Mi a lényegi különbség egy jobbágy és egy rabszolga között?

Jobbágy: nincstelen paraszt (földművelő), aki még a megélhetéséhez (családjával) szükséges művelhető földdel sem rendelkezik - ezért paraszti munkáját kénytelen eladni.

Rabszolga: teljesen kiszolgáltatott, joggal nem rendelkező személy, akinek élete felett is a gazdája rendelkezik.

A jobbágynak lehetett saját vagyona, voltak bizonyos jogai.

Például, míg az örökös röghözkötést meg nem valósították, addig szabadon is költözhetett, egyik földesúrtól a másikhoz(ha megfizette a kimenőpénzt)

Ezzel szemben egy rabszolga egy vagyontárgy volt, nem voltak jogai, nem volt vagyona, tulajdona. Gyakorlatilag olyan volt, mint egy haszonállat.

Lehetett adni, venni, megölni büntetlenül.

A jobbágy jogképes, vannak jogai.

A rabszolga olyan, mint egy dolog: adható, vehető, stb.

#2

Ez ebben a formában nem igaz, sőt. A jobbágyak nagy részének 2 féle "földje" volt. Egy mai szemmel nézve "egy nagy telek" méretű, ezen állt a háza illetve itt tudta magának megtermelni a mindennai élelmet, zöldséget, tartani az állatokat. Így alakultak ki a falvak és ezek a földek könnyedén lehettek a jobbágy tulajdonában.

Ezen kívül minden jobbágy kapott birtokot a földesurától. A tulajdonjog maradt az úré, de a jobbágy korlátlan használati jogot kapott a földre. A különbség ahhoz képest, mintha bérelte volna az, hogy nem pénzzel fizetett érte, hanem helytől és korszaktól függően a termény egy bizonyos részével illetve robottal a földesúr egyéb birtokain.

Illetve amit még fontos megjegyezni a jobbágyok esetében - és amit nagyon sokszor nem emelnek ki a modern történelemkönyvek - hogy a jobbágy sem volt teljesen hülye, hogy robotoljon éjjel nappal a földesúrnak aztán "ne kapjon érte semmit csak üres földet". Amíg a jobbágy a munkáját adta, addig a földesúr birtokot biztosított ÉS védelmet (fizikait pl. rendfenntartással és jogit, pl.: bírákkal). A jobbágyok ugyanis nem harcoltak, az uraság kötelessége volt a birtokai ÉS a jobbágyai védelme. Tehát neki kellett fegyveres őrséget fenntartani, a király kérésére hadsereget biztosítani.

A rabszolga ezzel szemben egy tulajdon - durván szólva mint egy tehén vagy ló. A gazdája azt csinált vele amit akart és nem voltak jogai. Bár itt kell megjegyezni, hogy különböző korokban különböző szabályok voltak érvényben, sokféle rabszolga volt különböző jogokkal.

A lényegi különbség: a jobbágy személyében szabad volt, a földesúr nem gyakorolt fölötte olyan szoros felügyeletet, mint a rabszolgák fölött. Azonban ez nem ilyen egyszerű...

A rabszolgáknak is adhatott uruk földet használatra, és a termény egy meghatározott részét megtarthatták maguknak.

Voltak helyek és korok, amikor rabszolgák is jogképesek voltak, miközben vagyontárgynak is számítottak. Életüket védte a törvény, vagyont gyűjthettek, a gazdájuk köteles volt eltartani őket munkájukért cserébe.

Cserébe viszont jobbágyokat is röghöz kötöttek, a földdel együtt adományozták őket, az úriszék ítélt felettük.

Úgyhogy nem mindig teljesült az a klasszikus elképzelés, amit az iskolában is tanítottak.

Az átfogó választ lényegében megkaptad, közben látom mások is pontosítottak rajta.

A "jobbágy" és a "paraszt" kifejezések néha kavarodnak, bár itt nem úgy tűnik, ... talán erről is valamit érdemes lehet. A jobbágy igazából egy jogi függőség, egy társadalmi státusz, sok kiszolgáltatottsággal, alárendeltséggel, de a jobbágy és a paraszt is földműves, ugyanazt a munkát végzik. Földművesek. Egyszerűen a szegény réteg.

Gyakori félreértés, hogy a "jobbágy" nem azonos a "paraszt" kifejezéssel, miközben azokat akik a földeken dolgoztak egyaránt említették a múltban jobbágy és paraszt megnevezéssel is, sőt még más egyéb neveken is. Csak napjainkra jelent mást a paraszt, vagy a jogi értelemben vett önálló földműves, aki akár saját vagy más földjén dolgozik. A "jobbágy" az semmiképpen sem azonos a mai értelemben vett "földművessel".

Röviden a középkorban a jobbágy azonos a paraszttal, földművessel, és a jobbágyok helyzetét illetően zavarosnak tűnhetnek az olyan megfogalmazások és kifejezések, mint:

"a jobbágyok az ellenszolgáltatások fejében kapott, birtokolt földön"

Mert nem kapták meg saját tulajdonként, csak megművelték. A birtok itt félreérthető, mert nem hétköznapi "tulajdon" értelmében az, mint ahogy birtok a bérelt ingatlan is, de nem tulajdon. Tehát nem volt az övé amit megművelt.

