Ha regen mashogy szamitottak az eveket, akkor honnan tudjak, hogy mi mikor tortent?

Más népeknek (pl. rómaiak) lehetett leírásuk róla, ők pedig a történelmük nagy részében a kvázi-mai, tizenkét hónapos naptárat használták. Az is lehet, hogy ők írták le a konkrét esemény dátumát, az is lehet, hog azt írták le, a másik nép hogyan számolta az időt.

Ők Róma feltételezett alapításától (i. e. 753) számolták az időt (ab urbe condita, röviden csak AUC időszámítás). Ezt onnan tudhatjuk, hogy valószínűleg elég sokan leírták, mikor született Jézus, ami a mai időszámításunk alapja.

A normális az, ha a naptárreform alkalmazásakor kihagyják az inkriminált napokat és akkor megvan a folytonosság, de a komolyabb történelmi munkák számolnak a korrekciókkal.

Az közismert, hogy a Nagy Októberi Szoc. Forradalom,amelyet november hetedikén ünneplünk, valójában október 25.-én volt, mert a pravoszlávok naptára nem módosult a Gergely naptárral, így az előtte lévő dátumok is kérdésesek az orosz történelemben, hogy korrigáltak, avagy sem.

Na és persze, mindig is előfordultak ebből zavarok is, úgy dereng, hogy a negyedik koalíció elleni csatában Napóleon külön verhette meg a poroszokat és az osztrákokat, mert az oroszok lekésték talán a jénai csatát a naptáruk miatt azt hitték, még ráérnek.

Illetve nem vagyok benne biztos, hogy pont ezt de valamilyen hadjáratot lekéstek az oroszok a napóleoni háborúkban, mert a saját naptáruk szerinti ütemtervben gondolkodtak.

"valószínűleg elég sokan leírták, mikor született Jézus"

A Biblián (vagy Tórán, Koránon, stb.) kívül senki nem írta le, vallástól független egyértelmű hivatalos (pl. római) említés a létéről sincs.

Egy egyszerű fiktív példa:

- Egy kis ország népe fellázadt a királya ellen, megölték, és egy hős harcost ültettek a helyére. Mondjuk mindent leírtak, csak időt nem.

- Egy másik ország királya üzletelni próbált a szomszédjával, de megszakadtak a kapcsolatok, mert a szomszéd királyt megölték, és valami paraszt ült a helyére. Itt meg lehet nézni, hogy volt-e a térségből más hasonló eset, és ha nem, feltételezhető, hogy ugyanarról a felkelésről van szó.

- Az eset a második ország királyának uralkodásának ötödik évében volt. Ez a király később nagy hadjáratot vezet egy másik régióba, ahol feljegyzik, hogy a nagy éhínség után 15 évvel megtámadta őket egy hasonló nevű király. (Itt egy kis nyelvészet is bejön a képbe.)

- Egy megint másik ország iratai között szerepel, hogy a déli szomszéduknál éhínség volt, a saját királyuk uralkodásának 28. évében, akit mondjuk két év múlva egy római hadvezér végeztetett ki. Erről a rómairól viszont mondjuk már tudjuk, hogy pl. Krisztus után 350 évvel járt azon a területen.

Ebből kisakkozható, hogy a legelső lázadás mikor lehetett. :)