Tudnátok példákat írni a filozófiái okságról?

Oksági összefüggés egyfelől a valóságban előforduló jelenségek között lehet, másfelől elméleti gondolkodásunk egyes jelenségei között. Az előbbit megfigyeljük, utóbbit levezetjük. Ok okozat között szoros kapcsolat van, mégpedig egyszerre mindkettőnek fenn kell állnia, ok nélkül nincs okozat és fordítva. Ezek a gondolatok az okság, mint filozófiai fogalom tulajdonságait írják le, természetesen sok itt nem említett tulajdonsággal együtt. A filozófia elvi összefüggéseket keres.

Ehhez képest lehetséges, hogy a tanár az okság mint jelenség vizsgálatát érti filozófia alatt, és a váza és az összetörés között azért nincs oksági összefüggés, mert eshet a váza egy tollpárnára és nem törik össze.

Tehát a váza és összetörés között csak bizonyos egyéb feltételek fennállása esetén van összefüggés.

Ám ha azt mondom, itt a földön állva a kinyújtott kezemben egy váza van. Ha elengedem, esni fog, míg valamink nem ütközik. Az elengedés és esés között azért van oksági összefüggés, mert a vázára hat a gravitációs erő, tehát ő gyorsulni akar. Ám nem tud, mert én fogom. Amint elengedem, tud. Tehát esik. Nincs egyéb feltétel.

Másik példa. Eldobok egy dobókockát, akkor amint megáll, egy számot fogok látni. Ha rásüt a nap egy víztócsára, az felszárad. Ez például egy speciális oksági összefüggés. Süt -> felszárad. Ám nem süt -> felszárad is igaz, csak tovább tart. A filozófia azt is taglalja, hogy egy okozathoz több ok is tartozhat. Szigorúan véve oksági összefüggés a párolgás és a felszáradás között van.