Mi történt az elesett török katonákkal?

Nem hiszem hogy közös sírok voltak a vallás miatt. Külön sírokba, de valószínűleg tömegsírba temették őket is. Az iszlám szerint egy napon belül temetni kell. Az ilyen hadjáratokban bőven előfordult, hogy a hozzátartozók is mentek a katonával, így akinek volt hozzátartozója saját maga intézte a temetést. Akinek nem volt azt tették közös sírba.

Az ellenséget pedig tömegsírokba.

A magyarságot illetően érdemes megjegyezni, hogy nyelvtől és származástól függetlenül mindenki magyar volt, aki keresztény volt és a magyar király volt az uralkodója. Ebben az időben a vallás a király és a földesűr számított. A nyelv ekkor még nem jelentett közösséget.

A harcolók ritkán temették el a halottaikat a korban, a törökök a saját sebesültjeiket összeszedték, a mieinknek megadták a kegyelemdöfést, sok foglyot is lenyakaztak, majd futtában kifosztották a halottakat, összeszedték a jobb fegyvereket, az erszényeket, de nem időztek sokáig a csatatéren, előbb három nagy halomba hányták a fő küzdelemben elesetteket, csupán a saját főtisztjeik végtisztességéről gondoskodtak, majd tovább vonult a seregük Buda felé, ahová szeptember 12.-én meg is érkeztek. (a csata aug 29.-én volt)

A környékbeli parasztok közül a bátrabbak, - mert a nép babonás volt és félt, - azért volt aki odamerészkedett és akár egy vagyont gyűjthetett a maradék holmikból, de nem sokan voltak ennyire bátrak, temetéssel ők sem foglalkoztak.

Perényiné, Kanizsai Dorottya aggódott férje és két mostohafia miatt, akik részt vettek a csatában, de a vereség hírére nem indulhatott a felkutatásukra, mert Siklóst, ahol tartózkodott, török portyázók támadták, de egy heti ostrom után tovább vonultak, ekkor kiküldött embereket a csatatér felkutatására, akik októberre meg is találták, ám ekkor a visszavonuló törökök akadályozták a szabad mozgást.

Később a beállt fagyok miatt volt nehézkes a temetés, valószínűleg a következő év tavaszán temette el négyszáz jobbágyával, akik mellé még nyolcszázat fogadott, különböző árkokba, gödrökbe, nagyjából ott, ahol találták őket, ekkor ugyanis már a hullákat nemigen lehetett szállítani, annyira oszlottak.

Természetesen ez nem bizonyos, mindezt egy évszázad múlva írta Istvánffi Miklós, olyan szemtanúra hivatkozva, aki járt a csata helyszínén, de leírásai nem segítették a későbbi korok embereit a csatamező helyének megtalálásában.

A török és a magyar holttesteket igyekeztek szétválogatni, de ekkor már csak kevésről volt megállapítható, hogy melyik félhez tartoztak, főleg akiket pőrére kifosztottak.

Mivel a harc több területen zajlott, több tömegsír található, az újabb kutatások rendszeresen hoznak érdekes újdonságokat, érdemes őket olvasgatni.

Az utolsó leírás sokkal valószínűbb:)

Így megy mifelénk mindig minden. Kifelé nagy duma van, becsületről, meg vallásról, amúgy meg ahogy esik úgy puffan. A káosz alapdolog.

4es te miről beszélsz?

A törökök nyerték meg a mohácsi csatát, csak szolok.

A terület, ahol a csata történt a Perényiek birtokai közé tartozott, ezért tényleg Kanizsai Dorottya, Perényi özvegye volt az a személy, aki felvállalhatta a halottak temetését és ehhez szükséges vagyonnal is rendelkezett, így meg is tudta szervezni a hallatlan nagy feladatot, de ehhez mindenképpen időre volt szüksége.

A csata után valóban káosz volt az országban, az oszmán haderőt mindenféle martalóchad kísérte, előtte és mögötte is jártak, széles területen portyázva, főleg balkáni segédcsapatok, akik zsákmányolásból éltek, a török reguláris hadtesteknek volt szervezve utánpótlás és a janicsárok, meg a szpáhik is kaptak ellátmányt, de azok nem.

Szulejmán októberben indította meg a visszavonulást, ami novemberben még folyt és csak az év végére lett biztonságos a mozgás az országban.

Az országnak nem volt vezetése, Mária királyné megkezdte a pártja szervezését, hogy bátyjának, Ferdinándnak biztosítsa a koronát, bár ekkor még mindenki nemzeti királyt akart, illetve az óriási többség, pár főurat kivéve, de apróbb dolgokban is komoly széthúzás volt, a csata halottainak eltemetésében senki nem érezte magát illetékesnek. Habsburg Mária sem tehette ezt, királynéként nem volt elég befolyása hozzá, meg amúgy is Pozsonyban, majd Bécsben tartózkodott, és pénze sem volt hozzá.

Igazából Ferdinánd esélyei is roppant csekélyek voltak ekkor, ám testvérük a spanyol király V. Károly aki Német-római császár is volt, (Ferdinánd és Mária is spanyol Habsburgok voltak) fokozatosan egyre jobban biztosította az anyagiakat és egyéb támogatást nyújtott, csapatokat is, így lett később kellő pénzük, de a csata után még semennyi sem volt.

Igazából ezért a nagy fehér folt a történelmünkben, ne felejtsük el, hogy ez még a középkor vége a magyar történelemtanítás szerint, ennek megfelelő hírközléssel és utána hosszú ideig tartó zavaros korszakkal, ahol még azok az adatok is elveszhettek, amik a kortársaknak esetleg rendelkezésére állhattak, így lényegében a csatamező pontos helyét sem ismerjük már.

https://www.youtube.com/results?search_query=moh%C3%A1cs

Ebben még benne van az is hogy a csatát követő napokban temettek is:

https://www.youtube.com/watch?v=eR0oDajXbdk

Valószínű a törökök ásatták a hadifoglyokkal a tömegsírokat amibe aztán bele is ölték őket. A sír betemetését a törökök végezték.

De akkor egyértelmű hogy ezt megelőzően az elesett törököket is eltemettették a foglyokkal!

(mgj: egyébként megállapítható a csontokból ha hosszabb ideig a felszínen bomlanak, ilyen nyomot tudtommal nem találtak)