Miért kapott a Trianoni döntéskor területet Ausztria tőlünk?

Kellett neki.

Ne keress benne logikát. A vesztesek közt is volt vesztesebb, vagy ha jobban tetszik, a vesztesek közt is volt nyertes. Bár elvesztették Dél-Tirolt, de ott egy antantos vetett rá szemet, és ugyebár ők voltak a nyertesek. Mai ésszel is felfoghatatlan és gusztustalan szabad rablás ment, ha még a háborút kirobbantó habsbourg-fészek is kaphatott belőlünk. Csak hogy érzékeld milyen kiszolgáltatottak voltunk hadsereg nélkül, a szintén vesztes cselákok 4000 katonával szállták meg a felvidéket, a szőröstalpúak 12000 katonával Erdélyt. A pofátlan labancok még sokkal többet is akartak, de a rongyos-gárda pár tucat emberrel kiverte őket.

Mert az ottélők népszavazással választottak, és (nagyrészük) Ausztriához akart csatlakozni, mert amugyis sok volt ott a német. (kivétel ez alól Sopron és környéke, ezért viseli a "hűség városa" címet).

Amíg Magyarországon a bolsevizmus dühöngött, addig Ausztria demokratizálódott, az antant szemében így szalonképessé téve magát, ezzel pedig az érdekérvényesítő képessége még vesztesként is jobb volt a magyarénál Párizsban.

Mert alapvetően az etnikai határokhoz törekedtek igazítani a határokat minden államnál, egységes magyar tömbök csak azért kerültek a környező államokhoz, mert egy győztes-vesztes határrendezésben kivétel nélkül a vesztes kárára döntöttek. Ilyen volt Csehszlovákia esetében a patakokhoz, csatornákhoz, folyókhoz és gyárakhoz való ragaszkodás, Románia esetében a Szatmárnémeti- Arad vasútvonal, A délszláv állam esetében pedig a Dráva, valamint Szabadka gazdasági vonzáskörzete. Ausztria viszonyában vesztes-vesztes ország határrendezése volt terítéken, így egyedül itt valósult meg a "legjobban" a valódi etnikai határ meghúzása (eltekintve Horvátországtól). Gyakorlatilag fogták az etnikai térképet, rajta egy magyar és egy osztrák többségű településsel, és felezőpontjuknál meghúzták a határt, kivéve Sopron környéke, mely nagyvárost az osztrák fél különösen szerette volna magáénak tudni, annak ellenére, hogy jelentős magyar lakossággal bírt, így nem véletlenül engedélyezték a nagyhatalmak a népszavazást a környéken, melyre erős ráhatása volt a rongyos gárda ellenállásának. Igaz, így is maradtak egységes osztrák és magyar tömbök a másik országnál (Felsőőr-Hanság területe). Érdekesség, hogy a nagyhatalmak Nyugat- Magyarországot eredetileg meghagyták volna az ezeréves határral Magyarországnak, azonban Ausztria etnikai és mezőgazdasági okokra hivatkozva (mivel Ausztria Burgenland nélkül erősen függésbe került volna más államoktól mezőgazdasági cikkek tekintetében) a szerződés véglegesítése előtti hetekben nyújtotta be kérelmét a nagyhatalmakhoz az osztrák- magyar határrendezésre.

Na persze, pont az a kis nyúlfarknyi terület mentette meg az osztrákokat az éhen halástól!

Ezen az alapon MO is követelhetett volna hegyvidéki területeket akár Ausztriától is hogy legalább valami nyersanyag maradjon a nehéziparhoz.

Elhiheted, hogy akinek jóformán csak az Alpok jut, meg legfeljebb, az elég nagy százalékban beépített és nem is túl jó termőtalajjal rendelkező Bécsi- medence jelentős árvízveszéllyel, annak aranyat ér minden hektár termőföld. De mint mondtam ott erősen ragaszkodtak is az etnikai határokhoz, nem úgy mint többiekkel szemben. Nem mellesleg a Csehszlovákok pedig a Csallóközhöz is ugyanilyen mezőgazdasági indokkal ragaszkodtak. Az országok közötti kereskedelem pedig akkoriban egyébként sem volt túl zökkenőmentes, nem még az első világháború után, amikor minden utódállam amennyire csak lehetett bezárkózott, és legtöbbször semmilyen kereskedelmi kapcsolatot nem létesítettek a szomszédjukkal. Ez elég nagy érvágás volt, pláne a Duna-menti térség több évszázados szabadkereskedelme és munkamegosztása után.

Etnikai határok. Mint mondtam. Az osztrákoknak etnikai alapjuk is volt Burgenland követelésére, nekünk az Alpokra semennyi. A többi állam esetében pedig győztes-vesztes viszony állt fenn, nem pedig vesztes-vesztes, amely esetben úgymond "igazságosabb" döntés született mind gazdaságilag, mind etnikailag.

Köszönöm szépen a lepontozást. Majd ha jobban utána jársz a témának, és esetleg hajlandó leszel a néma lepontozáson, az egymondatos alaptalan fröcsögésen kívül józan, konstruktív és önálló gondolatokra, akkor talán tudunk is érdemben vitázni a témáról. Addig is ajánlom nem csak a válaszaimat részletes értő olvasás alá vetni, hanem sok más Nyugat- Magyarország elcsatolásával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozását.