Az azeri neveket miért szoktuk fonetikusan átírni?
Tehát például Hacıyev helyett magyarosan Hadzsijev, stb.
Az azeri nyelv latin betűket használ az írás során.
Igaz, hogy a betűkészletükben szerepel egy teljesen egyedi karakter (ə), valamint számos mellékjeles betű (ç, ğ, ş), de ennek önmagában nem kéne okot adni arra, hogy az azeri neveket teljesen fonetikusan átírjuk. Ugyanezeket a mellékjeles betűket például a török nyelv is használja, és ott is átvesszük az eredeti, török írásmódot (sokszor a mellékjelek egyszerű lehagyásával sajnos, de ez egy másik kérdés). Egyedi karaktert pedig más, nyugat-európai nyelvek (pl. német ß, izlandi þ) is tartalmaznak, és ezen nyelvek tulajdonneveit sem írjuk soha fonetikusan, maximum az egyedi karaktereket más betűkombinációval helyettesítjük (pl. ß helyett ss, þ helyett th).
Hozzáteszem, ez nemcsak magyar jellegzetesség, például angol nyelvű szövegben is rendszeresen fonetikusan átírják az azeri neveket. Tehát ugyanúgy a Hacıyevből az angolok is Hajiyevet csinálnak maguknak, stb.
Köze lehet ennek az egésznek ahhoz, hogy a szovjet időkben az azeriek cirill betűkkel voltak kénytelenek írni? Akkor természetesen jogos volt, hogy az azeri nevek latin betűs átírása fonetikusan történt a nyugati világban. Mióta viszont újra egységesen latin betűkkel írnak Azerbajdzsánban, a további átírás teljesen indokolatlan.
válasza:1991-ig cirillel írtak, mint az oroszok, mindkettőre használatos volt a fonetikus átírás, az eltérő karakterek miatt máshogy nem is lehet.
1991-től már áttértek egy latin ábécés írásra, de azért extra karakterekkel, kényelmesebb és praktikusabb megmaradni a fonetikusnál, mint ezekkel erőlködni.
válasza:Egy előadásomban pont az azeri nevekkel illusztráltam, hogy (még mindig) mennyire az orosz nyelv hatása alatt vagyunk.
Mivel az azeri latin betűs nyelv, természetesen nem írjuk át a neveket. Még a többábécés nyelvek (például a szerb) esetében is a latin az erősebb, hiszen a szabályzat úgy fogalmaz, hogy a nem latin írású nyelvekből származó szavakat kell átírni.
A kérdésedre válaszolva: a posztszovjet térség neveit három fő ok miatt szokták átírni – helytelenül. Egyrészt sok hír a régióban erősen jelen lévő orosz hírügynökségeken keresztül jut el Magyarországra, másrészt még mindig sok olyan újságíró, szerkesztő dolgozik a magyar sajtóban, aki a szovjet érában tanulta a szakmát, és az oroszra áll rá az agya, harmadrészt pedig eleve nem sokan veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek, hol milyen írás használatos.
Egyébként pont utóbbi miatt készítettem egy kollégámmal egy igen hasznos átírási térképet, amelyet megjelentettünk a Magyar Nemzet hírportálján. Az ottani átrendeződés miatt sajnos már csak a cikk van fenn – az is összevissza –, a térkép nincs. (Még jó, hogy lementettem tavaly.)
#2 Ha az a térkép megvan, jó lenne ismét közzétenni (pl. a Nyest portálon jó helye van a nyelvi cuccoknak).
- Nekem ukrán helységneveket írt át következetesen oroszosra a t. szerkesztő (nemcsak "Kijev" meg "Harkov", ami már csak így marad magyarul, hanem eldugott falvak...), ironikus mód épp egy olyan fordításban, amely az orosz befolyásszerzésről szólt... Könnyebbség lenne ilyenkor a minél több hivatkozási alap...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!