"Dózsa György vezette parasztfelkelés"

Ez jobbágyfelkelés.

"szabad állapotú telkes paraszt"

Talán félreérthető, mert nem saját telkén gazdálkodott, hanem csak fix adott telken.

A jobbágyság az a korabeli parasztság, a földművesek nagyon lekorlátozott jogi helyzetéről beszélünk. Semmi másról és annak a megnevezése a jobbágy, nem mai értelemben vett szabad emberek voltak. Mellékesen bele tartoztak a jobbágyságba mindazok, akik a földesúrnak a fennhatósága alá tartoztak, tehát a házi szolgálók, stb is.

- Jobbágy (paraszt, földműves)

A olyan földműves aki a földesúr tulajdonában levő földön gazdálkodott, nem biztos, hogy volt saját földje, és közben adóznia és szolgáltatnia kellett a földesúrnak, az egyháznak és a királynak. Alá volt rendelve a földesúri joghatóságnak, és korlátozva volt személyes szabadságában. Azért voltak jogai is.

- Belső telek:

ami a sajátja (faluban) (itt állt a háza, istállója, ól, kert, veteményes, stb - házhely) (házát kifizették ha elment).

- Külső telek:

amit megművelt és a földesúré (egyéb területek amik csak gazdálkodási célúak).

Hátrányok:

- ingyen munka (a földesúr egyéb földjén és házánál, szállítás, útjavítás - úrbéri szolgálat)

- termény adó (egyháznak tized - dézsma)(másik tized, "kilenced" a földesúrnak)

- pénzjáradék (földesúrnak, királynak)

- ajándékok (esküvő és egyéb alkalmakkor, kenyér, sajt, vaj, tojás, marha, stb)

- szolgáltatások (vendégül látás, katonai szolgálat, és bármi)

- a jogot a földesúr vagy bírája gyakorolja (akár pallosjog)

- házasodni a földesúr beleegyezésével lehetett

- rendelet szerint nem mehetett máshova dolgozni

- politikai értelemben semmilyen joguk sem volt

Ezekből látható, hogy nem volt szabad ember a mai értelemben azért.

Pozitívumok:

- volt igavonó állata, állatai, egyéb jószágai

- voltak termelő eszközei és egyebei (dolgait maguk készítették)

- lehetett háza amit maga is építhetett

- költözési szabadsága volt (később nem költözhetett szabadon - röghözkötöttség)

- szabadon vadászhatott (később tiltva lett)

- telekhasználat örökölhetősége, és nem küldhették el onnan ok nélkül

- járt neki védelem, bíráskodás

- árusíthatott kötöttségekkel

- a külső területeken gyűjthetett tüzelőt és fát házépítéshez

- a termény megmaradó része az övé volt

- Szabad jobbágy - csak a jobbágytelek alapján függött a földesúrtól.

- Kötött jobbágy - személyében és ingó és ingatlan vagyonában is korlátozott volt.

- Zsellér

A zsellérnek nem volt földje vagy nagyon kicsi, vagy nem saját házhelyen (házában) lakott, igás állatai sem voltak. Szinte semmije sem volt, vagy kinek éppen mije volt. A kötelező szolgáltatása is kevesebb volt, mint a jobbágyoké.

Uradalom részei:

- Majorság - a földbirtokos közvetlen lakó területe - vár, kastély, birtokkal

- Jobbágytelkek - ezeket művelték a jobbágyok

- Egyebek - legelők, erdők, tavak

Ami az akkor jobbágyok jogait illeti: a paraszt ha menni akart és nem engedték más úrhoz, akkor bizony szökött, vagy az új uraság segítségével szökött meg, annak meg érdekében állt a plusz munkaerő. Ennyire volt szabad a paraszt. De a nemesek és birtokosok is harcoltak egymással, szóval az ő jogaik is csak félig-meddig voltak meg a maihoz képest. Akár megrohanták a másik faluját és elfoglalták, de néha még a királyt is megtámadták. :) Mintha ma az egyik megye elfoglalná a másik közeli faluját, vagy efféle - bár nem a legjobb hasonlat. :) Egy ilyen társadalmi rendben volt valahol a paraszt is.

A jogi és vagyoni szórás is megvolt, mint írták. Ha egy jobbágy nemes lányt vett feleségül, akkor agilis-nek nevezték, és a lány által földbirtoka és fél nemesi címe is lett. Gondolom szerelem házasságok voltak, mert mi más lehetett. :)

Egy rabszolgát konkrétan adtak vettek. A jobbágy is szolgai sorban volt, de nem rabszolga, inkább a földhöz tartozott és a földdel együtt lehetett eladni, ahhoz tartozott és sok kötelme volt. Járhatott templomba, stb.