenki "azt csinálhatná amihez kedve tartja " , az emberi célok nem azonosak ütköznek, vagy az egyik kizárja a másikat.

-

" Azzal a kivétellel hogy a kötelező tevékenységeket,munkákat egy alárendelt életforma végezné el"

Gyanakvóbb emberek szerint egy ilyen utópia épül néhány kiválasztott számára.

Viszont disztópia lesz a többség számára. Nem számít tehetséged, szorgalmad, származásod, műveltséged, ha az alárendelt fajba sorolnak. :(