Ha a magyar nyelvnek semmi köze a sumérhoz akkor miért van ennyi hasonló szó a két nyelv között?

Az ismerőseid a legcsekélyebb mértékben sem relevánsak.

Ám ha lelkiismeretesebben és sokkal több energiával kutakodsz, találsz még legalább 5-6 nyelvet, amelyekre ugyanez igaz. Ha más nyelveket egymással összehasonlítasz, hasonló eredményre jutsz, pedig nincs közük egymáshoz.

Az oka ennek egyfelől a népek keveredése, szavak átvétele, másfelől egyes hangzások úgynevezett utánzók, természeti hangokat utánoznak sok nyelvben. Valódi összefüggést etimológiai vizsgálattal lehet kimutatni, ahhoz kicsit több ismeret kell.

Egyet ne feledjünk: a sumér a népek bölcsője. Ahogy a görög és latin is, amelyek először hordoztak tudatos tudományos ismeretterjesztést. Sok görög szavunk is van, nem beszélve a latinról. 100 év múlva - hála az anglomániásoknak - a magyar nyelvet az angolból fogják levezetni felületes szemlélők.

Ezzel az a baj, hogy a sumer nyelvet megértjük ugyan, az meg lett fejtve, a hangtana azonban mindmáig ismeretlen.

A korai sumer írásban szinte nincsenek is fonetikus jelek.

A sumer ékírás eleinte még egyértelműen logografikus, nem a nyelv hangzását, hanem az értelmét kívánta visszaadni. Csak később, folyamatos fejlődés eredményeképp vált részlegesen hangjelölő szótagírássá.

Ezeket a hangokat azonban sajnos már nem lehet felderíteni.

Egyébként is csak az írás csekély részére értelmezhetőek.

Remélem, azt azért tudod, hogy a nyelvészet egy szakma, amit a valóban hozzáértők évekig tanulnak, ellenben a lelkes amatőrökkel, akik csak hiszik, hogy meg van hozzá a tudásuk.

Bármely két nyelveben lehet találni egyforma vagy hasonló hangzású, írású szavakat. Hülyegyerekeknek persze jó móka lehet, de ez még nagyon-nagyon messze van a tudástól.

1.) Kritikám

Az egyiptomi nyelvnek nem volt fonetikus írásképe sokáig.

A görögök jegyezték fel a SAJÁT görög ábécéjükkel az egyiptomi neveket, városneveket, és egyéb szavakat.

Némileg megfeleltethető egymásnak, de egyáltalán nem használható a görög betűkkel leírt egyiptomi szó arra, hogy az egyiptomi hangalakot is rekonstruáljuk belőle.

Kb ugyanaz a helyzet, mintha a magyar ábécével szeretnél csinálni egy angol, vagy egy orosz szószedetet.

Eléggé torz lesz a a hangalak a magyar betűkkel lejegyezve.

Pl hogyan írnád le azt hogy "queen".

Kvín? Tudjuk hogy nem így ejtik.

Vagy hogy "either".

Íhszthör? Íthör?

Ezért használják a világ minden szótárában az IPA (Nemzetközi fonetikai ábécé) ábécét.

Egy-egy nyelv képtelen megfelelően lejegyezni egy másik nyelv pontos hangalakját. Hát még hogy az adott hangsoron belül hol lágy, hol erős, hol emelkedik, hol csökken a hangsúly.

Az egyiptomi nyelvet, vagy a sumért már csak ezért sem lehet visszafejteni. Max "hasonló" hangzásvilágú nyelvet lehet belőle rekonstruálni.

De ha egy nyelv kihal, akkor azt teljes egészében lehetetlen rekonstruálni.

Még a latinnál is vannak eltérések, hogy pl hogy kell helyesen kiejteni Cicero nevét. Egyik helyen így tanítják, máshol amúgy. (pedig a latin még beszélt, élő nyelv volt a nép körében is 1700 éve)

2.) Az hogy hogyan van egy ANGOL nyelvészeti oldalon leírva egy szó, az eléggé az angolok nyelvéhez lesz igazítva.

Bár fogalmam sincs, hogy a linkelt oldalon pl egy english speaker, hogyan és milyen szabályszerűséget követve fogja kiejteni pl a sumér "bar" szót???

"Bár"? "Ber?" Vagy mint az angol bár szót (mély "a" hang).

Szóval ebből kihámozni hogy ez hogy van kiejtve...Szerintem az oldal se túl konzisztensen állt ehhez.

IPA írással egyértelműbb lenne (ezért is gondolom hogy ez nem egy hivatalos álláspontot tükröző weboldal, mert egy szakember fix hogy IPA-val írna le egy olyan szót, ami egy holt nyelv kiejtését kell tükrözze).

3.) A hasonló hangalakok nem jelentenek automatikusan nyelvrokonságot (persze jó ha vannak, ha bizonyítékot keresünk).

A ragozás, a toldalékok megléte azok amik jobban valószínűsítik a rokonságot.

A sumérnál erről szerintem nagyon keveset tudhatunk.

Plusz nem illik bele a régészeti leletekbe (ahhoz hogy két nép nyelvet tudjon cserélni, nyelvi elemeket tudjon átvenni egymástól, vagy ténylegesen egyik nyelv a másikbóül eredeztethető legyen leszármazás útján, ahhoz kéne fizikai, térbeli kapcsolat a két nép között. Ez időben és térben se nagyon van a sumérok meg a közép-ázsiába feltételezett ősmagyarok esetében).

Írtam már, nincs neki hangzása, nem ismerjük.

Amikor a fonetikus jeleket kezdték megérteni, egyes jelcsoportoknak adtak egy kódnevet, vagy hangot, mondjuk egy három jelből állónak azt, amit jelentett angolul, mondjuk SUN, de lehetett volna NAP is, vagy FUT, vagy CGA, Vagy bármilyen betűkombináció. A későbbi szókapcsolatokban már ugyanis semmilyen angol vonatkozást nem mutatott nyilván, így lényegében teljesen mindegy, hogy milyen betűvel jelölték azt a jelcsoportot, sejtelmünk sincs, hogyan ejtették ki.

Bármilyen abc összeállítható velük, mondjuk önkényesen a három vízszintes ékjel az legyen az 'A', a négy függőleges meg, amelyek gyakran előfordulnak a szövegben, az legyen a 'B' és innentől így azonosítjuk őket, de egyébként semmi köze a latin hangzókhoz az ékírásnak,

Ha azt olvasod, hogy 'hal', akkor az csak egy kódsorozat, azt a valóságban ejthették úgy is, hogy sár, cél, fut, néz, kis, stb... (még így is), hogy csak a magyar értelmes szavakat soroljam, de természetesen úgy is - és ez a valószínűbb, aminek a magyarban semmi értelme nincs.

Ami meg nem is fonetikus, mondjuk egy futó alak, ami nyilván a 'fut' szót jelenti, ott végképp senki nem tudja, hogyan ejtették ki olvasáskor a jelet, vagyis a fogalmat.