Miért promotálják ennyire a homoszexuálitást napjainkban?

Nos, van itt pár szezon és fazon…

> Miért promotálják ennyire a homoszexuálitást napjainkban?

Nem promotálják, a promotálás az lenne, hogy „legyél te is meleg”, vagy ”próbáld ki, milyen a szex a saját nemeddel”. De nem ezt mondják, hanem azt, hogy akár tetszik, akár nem, tény, hogy léteznek melegek, és ha már léteznek, akkor tekintsük őket ugyanolyan értékű embernek, mint a heterokat, ne legyenek a szexualitással össze nem függő dolgokban negatívan diszkriminálva pusztán azért, mert azonos nemű emberrel élnek együtt. Ne kerüljön hátrányba egy előléptetésnél, egy álláskeresésnél pusztán azért, mert a Facebookon, egy nyaralási fotón, vagy az utcán nem egy más, hanem egy azonos nemű személlyel sétálnak kézenfogva.

> Ennek a népesség további csökkentése lenne az oka?

Nem, az atipikus nemi orientációt ugyan valamennyire el lehet nyomni, egy befolyásolás nélkül lehet, hogy biszexuális orientációjú embert a gyerekkori nevelés, a társadalmi elvárások egy heteroszexuális működésre kondicionálják, de ennek ára van, mindenféle mentális problémákkal fog küzdeni az illető, és még az okát sem tudja feltétlenül. Viszont az, akinek befolyásolás nélkül amúgy is heteroszexuális lenne az orientációja, az nem fog érdeklődni a saját neme iránt szexuálisan akkor sem, ha napjában nyolcszor lát homoszexuálisokat maga körül. Ez nem így működik. A homoszexualitás, biszexualitás nem „fertőz”.

A népesség más okból csökken – ahol csökken – napjainkban, leginkább az életszínvonallal függ össze. Minél magasabb az életszínvonal, annál több lemondást jelent a gyerekvállalás. Pont ezért pont a fejlett országokban kisebb a gyerekvállalási hajlandóság, és a szegényebb országokban magasabb. De egy országon belül is így van, a felső osztályban alacsonyabb a gyerekvállalási hajlandóság, a mélyszegénységben élőknél meg magasabb.

Illetve a gyerekvállalási hajlandóság összefügghet a műveltséggel, intelligenciával is. Ennek több oka is van, pl. a megfelelő felvilágosítás megléte, hiánya, a következmények mérlegelésének képessége, és ennek tükrében a megfelelő fogamzásgátlási módszerek alkalmazása vagy nem alkalmazása, vagy annak az átgondolása, hogy milyen életkörülményeket tud valaki biztosítani az esetlegesen bevállalt gyereknek, stb…

~ ~ ~

> Én értem ha valaki azzal születik nem tehet róla és szerintem élje ki ezen vágyait a négy fal között.

Én azt gondolom, hogy magát a szexualitást nem véletlenül tekinti a társadalom valamilyen szinten tabu témának. Maga a nemi aktus tényleg nem baj, ha a négy fal között marad, függetlenül attól, hogy milyen a nemek összetétele ebben a nemi aktusban.

Csakhogy nem csak magáról a nemi aktusról van szó. Az ember társadalmi lény, és a párkapcsolata a társadalom számára látható módon is megnyilvánul. Oké, hogy nem esik egy heteroszexuális pár egymásnak a nyílt utcán, de mondjuk kézenfogva sétálnak, együtt mennek színházba, moziba, együtt jelennek meg családi, baráti, de akár munkahelyi rendezvényeken, alkalmasint puszival üdvözlik egymást, vagy búcsúznak el.

És itt a társadalom nem éppen toleráns. Én nem tartom annyira megbotránkoztatónak, ha két férfi kézenfogva sétál az utcán, de más lehet, hogy beszól nekik, esetleg „véletlenül” a fejükre esik egy tojás. A HR-es lehet, hogy jónak látja az állásra jelentkező szakmai referenciáit, de meglátva egy kézenfogva sétálós képet az illető Facebook oldalán, és már dobja is a kukába az önéletrajzot. És ennek nincs racionálisan megindokolható oka, nincs haszna belőle sem a tojással dobálónak, sem a HR-esnek, sem a cégnek. Egy irracionális viszonyulás meg szerintem tényleg olyan dolog, aminek a megszüntetésére érdemes lehet törekedni.

> Ha homoszexuális lennék akkor is tudnám, hogy nem normális és nem akarnám elfogadtatni a többséggel.

- Szabadítsuk fel a rabszolgákat!

- De hát a rabszolgák nem szabadok…

- Legyen a nőknek is választójoga!

- De hát nincs nekik…

- Ne dolgoztassuk a 14 év alatti gyerekeket napi 10 órában!

