Evolúciós szempontból mi motiválja a férfiakat arra hogy csak kisebb nőkkel alapítsanak családot?

10#

Mond hogy csak poén! :-D

Az alap az evolúciós hatás, azonban ezt sokféle módon befolyásolja a kulturális közeg.

Jellemzően (azaz többségében, de semmiképpen nem kizárólag) a motiváció alapja az az evolúciós férfijegy, hogy a férfi a harcos, a beszerző és a védelmező. Ezért ösztönösen (sok esetben nem nyilvánvalóan, de kimutathatóan) alacsonyabb nőt választ, mert különben hogyan fog "felnézni" a védelmezett a védelmezőre.

Az evolúció egy valószínűség, különben nem lenne transzvesztita és homoszexualitás, valamint sok más deformáció. Ezért ez a választás is egy valószínűség, mára sok egyéb befolyásoló tényező felülírhatja, de történelmi/biológiai alapja ez.

Kérdező, minden tulajdonságban van egy optimum. A nagyobb vagy erősebb nem feltetlen sikeresebb evoluciosan.

A nagyon intelligens emberek is sikertelenebbek evoluciós szempontból.

“minél magasabb valaki annál könnyebben tud érvényesülni az életben”

De az alacsonyak is tudnak érvényesülni, max itt-ott nem olyan hatékonyan. A mondatom első fele a lényeges. Ha tud egy tulajdonság bárhogy érvényesülni akkor megmarad, ha hátrányt jelent a túlélésben és/vagy a szaporodásban akkor idővel kiszelektálódik. Ha egy tulajdonság előnyös akkor elterjed és csak generációk kérdése ,hogy mikor válik az az új dolog általánossá, pl: mikor először megjelent mondjuk a kék szem akkor még új volt, ma már teljesen normális ha valakinek kék a szeme. Az átlag magasság is változott (többnyire nőtt) az utóbbi évezredek során. Ma egy 170 centis ember szinte már alacsonynak számít, alig párezer éve még magasnak/ normálisnak. A női/ férfi-ideál is változott többnyire kultúrális berögződések miatt (pl: volt idő mikor a duci nők számítottak szépnek, előnyös alkatúnak).

Szerintem két dolgot gondoljatok újra.

A nőknek kb. a feminizmus óta van beleszólásuk abba, hogy kihez kerülnek férjhez. Azelőtt eladta őket az apjuk az apósnak nyolc katasztrális holdért vagy három marháért.

Az ilyen nyúlánk, 190-es, lapátkezű, lapátlábú, lapátfülű... kifűthetetlen embereket úgy szelektálja ki a természetben az első mínusz 30 vagy éhínség, hogy te olyat nem láttál. Ahol a természet szelektálja az emberet, ott az emberek 140 centisek, és tömörek, mint egy pingvin. Ügyesebben és fürgébben is mozoganak az apróbb emberek. A természetet nem érdeklte, hogy 2020-ban a svábhegyi elitgimnazista leányzóknak hány centis fiú kéne.

Szóval hosszabb évezredekben gondolkodva nem biztos, hogy az a pozitív, amit most annak mondanak.

Kérdező, ez pont fordítva van. Fekete afrikaiak magasak nyúlánkak, eszkimók, lappok, stb. tömzsik. A testtömeg és hőleadó felület aránya a kulcs a kérdéshez.

Persze a természet mindenhol beállítja az optimális testalkatot. Pigmeusok alacsonyak, hogy a sűrű növényzetben gyorsabban mozoghassanak. Busmanok vékonyak mert a kalahári négyzetkilométerenkénti eltartó képessége sokkal rosszabb. Nem mindegy mekkora területet tudsz bejárni, mennyi kalória elégetése árán. Minden környezethez tartozik egy optimális testtömeg és testalkat.

Az egész helyzetet bonyolítja, hogy az emberek nem ülnek egy helyben évezredeken keresztül. Vándorolnak, keverednek, stb. Európa genetikai térképét, háromszor rajzolták újra a különböző migrációk, az elmúlt 8 ezer évben. Ez magyarázza a különbséget a skandinávok és mediterránok között.

Illetve, civilizált körülményeket nem lehet alapul venni ilyen szempontból. Itt már olyan dolgok is bejátszhatnak, hogy sok növekedési hormont megeszünk a hússal. Illetve senki se fog éhen halni de még kevesebb gyereket se csinálni, ha bármilyen alkatú is.

A szépség ideál meg erősen kultúra függő. A középkorban a kövérséget vonzónak tartották, mert azt sugallta, az illetőnek van mit a tejbe aprítani.

@19: "A testtömeg és hőleadó felület aránya a kulcs a kérdéshez"

Pontosan. Csak úgy látom, nem tudod beleilleszteni a zárba ezt a kulcsot :)

Ha az egyéb kismillió tényezőt nem vesszük (ami miatt kialakul a pigmeus, eszkimó stb testfelépítés) általánosságban pont ezért magasabbak az északiak. A test felület a testmagasság négyzetével, míg a test tömege a testmagasság köbével arányos. Minél nagyobb testtömeghez minél kisebb testfelület párosul, annál jobbak vagyunk a hidegben. A négyzetes fv-t leelőzi a köbös, így kedvező arányt nagyobb magasságokkal érünk el.