Tényleg vonzónak tartották régen a kövérséget?

Mauritániában szándékosan hízlaltatják a fiatal lányokat/ nket, hogy kövérek legyenek. Ugyanis csak a kövér lányokat veszük feleségül, mert az a gazdaságot, jólétet, és jó anyai ösztönöket jelzi. Meg ugye azt, hogy a férje jól tartja a nejét. Hízótáborok is vannak a lányoknak. Volt is egy dokumentum film erről, hogy napi 10-12 liter tevetejet kell inniuk, meg iszonyú sok kalóriát fogyasztani, Voltaképpen egész nap esznek.

Indiában is a kövérség a jólét szimbóluma. Ott a vékonyság szó jelentése a szegénység.

Thaiföldön is így vélelkeznek a kövérségről. 4 éve amikor Thaiföldön nyaraltunk a férjemmel, akkor mindketten túlsúlyosan voltunk. Bangkokban egy vásárban mondta nekünk egy thai árus, hogy mi biztos gazdagok vagyunk, így nekünk picit drágább lesz a ruha amit kinéztünk. Kérdeztük miért. Mondta: Kövérek vagytok, szépek vagytok, gazdagok vagytok. Ők is azt vallják, hogy aki kövér az jól él. ( na ezért is fogytunk le, mert ez egy kicsit érvágás volt nekünk)

"De ha az őskorban így volt, akkor miért nem érezzük ma vonzónak ezt?"

Szerintem nagyjából ma is így van. A fejlett világban a női ideál többé-kevésbé a vékony, de formás: egyrészt vékony, azaz elég jól él ahhoz, hogy odafigyelhessen arra, hogy egészséges ételeket egyen, mozogjon eleget, másrészt viszont formás, tehát rendben vannak a nemi hormonjai (és ez tudat alatt azt is jelzi, hogy ha visszatérne az őskor és újra fontos lenne a zsírraktározás, tudna bőven halmozni combra, fenékre).

"De ha az őskorban így volt, akkor miért nem érezzük ma vonzónak ezt?"

Mert ma már nem kihivás elhizni.

A börszinnel ugyan ez játszodot le. A középkorban a fehér bőr volt menő minel a gazdagok nem dolgoztak egésznap a földeken.

Amikor megjelent az iparosodás és mindenki beköltőzőt a gyárakba ahol a

szegények kifehéredtek, a gazdagok pedig barnábbak lettek, átváltott a divatt a barna börre.

Pont az a leglényegesebb dolog benne hogy évszámra pontsan mikor lett divat?

[link]

Erről is megoszlanak a vélemények, hogy az őskorban a kövérség mit jelenthetett. Jelenthette azt is, hogy a ragadozó elől kevésbé biztosan tud elfutni, könnyebben esik neki áldozatul, így kisebb eséllyel tudja kihordani a leendő utódot, tehát hátrányos a túlélés szempontjából.

Valószínűleg (mint ma is) környezet- és kultúrafüggő volt már a törzsi időkben is, tehát nem egységesen vélekedtek erről már az őskorban sem. Pl. a perui hegyekben könnyebben lehetett a gazdagság jele, hiszen nincs nagyvad, ami elől menekülni kelljen, de kevés a tápanyag is, 3000-4000 méter környékén, és egyébként sem tudsz 50 métert se lesprintelni, mert 20 méter után összeesel az oxighénhiány miatt. Egy afrikai szavannán inkább hátrány, ahol tele van mindenféle emberevő nagyvadakkal meg még a kaja után is állandóan szaladgálni kell.

„De ha az őskorban így volt, akkor miért nem érezzük ma vonzónak ezt?”

Mert sosem volt fixen beégve, hogy kövér = szép. Az emberi psziché folyamatosan újradolgozza magában (részben a kulturális előítéletei alapján is, így kulturális szinten is rögzülhet), hogy milyen külső takarja az értékesebb partnert, beleértve az anyagi/társadalmi biztonság és az egészség szempontjait is. Aki nem ismeri az éhezést, azt nem fogja automatikusan vonzani a kövér, főleg nem olyan korokban, amikor a kövérségnél százszor jobb biztosítékok léteznek arra, hogy ne halj éhen.

Namost hogy a mindennapi életben mikor mi volt előny meg hátrány, abba számold bele, hogy ezeket az ideálokat többnyire a társadalmi elit mintázta meg, nem az átlagember, és hát ahogy a mai férfiak számára sem feltétlenül az a vonzóság mércéje, hogy egy nő mennyire áll közel a topmodellekhez, úgy a kőkorszaki törzsekben sem csak az az egy-két kiváltságos kövér nő izgatta a férfiakat, amelyik esetleg megtehette, hogy három másik helyett zabál és ki sem megy a szálláshelyről. Az ilyen történelmi ideálok szerepe az átlagemberek szemében akár egészen szimbolikus is lehetett, miközben a reálisan elérhető partnerek esetleg egyáltalán nem ilyenek voltak, mégis vonzották őket. Egyébként a nőknek legalább egy része az őskorban is megtehette, hogy nem tud sprintelni; a Homo sapiensnek (és 1-2 korábbi emberfajnak) már alapvetően nem arról szólt az élete, hogy ragadozók elől menekül, még ha sokszor úgy is alakult. Megtanulta az állatvilág pár százezer év alatt, hogy a lándzsás majomnál nincs veszélyesebb ragadozó a földön.

"Mert sosem volt fixen beégve, hogy kövér = szép."

Már hogyne. Elég viccelődős kedvedben vagy.

"Erről is megoszlanak a vélemények, hogy az őskorban a kövérség mit jelenthetett. Jelenthette azt is, hogy a ragadozó elől kevésbé biztosan tud elfutni, könnyebben esik neki áldozatul, így kisebb eséllyel tudja kihordani a leendő utódot, tehát hátrányos a túlélés szempontjából.

Valószínűleg (mint ma is) környezet- és kultúrafüggő volt már a törzsi időkben is, tehát nem egységesen vélekedtek erről már az őskorban sem. Pl. a perui hegyekben könnyebben lehetett a gazdagság jele, hiszen nincs nagyvad, ami elől menekülni kelljen, de kevés a tápanyag is, 3000-4000 méter környékén, és egyébként sem tudsz 50 métert se lesprintelni, mert 20 méter után összeesel az oxighénhiány miatt. Egy afrikai szavannán inkább hátrány, ahol tele van mindenféle emberevő nagyvadakkal meg még a kaja után is állandóan szaladgálni kell."

Őseinknél ez nem igazán volt szempont. Az afrikai szavannák ragadozói pillanatokon belül utolérnek egy jó kondíciójú embert is. Sokkal fontosabb volt az eszközhasználat és a kooperáció, tehát ha a csoportot vadak támadják meg, akkor közös erővel és fegyverek használatával vissza tudják verni.