- De hát dolgoznak…

Nem, ha homoszexuális lennél, akkor igényed lenne, hogy a társadalmi életben ne kelljen kisebb-nagyobb retorzióktól félve titkolnod, hogy kivel élsz együtt.

Hogy mi normális, és mi nem, az társadalmi konszenzus eredménye, amiben – tudja isten miért – te promóciót látsz az pont az arra való törekvés, hogy bíráljuk felül a társadalmi normákat, megszüntetve azokat az elemeket, amik sem nem igazságosak, sem nem praktikusak, sem nem hasznosak. Pár száz évvel ezelőtt az is abnormális volt, ha egy nő rövidre vágta a haját és nadrágot húzott. Ma nem az. És jó, hogy nem az, mert senkinek nem volt semmiféle haszna abból, hogy abnormálisnak tekintette a rövid hajat és a nadrág viselést.

> Ott vannak a biszexuálisok is akik többsége divatból, menőségből vagy túlzott kívávcsiságból az.

Ha valaki divatból próbálja ki a homoszexuális, biszexuális kapcsolatot, abban már ott van az ilyen jellegű orientáció. Maximum az előző generációkban ez el volt nyomva, aminek ahogy írtam voltak mindenféle mentális következményei. Ez olyan dolog, hogy ha én nem kedvelem a fokhagymát, akkor akármennyire is divat, vagy menőség a foghagyma fogyasztás, én nem fogok fokhagymát enni.

> De ki nem fogadja el őket?

A társadalom, azaz a szomszéd, a főbérlő, a munkáltató, egy vadidegen a buszon, stb…

> Vagy egy 1000 fős agyhalott banda aki tűntet de rajtuk kívül a többség számára a téma közömbös.

Igen, van talán pár ezer ember, aki tüntet. Ezen túl van pár százezer ember, akinek atipikus a szexuális orientációja – a felmérések vegyes képet mutatnak bizonyos érthető okok miatt, de a népességnek legalább az 1–2%-a biztos, hogy nem tisztán heteroszexuális orientációval rendelkezik –, és akik ugyanúgy elszenvedik a társadalom intoleranciáját. A tágabb ismeretségi körömben két olyan srác volt, aki vállaltan és tudottan meleg volt. Mivel a beszélgetések során szóba jött ezzel kapcsolatos téma is, így tudom, hogy mindkettő megtalálta azt a közeget, azt a munkahelyet, ahol elfogadták őket melegként. De ettől még őket is érik a hétköznapokban kisebb atrocitások, jellemzően inkább idegenektől, pedig igyekeztek visszafogottak lenni, pl. az egyik srácot láttam többször a barátjával, és még csak nem is fogták egymás kezét.

Viszont mikor a pride került szóba, mindketten azt mondták, hogy oké, hogy ők is örülnének, ha a társadalom egy kicsit toleránsabb lenne velük szembe, de a pride-ot, mint jelenséget ők is visszásnak tartották, azt gondolták, ez több kárt okoz a témának, mint hasznot, ettől nem nő a társadalom toleranciája, inkább csak az intoleránsabbak számára olaj a tűzre.

~ ~ ~

> De ha erőszakkal nyomják le az ember torkán, házasság, örökbefogadás engedélyezése meg kisgyerekek “felvilágosítása” azért már sok.

Itt sok egymástól független dolog van…

A házasság egy jogi intézmény. A melegek házassághoz való joga csak azt jelentené, hogy az állam elfogadná azt, ami az állam elfogadásától függetlenül amúgy is létezik. Nekem nincs gondom a melegek házasságával, nem érzem azt, hogy abból nekem, vagy bárki másnak bármilyen hátránya keletkezne.

A felvilágosítás is egy dolog. Nyilván nagyon fiatalon egy gyereknek tiszta, archetipikus, idealizált mintákat kell megtanulnia. Pl. a valóságban nincsen sem teljesen jó és teljesen rossz ember sem, de egy klasszikus mesében kell egy olyan gonosz, akivel a legcsekélyebb mértékben sem lehet azonosulni (nem véletlen, hogy még külsőre sem azonosulhatóak, nem emberi megjelenésük van, sárkányok, szörnyek, farkasok, stb…) A jónak meg nem szabad, hogy jellemhibája legyen. A legkisebb királyfinak tisztának kell lennie, lehet egyetlen hibája, de sokszor a mese pont ennek a hibának a kijavításáról szól. Aztán ha van egy tiszta minta, onnan lehet felfesteni a kevert dolgokat, a tiszta minták segítenek elhelyezni a vegyes dolgokat a megfelelő skálán. A szexualitással is így van, nyilván egy gyerek elsőként egy heteroszexuális mintát fog látni, utána lehet neki megmutatni, hogy nem csak ez létezik a világon. És a felvilágosítás hiányában aligha fogja megérteni ezt a jelenséget, és megfelelő viszonyt kialakítani hozzá.

