Mi lenne a legjobb társadalmi politika? szerintetek ez lenne a legjobb?

#19

"Én végig a mai kapitalizmusról beszéltem, sehol sem hozakodtál fel azzal, hogy te az "ős-kapitalizmusról" beszélsz."

Nem, te az "ős-szocializmusról" beszéltél, és ehhez hasonlítottad a mai, általad kapitalizmusnak hívott rendszert.

"És a kérdező sem arra kíváncsi, mi volt mondjuk 100 évvel ezelőtt"

Akkor szocializmus esetében miért ezt tetted? Visszanyúltál az elmélethez és a korábbi diktatórikus rendszerekhez.

De pl. egyetlen mai szocialista gondolkodó által elképzelt, működő koncepciót sem hoztad fel.

És pont erre mutattam rá, hogy a szocializmusnál is ezeket a példákat veszed elő, akkor kapitalizmusnál is ezt kell.

"Aminek az ALAPELVEI továbbra is azonosak a kapitalizmus fogalmával, ami sosem a kizsákmányolás volt."

Nem, a mostani alapelvei mások, pontosabban be lettek szorítva egy szocialista keretrendszerbe, és ezért képzeled, hogy azonos.

Az eredeti kapitalizmushoz hozzátartozik, hogy nem korlátozza semmi.

"És a cél ma is ez, csak sokkal morálisabb keretek közt.

Ami, hozzátenném, NEM szocializmus."

De, az, mivel nem morális keretek közt jött ez létre.

Másrészt, igen, egyetértek, ma is gyerekek dolgoznának, ha lehetne a cégeknek ezt csinálni, mivel ez a kapitalizmus, a cégek diktatúrája.

"A munkások "szociális" jólétére irányuló változások nem szocializmus."

Önmagában nem, de te is egy emelsz ki egyes elemeket, amik önmagukban nem kapitalizmust jelentenek, mégis megteszed.

Ahogy írtam korábban, a legtöbb intézkedés kommunista/szocialista rendszerekből lett átemelve, pl. a 8 órás munkaidő.

"Szóval vannak olyan "álmodott" eredményei a szocializmusnak, amiket az sosem tudott elhozni, de a kapitalizmusban viszont megjelentek."

Ahogy a szocializmusnak meg olyan eredményei, amit a kapitalizmus sosem ért el.

Ez még mindig nem érv.

"A kapitalizmus ma értelmezhetetlen a demokrácia nélkül, sőt már liberalizmus nélkül.

És ez valóban kivédhetetlenül enged be szoci elemeket is, akár jók, akár nem."

Csak ezért nem lehet kapitalizmusról beszélni eredeti értelemben, ahogy a mai szocialista rendszereket sem eredeti megvalósítás alapján képzelik el.

"És én nem látom, hogy a tendencia feltétlenül az lenne, hogy minél több ilyen jön, annál fenntarthatóbb lesz a rendszer."

Nem beszéltem fenntarthatóságról. Illetve nem is tudom, hogy itt mit értesz alatta.

A cégek pl. eddig mindig egyre fenntarthatatlanabbak lettek, mivel pl. minél magasabb a minimálbér annál több profitot kell termelni stb.

"Szerintem egy optimumhoz, egyensúlyhoz haladunk, nem tiszta szocializmushoz, ami gazdaságilag továbbra is kapitalizmus, csak politikailag középút a bal- és jobboldal közt."

Ami jön az már rég nem középút.

Ehhez persze az IT szektorra jobban rá kellene látnod.

A feltétel nélküli alapjövedelem eredetileg azért merült fel, mivel a robotizáció, mesterséges intelligencia milliók munkáját veszi majd el.

A fidesz 1 millió emberrel számol 2030-ra.

És míg most beszélhetünk arról, hogy ez új munkahelyeket teremt, ami átképzéssel akár feltölthető, egy idő után ezek is megszűnnek majd, ahogy fejlődik a technológia.

