Milyen ellenérved van Nietsche filozófiájára,miszerint nincs szerkezet vagy cél a világon,csak amit mi a saját nézőpontunk alapján adunk meg?

Mivel a létezésem teremti a világot, de nem tudom bizonyítani, hogy a világ megszűnik az én létezésemmel, így a világ az általános nézőpont felett áll.

Így az is, ami benne van, szóval van szerkezet és van cél, mivel ezek az ember felett állnak.

De mivel így lehet bonyolult, egyszerűsítem.

Az ember a pillanatnyi nézőpontok összessége(a különbözőségekkel együtt), mivel élettartamunk a világ szempontjából jelentéktelen.

Akkor hogyan viszonyíthatnánk saját magunkat olyan dolgokhoz, amelyeket általánosnak tekinthetünk?

Ez emberközpontú szemlélet, ami alapvetően tagadandó szerintem.

Nincs szerkezet a világon? Akkor mivel kéne ezen gondolkodni?

Nincs cél a világon? Egy élőlénynek vagy számítógépes programnak is lehet célja. De a világmindenségnek nem feltétlenül.

Az ilyen kérdésekre a filozófia és a kötészet nem fog tudni választ adni. Az igazságot ugyanis meg kell találni! Nem elég csak gondolkodni rajta.

"nincs szerkezet vagy cél a világon"

Szerkezet:

Ha bármire az absztrakt modellemben tervezett szerkezetem modell-működése tökéletesen produkálja azt az eredményt, amit a modellezett valóság produkál, akkor van szerkezet. Azt nem az én definícióm teremti meg, létezik, függetlenül attól, hogy nélkülem nincs absztrakt módon megfogalmazva.

Cél:

Abban az értelemben, hogy bárminemű SZÁNDÉK létezik-e egy állapot elérésére, igaz, ilyen nincs. De bizonyos állapotra vezető kényszerű ok-okozati láncok léteznek, tehát emberi nézőpontból egy cél elérése felé mutató folyamatnak tekinthető.

Persze valódi, emberi döntésre, szándékra hajazó folyamat valóban nem létezik.

Nietzschenek van egy ilyen aforizmája, de ott a Maschine szót alkalmazza, nem a szerkezetet, ami szó nincs, mert a szer és a sor, s a szer egy kicsit más.

Az aforizmában szó van egy az unverzumban megfigyelhető mozgásról, amit lehoznak a földre, és logikát építenek bele. De ez a mozgás transzcendens, mert nem itt van. Az északi és a déli félgömbön más és más az év, a járás, germán szó és menetet jelent, ami szokás, nietzschél ez lehetne az örök visszatérés is.

Vissza kell menni hozzám, vagyis a primitívhez, és Kirgenhez, hogy megfelelően meg tudjuk érteni az ügyet, a nyelvi fordulatra, vagy törzsi forulatra van szükség.

Ha az északon észelem az időt(a jár elbeszélő múltja), az évet, akkor az más, mint délen, más az év, a szokás. Ez a szemlélet immanens, míg a másik transzcendens, ahogy a cél is, és az én is az.

Nem véletlenül német jövevényszó a germagyarban a cél, vagy télosz.

A germagyar nyelvben nem télosz és voluntas van, hanem ok, vagy ukh, illetve az akar:

books.google.hu/books?id=7y-GDwAAQBAJ&pg=PT31&lpg=PT31&dq=%E1%BC%84%CE%BA%CF%89%CE%BD+aristoteles&source=bl&ots=pnABxFowDc&sig=ACfU3U3O1c1FGymmoey1mse-qzC28iaOhw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwj4vKq94bTsAhWI-yoKHSYvDD4Q6AEwBHoECAUQAg#v=onepage&q=%E1%BC%84%CE%BA%CF%89%CE%BD%20aristoteles&f=false

A germagyar nyelvben, tehát a természet tud akarni, ami nem cél, ez a germagyar akarmetafizika, és Heideggerrel ellentétben, ez a metafizika kezdete, az akar, ő a voluntast használja, ezért nem érti az akar szót, bár persze mind nietzsche, mind Schelling olykor magyarul, vagy ógörögül, használja a Wille szavakat.

Egy példa: az anya akarja a gyereket, vagy a fötust, mert nem tehet mást, ez van a természettel egyhangban, mert ez nem wille, nem télosz. Ha nem választja, akkor az már voluntarizmus lenne, nyugatilag, de nem akarizmus.

Tehát van az idő, az év, az északin észlelve, ezt akarja az akarat, ezért lesz szokás, míg egy törvényt mondjuk a déli pólusról hozni, már más, és transzcendens lenne. Az év nem más mint a válás létje, amit csak akarni lehet, mondhatná Heidegger, ha tudna germagyar primitíven.

Már Kanttól tudjuk, hogy a cél a transzcendentális esztelenség része, tehát benne nincs ész, mi Germagyarok ezt a cuccot a kereszténységgel tudtuk.

