Mi történt a XX. századdal és mi történik a XXI.-kel ? A XXI.sz. hajnalán miért tapicskolunk még mindig XX. század pocsolyájába ? Ilyen nagyszerű kutatók és felfedezések után hogy-hogy még mindig itt tartunk ? Ki vagy mi akadályozza a fejlődést ?
A XX. századot gyakran nevezzük az atomenergia korszakának,az űrhajózás, a számítógépek, a genetika, a műanyagok időszakának.
E korszakban jönnek létre egyes nemzetközi tudományos intézetek
Svájcban a CERN, a Szovjetunióban a Dubnai Egyesített Magkutató
Intézet (DEMI), a molekuláris biológia kutatásával foglalkozó EMBL, a
mesterséges égitestek megfigyelését végző ESO stb.
A teljesség igénye nélkül.
Halmazok elmélete, Georg Cantor (1845–1918)
Pavel Szergejevics Alekszandrov (1896–1982) halmazok kutatója.
E korszakban az orosz matematikai iskola híres képviselői mély
és alapos kutatásokat végeztek a valószínűségszámítás általános kérdéseinek
kiderítése terén (P. L. Csebisev, A. A. Markov, A. M. Ljapunov).
A kutatók megalkották a véletlen folyamatok elméletének alapjait és megteremtették
a valószínűségszámítás elméletének axiomatikus alakját.
Lovász László (sz. 1948-ban) magyar matematikus magas szinten
művelte a kombinatorikát és a gráfelméletet.
Foglalkozott a lineáris algebra
és a gráfelmélet közötti kapcsolat megteremtésével.
Neumann János (John) (1903–1957) is, aki 1945-ben kidolgozta
a számítógép felépítésének elméleti modelljét.
Már 1887-ben Albert Abraham Michelson (1852–1931) és
Edward Morley (1838–1923) kimutatták, hogy a fény terjedési sebessége azonos, ha a Föld mozgásával azonos, vagy ellenkező irányban halad.
Ezzel megdöntötték az éter fogalmát.
Albert Einstein (1879–1955) 1905-ben megalkotta
a speciális relativitáselméletet, majd 1916-ban kidolgozta az általános relativitáselméletet.
Egyik dolgozatában meghatározta a híres E = mc2 összefüggést a tömeg-energia ekvivalenciájáról.
1906-ban Hermann Walther Nernst (1864–1941) tökéletesítette az entrópia fogalmát
a termodinamika harmadik főtételének meghatározásával.
Max Planck (1858–1947) az energiakvantum.
Ernest Rutherford (1871–1937) planetáris atommodell. Frederick Soddy (1877–1956),
az α-bomlás lényege.
a radioaktív sugárzás atomátalakítási folyamatok következtében keletkezik.
Kasimir Fajans (1887–1975),1913-ban a β-bomlás lényege.
Niels Bohr (1885–1962)1913-ban megalkotta a
planetáris atommodell kvantumfeltételekkel módosított változatát.
James Chadwick (1891–1974) 1932-ben felfedezi a neutront.
Frédéric Joliot-Curie (1900–1958) és Iréne Joliot-Curie (1897–
1956) 1934-ben felfedezték a mesterséges radioaktivitást.
1924-ben Louis de Broglie (1892–1987) megalkotta az anyaghullám-hipotézist.
Clinton Davisson (1881–1958) és Lester Germer (1896–1971) bebizonyították az elektronok hullámtermészetét.
Ervin Schrödinger (1887–1961)1926-ban megalkotta a hullámmechanika alapjait.
Max Born (1882–1970)a kvantummechanika statisztikus interpretációjának egyik megalkotója.
Werner Heisenberg és Dmitrij Dmitrijevics Ivanyenko (1904–1994) 1932-ben közölték,
hogy az atommagok kétféle részecskéből – protonból és neutronból – tevődnek össze.
Enrico Fermi (1901–1954) 1926-ban kidolgozta a feles spinű részecskékre érvényes kvantumstatisztikát.
Szilárd Leóval (1898–1964)A reaktorban a neutronok lassítását az általa javasolt bórmentes grafit biztosította.
