Végzetünk talán elkerülhetetlen még akkor is, ha tudnánk, hogy mi fog történni velünk a jövőben?

Ne fantáziáljunk.

Hányszor megesik veled, hogy tudod, mit kellene csinálnod - és mégsem azt teszed?

Ilyen formán nagyon sok minden meg van írva.

Ezzel együtt azért nincsen végzet.

Ha valaki elárulná neked, hogy mit tegyél, és te valóban képes lennél megtenni - ezzel elkerülhetnél egy bajt, és 𝐍𝐄𝐌 keletkezne gyorsan a semmiből egy másik baj, hogy semlegesítse ezt a hatást!

Ezzel együtt lehet, hogy a következő ugyanilyen problémán megint elbuknál.

De hogy mikor jönne, mekkora lenne, stb. - azt már nem lehet tudni.

A végzetnek többféle értelmezése létezik; ahogy te leírtad, az lényegében szimbolikus, ezzel ilyen formában főleg a mélypszichológia foglalkozik. Az, hogy neked X időszakban el fog törni a lábad így vagy úgy, illetve autóbalesetben bénulsz le így vagy úgy, annak valóságtartalma leginkább csak akkor van, ha erős tudattalan önpusztító/öngyilkos tendenciáid vannak, és vonzódni kezdtél ezeknek egy bizonyos formájához, így anélkül, hogy tudomást vennél az egészről, akaratod ellenére is "bele fogsz mászni" egy ilyen eseménybe. Ez szerintem ilyen sérüléses-halásos formában nem túl gyakori jelenség, de olvastam már terapeutáktól, akik jól felismertek ilyen becsípődést a pánciensben, mielőtt aztán "sorsszerűen" meg is történt.

Metafizikai szempontból, ha van igazi végzetünk, akkor az nemcsak azt tartalmazza, hogy mi fog veled történni, hanem minden benne van: az is, hogy hol, mikor, hogyan, mit tudsz róla és mit teszel érte/ellene. Ilyen értelemben végül is van végzetünk (bár így értelmét is veszti a kifejezés), mert hát valóban minden lehetőségből csak EGY fog a valóságban történni, egyféleképpen fog végigfutni az életed, és hát mondhatni ezek összessége "volt" a végzeted, csak nem ismerted előre.

Szóval ilyen szempontból nem az a kérdés, hogy van-e végzet, mert az magától értetődően "van", hanem az, hogy láthatjuk-e a jövőt, és mi történne, ha tenni próbálnánk ellene. Namost ez azért tiszta fantáziálás, mert az a "jövő", ami "megváltoztatható", az eleve nem a jövő. Ha láthatnád az igazi jövőt, akkor abban már az is mind benne volna, amit ellene vagy érte addig tenni fogsz. Ha úgy könnyebben érthető, gondolj azokra az időutazásos sztorikra, amikor valaki visszamegy az időben, hogy valamit megváltoztasson, és éppen ettől történik meg az, amit meg akart előzni.