A Moldvai Fejedelemség hogyan ért el ilyen katonai sikereket kis mérete ellenére?

A magyarokat peldaul ugy vertek meg, hogy behuzodtak a magyar hadsereg elol a hegyekbe, es egy magas sziklafalakkal korulvett volgyben vagy valamilyen hasonlo helyen csapdaba csaltak oket. Hiaba voltak a magyarok erofolenyben, a volgybe beszoritva kesz celtablakent szolgaltak a nyilaknak es a legorgetett sziklaknak, ok viszont nemigen tudtak kart tenni a moldvaiakban.

Elnezest, a fentiben tevedtem, mert a leirt csataban valojaban Basarab havasalfoldi vajda verte meg a magyarokat, nem a moldvaiak. De ezt a hegyi gerillataktikat mindket fejedelemseg alkalmazta.

Valoszinu, hogy az adott hegyszorost nemigen tudtak volna elkerulni, ha at akarnak jutni a hegyeken, igy a legfobb katonai hiba az alapos felderites elmulasztasa volt. Ilyen helyre addig nem ajanlatos besetalni, amig nem lehet biztosan tudni, vannak-e ellenseges erok a kozelben, akik lezarhatjak a szoros ket veget. A magyarok viszont nem is szamitottak tamadasra, mert Basarab meghodolast szinlelt es az altala kuldott "utmutatok" egyenesen a csapdaba vezettek a gyanutlan magyarokat. Karoly Robert jobban tette volna, ha elfogadja a Basarab altal korabban felajanlott kompromisszumot, de o izmoskodni akart, hogy o diktalhassa a felteteleket. Arra viszont egy hegyszoros nem igazan a megfelelo hely.

Valamelyes vigasz szamunkra, hogy 1595-ben Mihai Viteazul a torokoket is hulyere verte, es tovabb arnyalja a dolgot, hogy amikor az 1599-es sellemberki csataban legyozte Bathory Andrast, ezt tobbek kozott annak koszonhette, hogy a Bathoryakat (joggal) utalo szekelyek a csata kozben atalltak hozza. Ugyanabban az evben Mihai a moldvai fejedelmet is elkergette. Vagyis ebben az idoben meg nemigen lehet magyar-roman haborurol beszelni, mert Mihai eloszor a szekelyek segitsegevel verte meg Bathoryt, aztan pedig a masik roman fejedelemseg ellen fordult.