Wigner Jenőt (1902–1995).Kiemelkedő szerepe van a szimmetria- és invarianciaelvek csoportelméleti
módszerekkel való vizsgálatában.
Teller Ede (1908–2003).Georg Gamow (1904–1968) fizikussal közösen kidolgozták a β-bomlás
elméletét, és felvázolták a termonukleáris reakció megvalósításának a lehetőségét.
Gábor Dénes (1900–1979)1948-ban fölfedezte a holográfiai módszert.
Marx György (1927–2002) magyar elméleti fizikus 1953-ban a szovjet Jakab Zeldovicstól (1914–1987) függetlenül felfedezte a
leptontöltés megmaradásának törvényét, felismerte a neutrínók kozmológiai jelentőségét.
1955-ben M. G. Baszov, A. M. Prohorov, J. Gordon, H. Zeiger,
Ch. Towns megalkották az első ammónia alapú molekuláris kvantumgenerátort a masert.
Az űrhajózás elméleti megalapozójának Konsztantyin Ciolkovszkij
(1857–1935) orosz tudóst tekintjük. Ő a rakétatechnika és az űrhajózás
alapelveinek egyik első kidolgozója. Nevéhez fűződik a rakétamozgás
alapegyenlete, a Ciolkovszkij-képlet, továbbá a többlépcsős rakéta és az
űrállomás gondolata.
A történelem folyamán első ízben mesterséges műholdat a Szovjetunióból
bocsátották fel 1957. október 4-én. Ezzel új korszak kezdődött
az emberiség történetében.
Az első ember, aki műholdon űrrepülést
végzett a kozmikus térben, az egykori Szovjetunió polgára, Jurij Gagarin
(1934–1968) volt. A Vosztok nevű űrhajón 1961. április 12-én repülte körül először a Földet.
Az amerikaiak első űrrepülésére 1962-ben került sor, amikor
John Glenn (sz. 1921-ben) űrhajós a Mercury–6 űrhajóval háromszor kerülte
meg a Földet.
1968–1972 között 6 amerikai
űrhajó hajtott végre sikeres leszállást a Holdra. 1969. július 21-én Neil
Armstrong (sz. 1930-ban) amerikai űrhajós volt az első ember, aki a Hold
felszínére lépett. Összesen 12 űrhajós járt a Holdon.
Az 1975-ben végrehajtott Szojuz–Apolló közös szovjet–amerikai
űrrepülés során hozták létre az első nemzetközi űrállomást.
Ami ma űrrepülés terén történik az kész röhej, nagyjából a neolit kor hajnalán pattintgatjuk a szikrát, ahhoz képest ahol tartanunk kéne.
Ha a XXI. századot egy napnak vesszük,akkor nagyjából hajnali háromnegyed négy van , lassan az emberiség
hasára süt a nap és mi még mindig a XX. század pocsolyájában tapicskolunk.
Miért van ez ?
Kik vagy mik akadályozzák a fejlődést ?
válasza:Mert a változások nagyon ritkán mennek hirtelen és gyökeresen. Mindenki ragaszkodik a régi dolgokhoz.
Kivéve, ha valami erős indoka van, pl. hatalmas haszon.