"A szocializmus sosem működött és sosem fog, pont mert az ember olyan, amilyen. Mint írtam is."

De, olyan jól működött, mint a kapitalizmus.

Csak más volt mindkét esetben a pro és kontra.

"A monopolhelyzeti előnyök tűntek el szinte mindenhol. Én a diktatúra helyett a hegemóniát írnám."

A diktatúrát nem cégek közt értem, hanem ahogy a cégek uralkodnak az emberek felett.

És tök mindegy, hogy ezt az uralmat 1 vagy 2 cég gyakorolja az embereken, valamelyik cég mindenképp fogja, mivel dolgoznia kell az embernek.

"A diktatúrát nem cégek közt értem, hanem ahogy a cégek uralkodnak az emberek felett.

És tök mindegy, hogy ezt az uralmat 1 vagy 2 cég gyakorolja az embereken, valamelyik cég mindenképp fogja, mivel dolgoznia kell az embernek."

Én nem nevezném diktatúrának azt, hogy a társadalom létezéséhez vannak személyi kötelességek is, nem csak jogok és ezeket önszántából senki nem tartja be, csak ha rákényszerül.

Szociban munkakerülési börtön miatt, kapitalizmusban meg hogy ne haljon éhen.

Sosem lesz olyan társadalom, ahol alanyi jogon tömegek választhatják a semmittevést az értéktermelés, fenntartás helyett.

"De, olyan jól működött, mint a kapitalizmus."

Gondolom itt az ősi kapitalizmushoz hasonlítasz.

Csak a szoci sosem lett másmilyen, nem alkalmazkodott, eredeti, legfőbb elveit feladva és a kapitalizmus felé erősen engedve.

Illetve, de, Kínában.

:D

Él is.

De ahol nem változott, ott saját magát nyírta ki.

Meg az állampolgárait.

Ami a rugalmasan alkalmazkodó és ezért túlélő kapitalizmusról nem mondható el.

Jó kérdés kérdező!

Bár eléggé "költői".

Jelenleg éppen egy olyan permanens globális gazdasági-társadalmi-technológia forradalom egyik lezáró szakaszában járunk, ahol a nyertesek realizálják nyereségüket. Az informatika meghatározó szerepe és monopolisztikus teljhatalma most válik nyilvánvalóvá, teljessé és meghatározóvá. A 2 korábban meghatározó társadalmi rendszer egy ezen az alapon álló hibrid rendszer felé konvergál. Gazdasági téren is zajlik a hatalomátadás, a régi szereplők (olajipar, bankrendszer, járműgyártás, de egyre több helyen maga az állam is) behódolnak az új urak előtt.

Ma a tech-óriások bírnak Földünkön a legnagyobb hatalommal. Társadalmi szempontból csupán annyi a különbség, hogy ezek pl. Kínában (még) állami tulajdonban vannak.

Mivel hatalmuk forrása az információ, illetve ennek mozgástere (pl. internet), így e fölötti uralmukat igyekeznek minden áron megőrizni, konzerválni, biztosítani és kiteljesíteni. A megfelelő információk birtokában még a jövő egy része is nagy pontossággal megjósolható és így be is árazható (ezt látjuk ma a tőzsdén pl. a Tesla, a start upok, vagy akár a kriptók esetében).

A hatalmuk forrása feletti ellenőrzés érdekében felosztják az internetet (nemcsak egymás között, illetve országokra, hanem fel is aprózzák - pl. a MI segítségével - akár felhasználói szintig, létrehozva a személyre szóló "infóburkot").

(Információs burok alatt egy olyan a felhasználóhoz társított internethasználati módszert értek, ahol a szolgáltató a felhasználó azonosításán keresztül, pl. keresőprogramok használatával, eszköztársítással stb. korlátozza a felhasználó hozzáférését előre meghatározott tartalmakhoz, úgy, hogy erről a felhasználónak nincs tudomása. Az információs burokban lévő felhasználó számára csak az előre megszűrt (cenzorált) információk érhetők el, illetőleg ugyanez igaz a többi felhasználó elérhetőségére is).

