Annak, hogy Kelet felé egyre inkább önkényuralmi rendszereket találunk földrajzi, genetikai vagy egyéb okai vannak?
Tudom, hogy rasszistának tűnik, ha a genetikával jövök, de nem látom be, hogy miért ne lehetne evolúciós nyomás eredménye, hogy Kelet-Ázsiában az emberek általában véve mindig is kollektivistábbak, konformistábbak és hierarchikusabbak voltak. Ezek is tulajdonságok, ezeket is gének kódolják.
Vagy esetleg ennek geopolitikai okai vannak? Arra gondolok, hogy a földrajz mintha azt üzenné, hogy a nagy, kiterjedt, homogén területeken mindig inkább az autokráciák honosodnak meg, ott mindig az "egy valaki mindent visz"-elve érvényesül, míg a kisebb, tagoltabb, változatosabb sok tájegységet magába foglaló Európában létre tudott jönni sok kultúra egymás mellett élése, és ennek valszeg éppen a földrajzi tagoltság kedvezett.
válasza:Nem hinném, hogy genetikai okai volnának. Kb. 100 éve volt Európában is bven diktatúra, és 100 év evolúciós szinten kb. semmi. Sőt, így általánosságban ki sem menrém ezt jelenteni. Japán, Dél-Korea, Tajvan elég demokratikus államok, pedig Kelet-Ázsiának eléggé a peremén vannak.
Szerintem részben kulturális okok lehtnek a háttérben (például a kelet-ázsiai eltérő mentalitásnak, igaz, ahogy a fenti példák mutatják, ez egyáltalán nem biztos, hogy diktarúrához vezet). Emellett történeti okok lehetnek a háttérben. Erre jó példa a két Korea esete: az egyiket az amcsik szállták meg a második világháború után, a másikat a szovjetek. Látszik az eredmény.
válasza:Ez nem keleti sajátosság, és elsősorban politikai okai vannak/voltak, ennek alapja pedig a kultúrák közötti jelentős különbség
Ez meg nyilván abban gyökerezik, hogy az emberiség már a civilizáció legelején is részekre szakadozott, mert alapdolgokban nem volt meg az egyetértés...vagy ki tudja...
válasza:Eleve hülyeség ez a szó, hogy "önkényuralmi" rendszer. Nagyon kevés a diktátor, aki a saját élvezete szerint kormányoz.
Az a baj, hogy a nyugati ember a demokráciát eredendően jobbnak tartja a diktatúránál, pedig egy diktatúrában egy alkalmas vezető sokkal inkább elő tudja segíteni a fejlődést, mint egy demokráciában.
Az is valamilyen nyugati dekadens elképzelés, hogy a szólásszabadság fontosabb a szegénységben élőknek, mint a tisztességes jövedelem. Vagy, hogy a fegyverbirtoklás alanyi jogon jár minden embernek, de az egészségügyi ellátás nem.
válasza: válasza:Szerintem inkább történelmi, politikai és szociális okai vannak.
Amúgy Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland elég demokratikus, pedig keleten vannak. Dél-Amerikában vannak diktatúrák pedig nyugaton vannak. Ott van ugye India "a világ legnagyobb demokráciája" szintén eléggé keleten, szóval nem kijelenthető hogy kelet felé egyre inkább önkényuralmi rendszerek találhatóak.
válasza:Mindennek egy az oka: volt egy Szovjetúnió.
És ennek volt egyrészt közvetlen, mondhatni szomszédos vonzáskörzete, amit gyakorlatilag a II. VH végén a nácik kiszorításával már be is gyűjtött, plusz a hidegháborús kapitalista nagyhatalmak közelében betámogatni, szocira hangolni országokat jó önvédelmi stratégia volt.
A szoci fennhatóság kiterjesztésének jegyében lett szoci Kuba, Madagaszkár, Angola, Zimbabwe, Mozambik, stb.
válasza:"Wadmalac: ugyan már, a Szovjetunió csak egy lépcsőfok."
A totális elsőrendű trigger.
És gazdasági támogató.
Nélküle ha lett is volna bárhol szoci forradalmi próbálkozás, nem él túl.
"Nekem az a véleményem, hogy az ázsiai (mongoloid) ember egyszerűen más, mint a nyugati, kevésbé individuum, jobban hajlik arra, hogy legyen egy atya, aki uralmat gyakorol felette."
Ebben van igazság. Kicsit máshogy fogalmaznám, tényleg nem individualista, hanem csapatjátékos, tehát nagyon erősen szabály- és törvénybetartó. Szóval kell neki egy szabályrendszer, nem feltétlenül "cár atyuska", de szabott állami keret, amin belül mozoghat és nincs nagyon kitörési hajlama ebből.
Azért ne feledjük, pl. Kínában a váltás a császárról elvben demokratikus szocializmusra nagyon nagy fordulat volt, akkor még senki sem tudta, hogy csak diktatúra-típus váltás történt.
A Szu nélkül ez sem maradt volna meg és erősödött volna ilyen hatalommá.
Jó, de a SZU se előzmény nélkül lett a semmiből. Az a cári rendszerből alakult át, ami ugyanúgy egy sima diktatúraváltás volt, mint Kínában a császároktól a maoizmusra. A cári rendszer előzménye szerintem végső soron a Bizánci Császárság. A "bizánci" központosított állam, az udvari intrikák kultúrája az ottománoknál és az oroszoknál élt tovább. De még mindig az a kérdésem, hogy ez miért ennyire hangsúlyos Ázsiában. Mi az oka annak, hogy a keleti, tehát a mongoloid ember ennyire szabálykövető, ennyire kollektivista?
Több, Kínát megjárt és azt ismerő embertől hallottam már, hogy pl. a kínai ember egyszerűen nem tud egyedül létezni. Bármit csinálnak, mindig együtt, csoportban csinálják. Magánszférára nincs is nagyon igényük. A másik, amit hallottam, hogy nagyon indoktrinálhatóak, szinte elő vannak huzalozva arra, hogy elkezdjenek valamiben hinni és kollektíven mindent megtenni érte. Mi ennek nagyjából az ellenkezője vagyunk.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!