válasza: válasza:Te felsoroltál jóval több, mint 100 évnyi fejlődést, amit össze akarsz vetni 20 évvel. Amit most hirtelen fel tudok sorolni:
Immunterápiák (orvostudomány)
Robotkaros műtétek (orvostudomány)
Az akkumulátortechnológiák fejlődése (igen ez mérnöki fejlődés, tegyük mellé: 50 Hz-es villamos vontatás Kandó-Verebéy 1920-1932)
BIG data (matematika és informatika)
Mesterséges intelligencia (matematika és informatika)
Az informatika "demokratizálása" (Egy korszerű rádióban is lehet, hogy több számítógép van)
A gravitációs hullámok érzékelése (Az elmélet 100 éve megvan a műszer, amivel mérni lehet pár éve működik)
A nagyon sok proceszzoros rendszerek gazdaságos használata (Hatékony számítások videokártyák, gridek segítségével segítségével)
Az űr használata is folyamatosan fejlődött. A Holdra eljutni drága és csak propaganda eredményeket hozott (na ez tulzás). A közvetlen Föld körüli tevékenység (pár 100 km magasságban) jelentősen olcsóbb. A Space-X és társai új (erősen üzleti) szemlélettel napjainkban és a közeljövőben az űrkutatás költségeit tovább fogják csökkenteni. A műholdas telefonok (pl. Irídium rendszer) terjednek. Műholdas Internet szolgáltatás LEO műholdakkal kiépítés alatt (Spacs-X Facebook)
A GPS (GNSS) rendszerek hatalmasat fejlődtek. (Igen a múlt században indultak, de még fejlődésben vannak. A 90-es évek közepén egy elfogadható helymeghatározáshoz még dGPS kellett. Tudom ennek részben politikai okai voltak)
A zsebben hordható "okostelefonok" nem tudományos áttörés, hanem mérnöki aprómunka, de láthatóan átalakítják a társadalmat.
A "dugókerülő navigációk" (a BIG data egy alkalmazása) átalakította a városok közlekedését.
Le sem tagadhatnám, hogy mérnök végzettségű informatikus vagyok
válasza:Akkor nézzük:
XX. század eleje (Pál utcai fiúk): Gyermekbénulás, torokgyík, tüdőgyulladás, sok "valami nyavaja" vitte el a gyerekeket. Nagyon kevés élte meg a felnőtt kort.
Ha valami hírt kellet egyik helyről a másikra gyorsan eljuttatni, akkor az egyetlen megoldás a futár volt. Ráérősebb esetben a posta 2-3 nap alatt elvitte a levelet (országon belül) A nemzetközi kommunikáció még lassabb volt. A telefon és telefon hírmondó ezt nagyon felgyorsította. (megint csak a XX. század eleje)
A 30-as években elkezdett terjedni a rádió műsorszórás. (Itt rengeteg magyar mérnököt a Tungsram és az Orion neve nem megkerülhető) Ez a hírek (és a propaganda üzenetek) eljutását meggyorsította az egyszerű emberekhez. Arról nem is beszélve, hogy az opera a színház is "házhoz jött".
A szikratávíró jelentősége sem lebecsülendő, hiszen az előtt egy hajóról onnantól, hogy eltűnt az indulási kikötő horizontján odáig, amíg meg nem érkezett valahova semmi információ nem volt.
A Titanic esetét hatalmas kudarcként szokás interpretálni, pedig rádió nélkül mindenki oda veszett volna (azért nagyon nem mindegy).
Nézz meg egy intenzív kórházi ágyról egy 50 éves fotót (egy vaságy esetleg mellette egy nővérke), illetve ma (rengeteg kütyü, ami a beteg állapotát figyeli).
Az 1970-es években egy számítógép szobabútor méretű volt. Most olyan villanykapcsoló van az asztalomon, amiben kettő van.
10-20 év alatt mindig kevés a fejlődés. A társadalom tehetetlensége hatalmas. Nekem már az 1980-as években volt asztali számítógépem, de ez csak a 90-es évek második felében vagy inkább a 2000-es évek elején lett általános.
A mobiltelefonok technikája 1970-re készen volt. A használatukra az igény azonban csak a 80-as években jelent meg.
Szerinted hol kéne tartani?
Amik az én szememet csípték:
Miért nincsenek repülő vagy úszni képes autók. Aztán nekiálltam felskiccelni: Annyira ellentétesek az elvárások, hogy a megvalósítás nagyon nehézkes. Technikai akadályát nem látom egy úszni és repüni is képes autónak, az ára azonban csillagászati lenne, a használhatósága meg igen korlátozott, hiszen amiatt, hogy a másik (vagy másik kettő) üzemmódban is működjön egyik üzemmódra sem optimalizálható.
Szerintem a technikai/tudományos fejlődés (változás) sebessége nagyon gyors, a társadalmi tehetetlenség nagyobb.