Az információs burok egyik elvi elődje a brain storming technika bevezetése volt a cégeknél. Ez a kreativitás növelése jelszavával cégszempontból lehetővé tette az egyéni ötletek "elprivatizálását", azok csoportteljesítménynek való beállításán keresztül. A következő lépés a nem levédett ötletek informatikai rendszereken keresztüli eltulajdonítása volt. A legutóbbi pedig az információs burok. Ez nem csupán az ötletlopást és a lehetséges ötletgazdák megtalálását könnyíti meg, de lehetővé teszi a konkurens ötletek csírájában történő elfojtását, azok létrejövetelének megnehezítését vagy megakadályozását is.

Hogy a kérdésed legalább egy részére válaszoljak kérdező: szerintem ilyen "tehetség kutató intézmények" már vannak és eléggé hatékonyan működnek is. A baj csak az, hogy társadalmi kontrol nélkül, magánkézben, egyéni (illetve céges) érdekeket szolgálva.

#23

A kérdező éppen munkaerőpiaci szempontot említett a tehetségkutatásnál, és úgy gondolom ez jelenleg is működik.

Az információs burok és az egyéni teljesítmények magánvállalatok általi felhasználása (ötletlopás) közötti összefüggést én nem látom. Jól leírtad a problémát az információs burokkal, de szerintem téves következtetést vonsz le a jelenségből.

A brain storming technika éppen azért működik hatékonyan a cégeknél, mert különböző irányból érkező ötletek inspirálják a munkatársakat új javaslatok, ötletek kitalálására. Az így létrejövő újdonságnak pont az a lényege, hogy csoportteljesítmény, hiszen nem egyetlen ember ötlete nyomán jött létre. Még akkor is csoportteljesítményről beszélünk, ha a kezdeti ötlet változtatás nélkül ment át a folyamaton, ugyanis azt a csoport verifikálta és jóváhagyta.

Lehet nem kellemes, hogy az egyén nagyszerű ötletén egy vállalat és annak tulajdonosa keresi betegre magát, de ez van. Ha az egyén tudja, hogy az ötlete sokat ér, védesse le, szabadalmaztassa, vigye ki saját vállalkozásba és kezdje el ő értékesíteni! Ha azonban az a céges munkájához kapcsolódik, annak része, akkor fogadja el, hogy ezért kapja a havi fizetését. Ebben én semmi problémát nem látok. Egy fizikai munkás a szaktudását, ügyességét és munkaerejét bocsátja áruba a munkaerőpiacon, a szellemi munkavállaló az agykapacitását, a gondolkodását, az ötleteit. Így működik a világ.

#25: Na tökéletesen megfogalmazva a véleményem, sok írást spóroltál nekem.

A brainstorming keretében "ellopott" ötletről csak röviden annyit, ha a brainstormingra volt szükség, hogy az ötletet egyáltalán összerakja, nem anélkül, előre dolgozta ki, valósította meg, akkor a tiszta szerzői tulajdonjoga már erősen kérdőjeles.

És a brainstormingok általában nem szabadalom-értékű találmányokat hoznak eredménynek, hanem alkalmi kisebb problémamegoldásokat.

Illetve baromi ritkán egyetlen ember komplett kidolgozott megoldását eredményezik, hanem tényleg csoportos ötletek esszenciáját mint megoldást.

Szóval én is nagyon erősen egyoldalúnak érzem a komplett problémafelvetést, mert totálisan kihagyja az ELŐNYÖKET és a hátrányokat meg túlhangsúlyozza.

Infóbuborék:

Értem a cenzúrás félelmet, de te hogy oldanád meg filter és totális net-megvonás nélkül, hogy a gyereked Bogyó és Babóca helyett ne kecskés pornót, neonáci propagandát vagy tálib túszfejezéseket kapjon a képébe?

Kezeljük a dolgokat a helyükön, ne csak egy oldalát nézzük az érmének.