Az örökbe fogadás viszont más tészta. Ott nem a szexuális orientáció a gond, egy heteroszexuális kapcsolatban sem tanúja a gyerek, hogy mit csinál apuka és anyuka a hálószobában, amíg alszik. A gond máshol van, ami miatt ezt más megközelítésből kell nézni. Akármennyire összesározódott is politikai ideológiával a téma, van különbség a tipikus férfi és tipikus női viselkedés között. Ezek oka részben közvetlenül biológiai eredetű, más részük közvetett módon, evolúciós drive-ok eredménye. Az ember akkor szembesül ezzel kőkeményen, mikor saját magának lesz gyereke. Pl. mivel az anya tud szoptatni, az apa nem, ezért óhatatlanul a gyerek számára az anyag fogja jelenteni a biztonságot, a stabilitást, a nyugalmat. És mivel általában az anya marad otthon a gyerekkel, az apa meg megy dolgozni, ezért az apa szerepe sokkal impulzívabb, az apa lesz az, akivel birkózni lehet, az apa az, aki ott van, mikor a gyerek a határokat feszegeti, az apa mellett szokott a gyerekkel olyan dolgokat csinálni – mondjuk felmászni a létrára –, amitől lehet, hogy anya haja az égnek áll.

Vagy mivel a nő az, aki kihordja a gyereket, ezért ő az, aki a terhesség közben, pláne a szülés közben kiszolgáltatott helyzetben van, az állatvilágban egy falka jellegű működés pont ezért úgy alakul, hogy a nőstények azok, akik a központban vannak, szoros közelségben egymáshoz, míg a hímek őrzik – jellemzően kisebb csoportokban vagy egyedül – a territóriumot, ők szállnak szembe a a ragadozókkal, a rivális fajtársakkal, stb… Emiatt az evolúciós drive a nők esetében az, hogy a közvetlen kapcsolatokban való eligazodás számukra a kulcskérdés, a férfiak meg sokkal inkább foglalkoznak átfogóbb, általánosabb dolgokkal. A nők előszeretettel választanak olyan foglalkozást, ami még egy átlátható méretű közösségről szólnak, benne személyes kapcsolatokkal. A férfiak meg nagyobb eséllyel foglalkoznak nagyobb léptékű dolgokkal, politikával, gazdasággal és hasonlókkal. Persze vannak kivételek, amiket a társadalom egészen jól tolerál már napjainkban, de mégis van természetes különbség a tipikus női és férfi működés között. És ez nem egy javítandó hiba.

Ebből fakadóan egy gyereknél az az ideális, ha gyerekkorban közvetlen közelségből tapasztalja meg mindkét nem működésének jellegzetességeit. Ha ez nincs meg, ott valami hiány lesz, a gyereknek problémája lehet felnőtt korára azzal, hogy hogyan viszonyuljon a saját, vagy a másik nemhez (nem szexuális, hanem társadalmi téren). Ezért én nagyon nem tartom támogathatónak a homoszexuális párok örökbe fogadását. Már az is épp elég probléma, hogy sok egyedülálló anyuka neveli egyedül a gyerekét, és a gyerek sokáig a bölcsődében, iskolában is túlnyomórészt nőkkel találkozik, mikor felnőttel találkozik.

#37 Ha nem tudsz szöveget értelmezni az a te egyéni szociális problémád. Ezt neked kell feldolgozni. Ha neked az a jó hogy gyűlölsz valakit rajta. Gondolom családod ilyen gyűlölettel teli világban fogja jól érezni magát. Na mond miért lehet még utálni valakit? Gyűlölet gyűlöletet szít, erőszak meg erőszakot. Emberiség történelmében mindig így volt és nem te benned fog megváltozni.

Na mutass egy 60 évekbeli híreket mikor arról van szó hogy valakit azért utasítottak el a munkahelyéről mert khm meleg. Nem volt ilyen? A szűk látókörűek ezt hiszik. Valóság meg egészen más volt. Hogy akkor még melegek se voltak? Jaja még a föld se forgott és ez olyan kapitalista találmány. Kérdezd meg az állatokat hogy ez most jobb vagy baloldali találmány akkor?

#32

"én baltával frizuráznám a választékot annak a mocskos disznónak, aki az én gyermekemet megrontaná!"

Akkor te az a fazon vagy, akinek ha meleg hajlamu fia szuletne, akkor inkabb nevelne belole egy depresszios, ongyilkossagra hajlamos lelki roncsot, aki utalja sajat magat, a noket es az egesz vilagot, mintsem hogy elfogadnad a fiad massagat, csak azert, hogy nehogy seruljon a sajat egod es a velt egzisztenciad. Gratulalok hozza.