Etika órára a hazaszeretetről kell írni de ötletem sincs elkezdeni, hogyan kezdjem el?

11. osztály..:/

Nekem is kéne...:)

Első körben tisztázni lehet a fogalmat objektívan. Mi az a haza, mi az a haza szeretet.

Majd meg lehet mondani, hogy te hogy látod ezt. Neked mit jelent? Téged milyen érzések fognak el ezen fogalmak tisztázása után. Mit tennél, ha el vesztened a hazádat? Érzed-e, hogy a haza szeret téged is érdemes-e érte küzdeni? Nagyon fontos pont, amikor arról kell beszélni, hogy mennyien hagyják itt Magyarországot, hogy meg tudjanak élni.

Ezt mind-mind át lehet beszélni.

De ezek csak ötletek.

Lexikonból bemásolom, hogy segítsen a fogalom megértése:

== Haza ==

0. A saját élettér, ahová a személy született, vagy ahol jelenleg él.

Minden ember egy országot tekint hazájának. A haza akkor változhat, ha végleg elhagyja azt a földet, ahol született. A vándorló népek hazája folyamatosan változott.

1. Ország és emberi közösség, ahová egy személy tartozik; a szülőföld és az ott élő nemzet; társadalmi, érzelmi közösség, ahol a személy otthon érzi magát.

Pl: A távol lévőket is visszavárja a haza. Haza nélkül sokkal gyengébb az ember.

2. Eredeti lakóhely, szülőhely, termőhely, ahonnan egy személy, élőlény, termék, termény, dolog máshová került.

Pl: Bár Budapesten élek, a hazám mégis Erdély. A tea hazája Kína. A fóka hazája a sarkvidék.

3. Legjellemzőbb hely, ahol egyfajta tevékenység szokásos és sikeres.

Pl: Párizs a festők és költők hazája volt. Télen a hegyi sípálya a sportolók hazája.

4. Nagy földterület, amit egy ember vagy nép az élete terének, lakóhelyének tekint.

pl: Amikor pusztító támadások érkeztek, a magyar nép elindult az új haza felé. A hegyvidék az én hazám.

== hazaszeretet ==

A hazához, ennek földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, emlékeihez stb. érzett ragaszkodás, mely hasonlít a szülők iránt érzett szeretethez (hazafiság) és tettekben is nyilatkozik: a haza iránt való kötelességek teljesítésében, szükség esetében saját érdekeinknek, a legfőbbeknek is, érte való mellőzésében, önzetlenségben, odaadásban, önfeláldozásban. Az egyesekből az együttélés: a vérrokonság, a közös nyelv, a lassan kifejlődő közös érzés és gondolkodásmód, közös erkölcs, szokás, közös történeti sors, közös szenvedések és örömök népet alkotnak, azaz oly közösség jő létre, mely nélkül az egyén semmi, mely az egyénre évezredek kulturai munkájának eredményét származtatja, melyben az egyén erejének főforrása van. Ösztönszerü viszonzása e sokféle jótéteménynek a haza iránt érzett szeretet, mely tudatossá téve az erkölcsi erények egyik legfőbbike. Csak nagy nemzeti hanyatlás korszakában gyengül ez az érzés, kap lábra az önzés, az egyén elszigetelődése, elzárkózása a közönség előtt, a magánérdekek kielégítésének hajhászása, a hazaszeretetnek szóval vallása, tettel megtagadása. De a H. érzésének gyöngültével a nép erkölcsi ereje is gyöngül, összetartása lazul, képtelenné lesz nagy föllendülésre, nagy tettekre. A nemzetek akkor bomlanak föl, amikor a hazafiság érzése nem védi meg többé őket a nagy megpróbáltatások idejében.

Read more: [link]