Szerintetek egy betegebb világban élünk, egyre betegebb emberekkel?

A társadalom butul mert a technikai fejlődés eredményeként már nem használja a buksiját úgy a hétköznapokban, mint 40 éve (nem számol fejben, nem ír, nem játszik gondolkodtató fejtörő játékokat stb) gépek dolgoznak helyette. Ha betegség alatt azt érted hogy az emberek egyre primitívebbek, akkor sajnos igen, ez a tendencia.

Emellett az is tendencia hogy egyre bunkóbbak egymással. Ez meg szerintem annak tudható be hogy stresszesebbek mint régen. Nagyobb a verseny, nagyobb a megfelelni akarás - a médiumok azt sugározzák hogy tökéletesnek, sikeresnek kell lenni és aki nem tud teljesíteni, stresszes lesz és azt valamin le fogja vezetni.

Én az utakon érzem nap mint nap mindkettőt. Egyrészt hogy bunkók az emberek, intoleránsak (pl autó vezetésben) ugyanakkor nem tudnak vezetni mert pl gps irányítja már őket, nem gondolkodnak nem tudnak egyszerre több dologra figyelni stb

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

Ez gondolom ugyan az a téma.

Itt sok dolog keveredik, amik összefüggnek, de muszáj kicsit szétszedni őket. Csak címszavakban:

- Értékelmélet, illetve hogy mi számít értékesnek, követendőnek, stb. Itt bele lehet mélyedni vallási, erkölcsi, etikai normák változásaiba a történelemben, ezek okaiba és hatásaiba.

- Az ősi ösztönökből fakadó értékhalmozás, hatalomra törekvés, gazdasági rendszer, azon belül is a szabadpiaci (kapitalista) gazdaság, profit, tőke, manipulatív marketing pszichológia,... nagyon nagy témakör.

- Genetikailag szociális, társas lényként mennyire vagyunk részei egy közösségnek, milyen közösségek vannak manapság (ami megfelel a régi család, falka, horda szerepének), hogyan kompenzáljuk ezen igényeinket egy virtuális közösségben, mennyire tudja ez helyettesíteni a valódi közösséget, mennyire deformálja a személyiséget, stb.

A lényeg, hogy lehet filózni rajta, de teljes értékű, egyértelmű választ nem lehet adni.

A válasz egyszerű. Ahhoz, hogy egyetlen válasz legyen, előbb az emberiségnek meg kell állapodnia a "betegség" mértékével, különben nem létezik összehasonlítás.

A konkrét embernek van mértéke akkor is, ha ne mtud róla. Ezután a helyzete egyszerű: megnézi öt éve, tavaly, a múlt hónapban és tegnap, összeveti a sajátjával és kész a válasza.

Azonban a kérdés hamis. A világ, amiről itt szó van, az emberek összessége. Az ember a természet része és érvényesek rá a természet törvényei. Az más kérdés, hogy mivel akarata van, időlegesen és látszólag felülírhatja azokat, de ez csak emberi léptékkel mérve igaz. A valóságban az ember módszereit az erőtörvény határozza meg, a trend, ahová tart, az az egyensúly. Mármint a természeté. Az ember viselkedése dönti el, hogy ebben az egyensúlyban neki van-e szerepe vagy sem.

Lokálisan és időlegesen ezért bármi mondható, a kérdés azonban a világról szólt. Az emberiségről.

A z etika például az az emberi termék, amivel az ember kissé elviselhetőbbé és kiszámíthatóbbá teszi az együttlétet. Az állatnak azért nincs szüksége etikára, mert nem tud számolni. Ami pedig a reklámot illeti, szintén az erő törvénye. Jelen esetben a túltermelésből származó egyensúlytalanság helyreállításának kísérlete. Persze hibás módszerrel.

Ez a folyamat egyébként nem mostanában indult, mármint mindig is voltak olyan hatások és tendenciák, amik az előző időszakhoz képest ebbe az irányba vitték az embert (úgy általában). Gondolok itt a globalizációra, a növekvő információáradatra és -igényre, a gyorsuló életre, a gazdaság nyomására az egyéneken, stb.

Viszont ennek az üteme olyan volt, hogy korábban egy generáció azért meg tudta szokni, valamennyire helyén tudta kezelni, éltek a szülői minták, hagyományok, időtálló értékek. Manapság a változás olyan tempójú, hogy egyetlen generáción belül is annyit változik a világ körülöttünk, hogy nincs fogódzó, nem tudunk mihez visszanyúlni, nincs viszonyítási alap. A szüleink élete nem lehet minta, mert azt az életet már nem lehetne élni. A régi korok nagy alakjai, akikre akkor felnéztek, idejétmúltak, a helyüket először rocksztárok, színészek vették át, manapság meg az "influenszerek", akik megszórják a fél világot olyan tartalommal, aminek... mondjuk, hogy kérdéses az értéke.

Persze mi számít értéknek. Például kisgyerek korunktól nyomják belénk, hogy az az értékes, ami új. Dobjunk el mindent, ami régi, mert van vadi új, és nekünk az kell. Ez lehet telefon, mosópor, ruha, zenei stílus, vagy akár beszédstílus, szokások, világkép, bármi. És most már egy generáció, egy életen belül kell ezeket váltogatni, mert ha nem tesszük, minket néznek hülyének és begyepesedettnek.

Mi pedig be akarjuk fogadni az új dolgokat, hogy lépést tartsunk, csak ez már nem megy át semmilyen szűrőn, nincs rá ideje, hogy a társadalom megítélje, csak benyeljük és elfogadjuk, hogy ez jó nekünk. Honnan is tudnánk, hogy így van-e, egyre kevésbé van ilyen téren stabil háttér az új generáció mögött. Az pedig, hogy mit nyel be a friss generáció kiskoruk óta, az egyre inkább csak attól függ, hogy mennyi profitot hoz, vagy milyen más előnyt hoz valakiknek.

Jól látod. Ez is egy lehetséges megközelítés.

Beteg a világ és nem úgy ahogy látod, pont a felszín alatt van a probléma gyökere ami hínár módjára tekeredik a lábadra és lehetetlenné teszi a boldogságot, de úgy is mondhatnám hogy frankón direkt szopat. Rémes...

Egyszer minden kialszik, hálisten. Még a gázóriások is.