Olyan irodalom, ami tudományosan alátámasztja, hogy az ember alapból nem, , gonosz" lény?
Akkor meg végképp. Az erkölcs egy tanult dolog.
Nem feltétlenül ösztönös. Mi jó és mi rossz, ezt csak a szüleink és embertársaink segítségével tanuljuk meg.
Épp ezért nagy a felelőssége a szülőknek...és épp ezért lehetnek gyerekkatonák, akik élvezettel mészárolnak le más vallású falvak lakóit.
Születéskor talán semlegesen indulunk, de a fő cél az életbenmaradás. Ehhez pedig gyakran kell erőszakot alkalmazni. Az ösztöneink és főleg az erőszak egy ősi konzervált idegpálya.
Tehát már itt megdől, hogy bárki is "jó" lenne születéskor. Sőt általában a gyerekek elemi ösztöne az agresszió és a határok próbálgatása.
Összegezve: a társadalmi normák szerint születéstől fogva agresszív élőlények vagyunk, versengünk a túlélésért, és komoly nevelési feladat megértetni egy kisgyerekkel pl mi a jó és a rossz.
Épp az ellenkezője igaz annak amit a könyvedben írnál...
#13 ebben az evolúció elméletes dologban semmi tudományos nem volt.
Évszázadonként változik a gonoszság fogalma, itt kezdődik.
A középkorban pl. jó program volt megnézni, ahogy felakasztanak valakit.
Előtte egyenesen díjazták, ha a megfelelő embert szúrtad szíven.
Még előtte más helyen pedig csecsemőket áldoztak isteneknek.
De a mai napig van, ahol egy fegyveres konfliktus (a háború mai neve) rendezése (a fegyver kereskedelem szép néven) béke Nobel-dijjal jár..
Az együttműködés mindig hatékony. Ezért a másik elviseléséhez fel kell adnunk a gonoszságunkat és törekedni kell a közös létezésre. Ez a társadalom lényege. Az ember elég jól bírja a kis helyeket. A majmok annyira nem.
Aki egyedül él mindig "gonoszabb", mert hidegen kell mérlegelnie hogyan szerezze meg amire szüksége van. A közösségben élőknek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy életben maradjanak, akor is ha nem gondolkodnak hidegen, hanem pl kedvesek a többiekkel.
Először is: ez bölcsészt.
Oda kéne áttenni.
Másodszor is: jó lenne tudni, hogy mit jelent a "gonosz" szó.
Arra mondják, aki úgy okoz SZÁNDÉKOSAN rosszat a másiknak, hogy közben NINCSEN haszna belőle!
A haszon itt sokféle lehet: ha pl. azért ölsz meg valakit, hogy neked legyen több ennivalód, az nem gonoszság. Az önzőség.
Tehát a tolvaj, a rabló az nem feltétlenül gonosz.
Az állat, ha gyakorlásból öl, akkor nem gonosz.
Ha csak játékból, akkor már igen.
Az egészen pici gyerekek 100% önzőek, de alapból még nem gonoszak.
Az embert elég egyértelműen a környezete is alakítja (40%-ban), 60%-ot a saját természete okoz.
Teljesen mindegy, hogy természettudományos vagy bölcsészeti szempontból nézzük a dolgot. Mindkettő választ tud adni az itt felmerülő kérdésre. A bölcsészet részben a logikus gondolkodás tudománya, és a logika megköveteli a természettudományos ismeretek figyelembe vételét.
A jó, rossz, gonosz, helyes, stb. mind csak emberi fogalmak. Ezeket mi használjuk, mert ilyen biológiai lények vagyunk. Bármi lehet jó vagy rossz a természetben. Az ember az aki ezek közt különbséget tesz. És ez csak nekünk tűnik triviálisnak. Mert így nőttünk fel. A kultúra belénk neveli mi számít jónak és rossznak a jelenlegi társadalomban. De a természetben (a fizikai valóságban) ezeknek a fogalmaknak semmi értelme sincs. Az ok-okozati összefüggések feltárása szempontjából meg pláne semmi jelentőségük. Márpedig a valóságot csak így lehet megérteni és értelmezni. A kauzális összefüggések megértésével...
Könyvet lehet írni, maximum aki jártas a természettudományok és bölcsészet világában az elcsépeltnek, naivnak és tájékozatlannak fog gondolni...
A gonoszság fogalmát nem lehet tudományossan deffiniálni de értem mire gondolsz.
Van az a városi legenda szintű mém, hogy az ember a legkegyetlenebb stb.
Ez valoban nem igaz. Etologiai kutatások igazolják hogy az ember sokkal együttműködőbb és empatikusabb a faj társaival mint az álatok
Ennek evoluciós okai vannak és az empátiára való hajlam örökölt, nem tanult. Nincs még egy olyan faj, aminél olyan alacsony lenne a csoporton belüli agresszíó mint az embernél. Gondoljunk csak arra, az embernél hogy zajlik egy közös vacsora és hogy egy farkas falkába?
Nem tudok konkrét tanulmányt hozni de tudom hogy vannak ilyenek.
Keres rá Csányi Vilmos előadásaira a youtuben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!