Ha találkozhatnánk egy 14. Századi magyar jobbággyal, szót értenénk vele, akár nehézkesen is?

Mivel a hangrögzítést csak a 19, százaban találták fel, biztosan nem tudhatjuk :)

Írásos emlék sincs túl sok abból a korból, de azok alapján nem változott sokat a magyar nyelv, szóval jó eséllyel igen.

A kiejtés egy dolog, azt gyorsan meg lehet szokni. De ha érdekel, milyen különbségek voltak, akkor csak olvass bele eredetiben a Károli- vagy a hanaui Biblia eredeti (!) szövegébe ( [link] ), az már az 1600-as évek mindennapi magyar nyelvét tükrözi, tehát kb. csak fele olyan messze van, mint a 14. század. Ha túlestél a szokatlan betűzésen, akkor a szavak egy részét nem ismered majd, sok egyszerű, hétköznapi szót pedig (főleg igéket) egész más jelentésárnyalattal használtak, ami szinte mondatról mondatra durva félreértéseket okozhat.

Szóval valószínű, hogy ha "értenétek" is egymást, rövid úton megveretnéd magadat azzal a jobbággyal :)

Mint Deák Dominik is mondta, az is fontos része ennek, a puszta nyelv változás mellett, hogy a kiejtés is megint egy más dolog. Ki tudja egy-egy hangot hogyan ejtettek, mert, hogy nem a mai magyar kiejtéssel az szinte biztosra vehető.

Itt van amúgy a Youtube-on a Halotti Beszéd és ezt is alig érteni. Persze pár szót értünk, de egy teljesen más ismeretlen szöveggel igen nehéz dolgunk lenne. Hallgass bele. Ja és itt a videónál egy mai magyar kiejtésre támaszkodunk a régi szavakat használva, egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így ejtették... Szerintem biztos nem így.

1400-ban se a szavak, se a kiejtés (ami tovább nehezítené a megértést) nem lenne ismerős :) Szerintem minden mondaton gondolkodni kellene, hogy mit is mondott. :)

Youtube:

https://www.youtube.com/watch?v=gtgepLR6AsI

Halotti Beszéd és Könyörgés (1195 k. - olvasat és értelmezés)

A érdező a 14. századot kérdezte, nem pedig a Halotti beszéd korát... A kettő között is elég sok idő telt el. Azt lehet mondani, hogy az 1300-as évekre a magyar hangkészlet kb. azokat a hangokat tartalmazta, amiket most, persze a kiejtésben, hangsúlyban, hanglejtésben, a beszéd tempójában stb. nagy különbségek voltak a maihoz képest. Ma egy nagymama sem érti meg a fiatal gyerekek beszédét, mert szerinte hadarnak és nem hangsúlyoznak. Ezzel szemben, ha megnézel egy Horthy-korabeli hangfelvételt, azt látod, hogy szépen, dallamosan, kimérten beszélnek az emberek. Ha ez két generációnál is problémát jelent, akkor 700 év elég nagy távolság ahhoz, hogy a megértést megnehezítse. A csángók beszédét is nehéz megérteni.

Viszont ha a csángók leírják, amit mondani akarnak, azt nagyjából meg tudjuk érteni, a probléma inkább azzal van, hogy vannak idegen szavaik, illetve sok magyar szót más jelentésben használnak, mint mi. Így van ez az 1300-as évekbeli magyar nyelvállapottal is, ha veszel egy szöveget, amit akkor írtak, akkor azt minden tovább nélkül, kb. 70-80%-ban meg tudja érteni egy mai anyanyelvi beszélő is. Ilyen szöveg pl. a Jókai-kódex, ami Szent Ferenc történeteit tartalmazza, és kb. Nagy Lajos idején fordította magyarra egy szerzetes. Ez az első könyv, ami teljes egészében magyar nyelven íródott.

[link]

Mivel ez "eredeti" írással van szedve, az írás nehezíti meg a megértést. De megpróbálok átírni néhány sort a mai betűinkkel (60. oldal 17. sor közepétől):

"De fráter Bernald Krisztus keresztjének jegyével magát megjegyezvén és engedelmességnek jószágával követtetett, mene Bolonyába. Kit mikoron láttak vala az várasnak gyermeki szokatlan ruhában és utálatosban, sok bosszúságot kezdenek neki tenni, mely bosszúságokot fráter Bernald bizony szent - nem csak engedelmest, de és vigasságost szenvedi vala. Mert hogy bizonnyal volt volna Krisztusnak tekelletes tanoítványa, népnek utálatja és embernek szemérme. És mondott várasnak úcsaiban (útjaiban) tudván: leveté magát az feldre, hogy emberektel inkább meg mővettetnek. Azért hol ily vala, ottalan (oktalan?) gyermekek gyülekeznek hozzája sokan."

Kb. nagyvonalakban ki lehet ebből következtetni, hogy hova ment Bernald és mit csinált, az emberek hogy viszonyultak hozzá stb. Van néhány szó, ami érthetetlen (az a megmővettetnek nem tudom, mi akar lenni). A vala, volt volna stb. mára kipusztult igeidők voltak. De a mondatszerkezetek, a toldalékok (kevés kivételével) megegyeznek a mai nyelvállapotéval!

A Halotti Beszéd kerekítve 1200 körül keletkezett. Szerintem lényegileg jó példa, valamiféle rálátásra. A 14. század az 1301–1400 közötti évek, ami szerintem összevethető az 1200 körüli évekkel.

Az idézet érdekes.