Például nézz utána, hogy mikor dőlt el, hogy az 50 (Amerikában 60) Hz elektromos hálózat a "nyerő"? Budapesten az 1950-es években még voltak részek, ahol 110V= volt a hálózat. A 60-as évek elejére lett a városban egységen 220V 50Hz (Aztán az EU csatlakozás után 230V 50Hz)
Ha nem a kérdésedre válaszoltam, akkor kérlek pontosíts
amit eltudok fogadni XXI. sz. fejlődésnek az a mobil telekommunikáció .
Ehhez képest a többi sehol sincs.
A betegségekkel kapcsolatban , diagnosztika , biokémia , farmakológia pusztán következményes fejlődés amit a kényszer hozott magával ,( persze nem lebecsülve a nagyszerű kutatókat Szentgyörgyi , Semmelweis ,stb.) de hol van a folytatás a mikrobiológiában , most kezdtünk ráébredni a járvány idején , hogy még nincs minden megoldva ( dezinfekció ), ( megint csak loholunk a következmények után ).
A betegségek terén egyáltalán nincs feltárva
az ok-okozati tényezők mibenléte.( kauzalitás ).
Ami ma az úgynevezett gyógyítás címszó alatt történik az az okozat után való loholás. ( okozati kezelés ) Maguk az orvosok mondják , hogy ők nagy részben nem gyógyítanak hanem csak kezelnek , de az okok feltárása még csak a levegőben sincs. ( prevenció ).
És hol van az öregedés és a halállal kapcsolatos eredmény amikor az már rég ( még a XX.sz-ban ) megállapításra került , hogy semmi sem indokolja biokémiai szempontból az öregedést és a halált.
( persze értem én érdekellentét , gyógyszerlobbi ).
Az elektromossággal kapcsolatban Galvani 1786-ban megtette a felfedezéseit. Mi tart több mint 200 évig ?
Akkumulátor technológia : ha azt vesszük , hogy a bagdadi elem i.e. 250 -ben megvolt , akkor miről beszélünk.
Tiszta energia : 100 % -ban megújuló , 0 emisszió.
( értem én olajlobbi ) .
A társadalmi tehetetlenség jó megállapítás lehet , de meddig tűr ?
válasza:A gyorsan halálos betegségekre vannak védőoltások. A műtéti technikák hatalmasat fejlődtek. Pl. endoszkópos műtétek. Egy epe műtét 10 éve még szegycsonttól csípőig való felvágással járt. Manapság 3 kisebb lyuk.
Csak, hogy egy aktuális oki terápiát említsek: [link]
Az oki kezelések éppen most indulnak. Sajnos a szervezet működéséréről még nagyon keveset tudunk. Az állatkísérletek korlátozása egyenlőre lassítja is a fejlődést. (A másik oldalon pedig gyorsítja, mert egy rakás feladatra dolgoztak ki olyan módszereket, amihez nem kell kísérleti állat)
Az akkumulátorok fejlesztésére a mobil eszközök terjedése helyezett hangsúlyt, addig nem volt súlyponti irány. Ami történt 15 év alatt nem is olyan rossz.
Prevenció nagyon sok mindenre van. Például végbél vagy vastagbél rákba senkinek sem lenne szabad belehalnia. (Van nagyon korai szűrési lehetőség). A tüdőráknak ritkának kéne lennie, de a dohányzás miatt nem az. A májzsugor hasonló. Hirtelen négy gyakori halálokot soroltam fel, aminek nem kéne annak lenni.
