Az egyén képzettsége megnöveli a tulélési esélyét?

Világvége szerű esemény túlélésénél a diploma nem sokat ér.

a katona,tüzóltó,rendör nagyobb eséllyel él túl valami katasztrófát mint egy gyárimunkás vagy tudós.

Ha olyan képzettség, ami segíti a túlélést, akkor igen. Ha nem, akkor nem.

Pl egy növénybiológus aki ismeri hogy mely termések mérgezőek vagy milyen növényekből nyerhető ki a legtöbb víz, ez adott esetben hasznos tudás lehet.

Ellenben pl egy jogász képesítése nem sokat jelentene a túlélés szempontjából.

A jelen szociális háló mellett nem igazán látom ezt a tendenciát.

Mintha az alacsonyabb képzettségű rétegek sokkal több gyereket produkálnának, nem?

A kérdésre pedig tök egyszerű a válasz, meg kell nézni az iskolázottság vs várható élettartam adatokat. Íme:

[link]

A tudósokért kb háborúban ölnek.

Az egyik legnagyobb érték. IIVH-ban alap volt ez a felvetés.

Attól függ, milyen jellegű túlélésről beszélünk. Túlélni fizikálisan is lehet. Az egyik előállítja a javakat, a másik elveszi tőle. Vagy képzettségnek hívhatjuk azt is, hogy hogyan kell kiemelni egy tárcát egy farzsebből. Amikor a tágabb társadalom szembemegy egy ilyen Mad Max tendenciával, azt sem a képzettsége miatt teszi, inkább egyfajta civilizációs igény (esetleg korábbi tapasztalat) miatt, ezzel nyomva el a "fizikális túlélőket". (Nem a fizikai dolgozókra gondolok.)

Az pedig, hogy mennyi ideig élünk, nem feltétlenül függ össze a túléléssel. Egy aggastyán társadalom hamarabb fog eltűnni, mint egy egymást gyorsan váltó generációkból álló.

A túlélés igénye más, mint a jólét, biztonság, és hasonló fogalmak, más szinten vannak. Nem csak a túlélés, ami motivál minket a magasabb képzettség elérésében. Magához a túléléshez nem kell képzettség, csak a magasabb szintű igényeket is gyakran egyfajta túlélésnek nevezzük. (Ld: Maslov motivációs piramisa, stb.)

Mint a #6 válasz többféleképpen utalt rá, nincs úgy általában túlélés (értelmezhetetlen). Vannak egyes emberek konkrét túlélései, itt a probléma jellegének kezelési ismerete előny. Így jöhet képbe tűznél a tűzoltó, egy épület összeomlásánál például a jó fizikai erőben lévő ügyes fizikus (aki képes felmérni, mi dől előbb, és merre menjen előle).

Egy társadalomban a tovább élés (hosszabb élettartam) esélyét akkor növeli a képzettség, ha a viselkedés is azzal arányos (részeges professzor hamar hal - a professzorságát fiatalabb korban érte el, aztán egy trauma miatt inni kezdett, innen nincs megállás).

A társadalom (mint nép) túlélése megint egy más problémakör, ennek is vannak sajátosságai.

Azért mondhatjuk, hogy a képzettség élettartam növelő, mert természetes közegében is sokféle hatás éri az embert, köztük kellemetlenek is. Aki többet tud, egyrészt olyan életmódot folytat, ami egészségesebb, másrészt váratlan helyzetekre szélesebb palettából tud választani megfelelő lépést, harmadrészt bizonyos eseményeket képes felismerni és így felkészülni rá. Ez mind növeli a túlélési esélyét.

"A kérdésre pedig tök egyszerű a válasz, meg kell nézni az iskolázottság vs várható élettartam adatokat"

Hát, evolúciósan nem egy erős pont az egyed élettartama. A lényeg az utódok létrehozása, azok biztonságos felnevelésének ideje, a többi nem nagyon számít.

A párzóképes életszakasz kitolódása ÉS ezalatt sok utód létrehozása lehet hatással.

De ha az egyedek eme hosszú szaporodási ciklus alatt is csak egykét produkálnak, akkor nincs hatás.