A zsidók hol és mit csináltak a 10-16. század között?

Sok helyen sok mindent.

Dél-Nyugat-Közép-Eu-ban és az arab világban általában pénzváltással, (nagy)kereskedelemmel foglalkoztak.

ahogy fentebb írják sok helyen sok mindent :

csak párat említenék a teljesség igénye nélkül:

Az első hiteles tudósítás, amely Magyarországon lakó zsidókról szól, a 10. századból származik: 955 körül közli Chászdái ibn Sáprut a kazár királyhoz intézett levelében, hogy két Cordovában járt horvátországi zsidó követ felajánlotta neki, hogy a „Hungrin" országában lakó zsidók közvetítésével eljuttatja levelét Kazárországba. Ibrahim ibn Jakub a cordobai kalifa követe 973 után pedig azt írja, hogy a „türkök földjéről," amely néhány kutató szerint Magyarországot jelenti, zsidók is járnak Prágába kereskedelem céljából.

1526 novemberében, a Székesfehérváron ülésező Szapolyai-párt a zsidók kiűzését rendelte el. A határozatot Szapolyai visszautasította. A nyugati határszélen, a királyi fennhatóság alatt maradt Sopronból és Kőszegről azonban elűzték a zsidó lakosságot, akik ezután a környező Esterházy-, illetve Nádasdy-birtokokon, Kismartonban, Nagymartonban, Lakompakon, Sopronkeresztúron (ennek héber neve Célem volt), Köpcsényben, Kaboldon és Boldogasszonyban, illetve Rohoncon telepedtek le. Pozsonyból és Nagyszombatból is kiutasították a zsidókat, Bazinban 1529-ben a bazini és szentgyörgyi grófok mintegy harminc zsidót küldtek máglyára vérvád miatt.

A 17. század közepén a török kori Buda zsidóságát az egyik legjelentősebb európai zsidó közösségként tartották számon. Neves tudósok, rabbik és kabbalisták, héber és jiddis nyelvű írók és költők éltek és tevékenykedtek. Ilyenek voltak Efrájim Kohén rabbi, a budai jesiva vezetője, Cvi Askenázi (a későbbi híres amszterdami szefárd főrabbi) és Schulhof Izsák, aki héber nyelvű krónikájában (Megilat Ofen, azaz „Budai krónika”) megörökítette a helyi zsidó közösség életét és tragédiáját. 1598-ban Buda ostromakor, mint a városnak többnyire Törökországból való lakosai, a zsidók is részt vettek a török oldalán a keresztény seregek visszaszorításában.

de pl. a reneszánsz idején az akkori velencei köztársaságban , Ők voltak a pénz urai, létrehozták a világ első bankrendszerét.

Ármány, cselszövés, hatalom, befolyás, és a modern bankszakma alapjainak lefektetése.

Vagyis a Medici-család felemelkedése.

Több generáción keresztül irányították Firenzét, jól jövedelmező bankhálózatot vittek, a legnagyobb reneszánsz művészek és gondolkodók mecénásai voltak.

Többüket közülük pápává is ''választottak'' ,

(korrupció útján pénzért vették a pápai rangot).

(X. Leót és VII. Kelement, Lorenzo Medici fiát és unokaöccsét).

vagy :

Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a ró­maiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak is.

Jól értették a paraszti munkát, ügyes kereskedők, tudós orvosok voltak közöttük, és több nyelvet be­szélő férfiak, akik jelentős diplomáciai pozíciókat töltöttek be, művelték az irodalmat és a tudományt.

A lakosság zsidósággal kapcsolatos ellenséges hangulatát több okra is vissza lehet vezetni, a térség súlyos gazdasági és társadalmi válságba került az áldatlan zsidó üzleti dominancia miatt.

Üldöztetésük a 14. században kezdődött el az Ibériai-félszigeten. A lakosság zsidósággal kapcsolatos ellenséges hangulatát több okra is vissza lehet vezetni, a térség súlyos gazdasági és társadalmi válságba került.

1391. június 4-én Sevillában zsidóellenes felkelés robbant ki, mely az ország egészére kiterjedt. A zavargások során sok zsidó halt meg, így többen, életük megmentése érdekében áttértek a keresztény hitre. (újkeresztények).

A 15. század folyamán az újkeresztényekkel szembeni megmozdulások tovább folytatódtak, így 1467-ben Toledóban újabb erőszakos megnyilvánulásokra került sor.

1469-ben került sor Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságára.

Az uralkodópárnak a marrano vagyis újkeresztény problémát meg kellett oldania.

Kérésükre IV. Szixtusz pápa engedélyt adott a spanyol korona számára az állami inkvizíció bevezetésére.

Fő feladatául a zsidóeretnekség gyökeres megszüntetését tűzte ki célul az újkeresztények körében.

1496. december 5-én írták alá azt a rendeletet, miszerint a zsidó lakosságnak 10 hónap áll rendelkezésére, hogy elhagyja az országot.

A menekülők főként Madridba, Sevillába és Málagába érkeztek. Egyes menekülő csoportok a tengeren túli spanyol gyarmatokra is elvándoroltak. A Portugáliából menekülők hatására a „portugál” jelző az újkeresztény és a vallását titokban gyakorló zsidó szinonimája lett.

4, tudtommal a zsidókat Spanyolországból 1492-ben tiltották és ûzték ki. [link]

A határnap, ameddig el kellett hagyniuk az országot (természetesen minden vagyonuk hátrahagyásával) épp az a nap volt, amikor Columbus elindult, így vele hajózott két zsidó. Így maradhattak legtovább szülõföldjükön és így indultak olyan uticél felé, ahol talán még le lehet telepedni.

Magyarországon a 15-17. században a Budai 'várban három zsinagóga mûködött, ezek közül egy 2018 szeptembere óta (csknem 400 év után) újra mûködik.

A budai zsidó prefektusnak, Mendel Jakabnak kardviselési joga volt. (Nyilván azért, hogy legyen mivel "kavartnia az ürüléket".)

Mit is?

Amit addig is, azóta is.

A pénzük (pénzünk) felhasználásával uralmuk, befolyásuk alá hajtották a környezetüket.

Uzsorázás, csalás, befolyással üzérkedés, a szegények kirablása, a vezető pozíciókba történő bevásárlás apró szívességekkel, majd a fajtársak patronálása szigorúan faji alapon.

Szóval csak a szokásos...