A látszat ellenére az energia árak elképesztően alacsonyak. Ami miatt sokat kell fizetni érte az a különböző neveken fizetendő sáp (adó járulék stb). Emiatt a az "ingyen energia" (lokálisan megtermelt megújuló) fejlesztésében a hatalom ellenérdekelt
válasza:Sok minden. Nagyon új dolgok feltalálása mindig rengeteg zsákutcával jár. A fejlesztésekre fordítható erőforrások mindig erősen korlátosak. Első körben az élelmet kell megtermelni, utána a társadalom működéséhez szükséges javakat, és csak a maradék erőforrásokat lehet kutatásokra fordítani. A céges termékfejlesztések simán működnek, de az "alapkutatások" nehézkesek, mert azokat politikusok pénzelik, ott pedig automatikusan megjelenik a korrupció. A XX. század elejéig (Az Edison labor megjelenéséig) a fejlesztések céges laborokban illetve a kutató saját finanszírozásában folytak (A kronométer kidolgozásának a történetét érdemes megnézni. A mérnök elkészítette a prototípusokat, a király "utófinanszírozta"). Valamint voltak mecénások által finanszírozott intézetek (Például az MTA-t Széchenyi alapította és adott forrást a működtetésére) A kutatólaborok megjelenésével megjelentek az államilag, finanszírozott kutatások. Ezek azonban nagyon kevés pénzt kaptak. Nézd meg, hogy a két "nagy" kutatási projekt az ITER és a Nagy Hadronütköztető az EU költségvetésének hány %-át kapja. Az ITER fontos lenne, hogy az urán alapú erőműveket le lehessen váltani, ennek ellenére igen lassan fejlesztik.
Az, hogy az elmúlt 20 év kutatásaiból mi az, ami korszakalkotó, azt a XXI század második felében fogjuk tudni.
*Az akkumulátoros autót a mai formájában én zsákutcának látom, de további fejlesztésekkel ez változhat.
*A Kandó-Verebéy féle vontatási rendszer a maga idejében forradalmi volt (1932), mégsem terjedt el a mai napig (nem éri meg a meglévő vontatási rendszereket átalakítani).
*Az Eistein féle relativitás elmélet a műszereink mérési pontosságán belül a mai napig pontosan leírja a csillagászati méretű jelenségeket. Apró munka van vele, a "jóslatok" ellenőrzése (pl. gravitációs hullámok) hátha van valahol eltérés, ahol pontosítani/módosítani kell. Most a "sötét anyag/energia" az ami kérdéseket vet fel a témában.
A világot leíró nagy elméletek (relativitás/kvantummechanika) egyesítése most az elméleti kutatások iránya. Egyre jobb részeredmények születnek, de az egyesítés még messze van.
A Hold és a Mars kutatása egyenlőre jelentősen olcsóbb robotokkal, mint élő emberrel. Mindkét égitesten vannak robotok. Messze több adatot szolgáltatva, mint mondjuk a Lunahod program.
Amit én nem értek:
A városokban nem lehet autóval megmozdulni. Nem látom, hogy a tömegközlekedést fejlesztenék (itt elvi fejlesztésekre gondolok, nem feltétlenül menetrendire), hogy egyszerűbben lehessen közlekedni a városban. Itt nagy potenciált látnék új típusú eszközökben, a járatok menetrendjét az igényekhez igazító mesterséges intelligenciában (ezekre szándékot sem látok, az egyetlen fejlesztés, amit látok, a Hyperloop, ami inkább távolsági közlekedés, de lehet belőle forradalom)
A fejlődést nagyban akadályozza az igények felmerülése. Héron már az ókorban csinált gőzgépet, de a rabszolga és az állati erő jelentősen olcsóbb volt.
Sokszor nem lehet tudni, hogy egy-egy tudományos projektből mi hasznosul:
Halálsugarat akartak csinálni a repülőgépek ellen. Ebből radar lett, amiből mikrohullámú sütő.
A holdutazások mellékterméke a teflon szalag, a six sigma rendszer.
Az mRNS oltások napjaink újdonsága. Ahhoz, hogy "napvilágra kerüljön kellett az igény (járvány) és a laboratóriumban végfázisban levő kutatás
Szerintem a kérdésedet rosszkor tetted fel. Majd 2060-ben, amikor már lesz egy kis rálátásunk erre a korra (már aki még él) érdemes ezzel foglalkozni.
válasza:Kimaradt: Az elmúlt másfél évben nagyot terjedt a távmunka (home office). Már minden kész volt hozzá, de az emberek és a cégek is féltek tőle.
Az Interneten keresztüli megbeszélések is sokat terjedtek. Van cég, amelyik a rendszeres vizsgákra sem rendeli be a munkatársait, azt is online tartja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!