Példa: honnan tudná egy Magyar, hogy Államot kell alapítani, ha se saját magával, se a történelmi szükségszerűségből nem következik?

Sehonnan? Ez a cél.

Az okot rosszul használják, mert az ok a germán-árja ukh, szokásból ered, az uciti meg okít.

Példa: az ügy(ie, wahtj, beszél) miért ássa el a szarát? Mert macsak egy ügy, meg van nevezve, a macskának nem célja van, az ürülékelásás nem cél, hanme ukh, egy sajátosság, hogy macska, egy ethosz.

Fegyver? Afegyvernek van célja? Nem nincs, ukhja van. A fegyver tárgyra a gyök telepedett rá, az indogermán wed gyök, ami az üt, árja vedar a fegyver az üt gyökből. Tehát a fegyvernek nem célja van, hisz az transzcendens, hanem okja, ez az üt.

Az akar mind az évre, mind az fegyverre rátelepdik, mert nem tud mást akarni, mint a fegyver okját, az ütésből. Hasonlóan, mint Platón, de Platón a formából indult ki, egy képzetből, míg a primitív, maga Kirgen a gyökből.

Az immanens évet is akarja az akar, mint válást, mint szokást.

Egy ügynek perpspektvája van, ilyen a fegyver szó is, az ütből, amit a természet is akar mint azt, nem tud mást tenni.

Persze valódi, emberi döntésre, szándékra hajazó folyamat valóban nem létezik.

--------------------

A teljes mondat értelmezhetetlen.

"A teljes mondat értelmezhetetlen."

Nem tudom, mi ezen az értelmezhetetlen.

A természeti folyamatokban nincs cél, még ha a törvényekből következő irányultság annak is látszhat.

Amennyiben az egész kérdés totál elvonatkoztat a mérhető, megfigyelhető világtól, csupán éppen emberi belső célokra akar vonatkozni, akkor inkább kihagyom, az olyan gyakorlatiatlan filozofálás nem az én világom.

6/6 Wadmalac ***** válasza:

"A teljes mondat értelmezhetetlen."

Nem tudom, mi ezen az értelmezhetetlen.

---------------

Emberi: nem érthető, mert csupán egy eszme. Emberi döntés? Az már választás lenne, de ilyen nincs. Elég nehéz megfogalmazni. Van a Magyar és van annak az akaratja, de ez már természeti, ahogy írtam fentebb az ekón és wakról. Az akar egy belső és természeti szükségszerűség.

Nem értem, nálam te vonatkoztatsz el az észlelhető világtól, mert amiről, ahogy fentebb írtam, te szólsz, az transzcendens.

Belső emberi célok? Értelmetlen. mint mondtam, olyan nincs, hogy cél, mert az egy jövevényszó. Emberi értelmetlen. Belső értelmetlen, mert az akar egy belső és természeti szükségszerűség egyben, nem cél.

Mint mondtam, én ukhval, vagy okkal dolgozom, de ennek a szónak nincs köze egy cselekmény láncolatához, ahogy írtam, egyáltalában nem jelenti azt.

Gyakorlatiatlan? Hol? Nem értem, hisz ez a germán pragmatizmus, amiről beszélek, vagy ahogy én neveztem el.

Nehezen értem a mondataidat, de ez azért van mert posztmodern és törzsi vok, nem értem a transzcendens fogalmat, mint cél, nem értem az ember szót, esetleg humanoid, de humanoid cél sincs.

Törvények? Ez a szó is új libcsi szó, nehezen értem. De alapvetően mondjuk Nietzsche a törvények ellen is felszólal, ámbár van ukh és akarat.

Én konkrétan a természeti törvényekre utaltam és egyben a filozófia alkalmazott verziójára.

Ezt az elvont boncolgatós részt meghagyom neked.

Ehhez én túl gyakorlatias vagyok.

8/8 Wadmalac ***** válasza:

Én konkrétan a természeti törvényekre utaltam és egyben a filozófia alkalmazott verziójára.

Ehhez én túl gyakorlatias vagyok.

------------------------

Nem, nem vagy mert te vonatkoztatsz el, ez a természeti törvény nem gyakorlatias, hanem sokkal inkább transzcendens.

A gond az, hogy magyarul, germagyarul beszélek, és a 21. században, törzsi ember vok, meg Nietzsche és Heidegger is hatott rám, ezért nekem az amit felvestsz, kínai.

Nietzsche természetesen megcáfolja amit mondasz, de a gond, hogy én igazából azt nem értem, mit kell megcáfolni, mert sohase merült fel bennem az egész hülyeség, hisz primitív vok.

A téma már régi, Nietzschetől fényévekre, vagy 150 évre, vissza meg vagy 1500 évre. Nálam túl van haladva az amit Nietzsche megtámad, mert evidens, és vissza vagyok menve így vagy 1500 évre.

Na ez már végképp túl "transzcendens".

:D