Mi a különbség a "külömbség" és a "különbség" szavak között?

"Nem is tudtam, hogy ez már helytelennek számít. :o"

Akkor nagyon öregnek kell lenned, mert ezt a 19. században találták ki, nem tegnap. Azt, hogy "erdetileg mb-vel írták", azt így kell érteni, hogy mondjuk 1780-ban.

#8: "A szót ejtették és ejtik is néha „m” hanggal"

Lehet máshogy?.... :-ooo (A mássalhangzótörvények smafu?...)

Na jó, persze, mindent "lehet": monDhaTJuk, hogy [tuD-Juk], [zseB-kendő], [felejTSD el], de azért talán nem ez az általános...

„Háháá! Szóval a "külömbség" nem is létezik!”

A "Helyesírás" kategóriában nem létezik. :-)

Amúgy írhatod így, ha jobban tetszik, nem kell mindig helyesen írni – csak ne lepődj meg, ha szólnak érte (vagy ha szólás nélkül tanulatlannak néznek miatta), és esetleg legyen rá válaszod, hogy miért használod eltérően. :-) (Pl. hivatkozhatsz az imént linkelt videóban látott előadásra... ;-)

“KülöMbség” szó írásban nem létezik. Ha valaki jobb a másiknal, akkor is úgy írjuk: külöNb.

De per analogiam, hadd kérdezzem meg a véleményeteket az “ imformáció” szóról, amit elég gyakran írnak így, azaz “m”-el. Miközben tudjuk, hogy a latin “in” előljáró szó búvik meg az “információ” szóban, de pl. az “impregnál” szóban is, az utóbbiban ez az írásmód nem zavar, az előbbiben pedig igen. Hogy van ez?

Ez érdekes!

Most épp egy 1902-es kiadású, szerfelett érdekes, vaskos könyvet olvasok, amiben mindkét változat (a különböző és a külömböző) többször, és mindannyiszor következetes jelentés-elkülönüléssel szerepel.

A különböző: egyszerűen más azaz eltérő (különbözik, pl. 3 különböző hosszúsági fok) értelemben; a külömböző pedig: magasabb értékű, minőségű (külömb, pl. a hajóhíd kialakításának a minősége) értelemben.

Ezt átgondolva, nyelvtörténetileg is megalapozottan, ma is logikusan indokoltnak tűnik mindkét változat, nem helyteleníthetően elkülönített értelmű használata. 🤔

ez tényleg érdekes :-)

ez gondolom, valódi könyv, nem pdf :-)

nem tudnál befotózni belőle pár oldalt, mondjuk 2-2 példányt a két fajtából?

(plusz a címléapot, hogy lehessen tudni, hogy mi ez a könyv.)

nem azért, mert nem hiszem el (dehogynem), hanem hogy legyen belőle nekem is, megmutatnám valakinek

köszi, ha.

Válasz 18/18 BringaManó -nak:

Amit épp olvasok az Dr. Gáspár Ferencz

Hét év a tengeren, Egy tengerészorvos naplójából (1912) alcímű műve, de e tekintetben ajánlhatom az öszves, jelesül még a Negyvenezer mértföld (!) vitorlával és gőzzel című könyvét (1892) is.

"Képzeljünk például három hajót a Csendes oceáni úton az északi szélesség 30-ik fokán véletlenül úgy elhelyezve, hogy ugyanegy időben érkeznek három különböző hosszusági fokhoz."

"A mai (gőz) hajók parancsnoki hídjának berendezése és elhelyezése ettől (a vitorlásokétól) lényegesen külömbözik. A modern parancsnoki híd ugyanis valóságos alkotmány, mondhatni műszaki remekelés, amely központja az egész hajónak."

Egyébként nyilvánvalóan, a fentiek szerint adott és a még korábbi korszakok számlálhatatlanul sok könyve, írása, cikke sat. is, mind kimeríthetetlen tárháza a mai, (ha) szabályba betonozó nyelvi rigorózusságot nyelvtörténetileg is mérlegeltebb átgondolásra ösztönző, megkérdőjelező, sőt gyakran cáfoló nyelvhasználati példáknak.

(A hosszú és rövid magánhangzók eltérő használatára ki se térve , csak néhány további érdekesség: nyugot=nyugat, éleny=oxigén, hallszanak=hallatszanak, első-segítség=elsősegély, jókarban tartás=karbantartás) 🤔

köszi!

amúgy általában persze, nyilván (hisz még szabályok se nagyon voltak), nekem csak kifejezetten ez a különmbségtétel volt meglepő, de hát majd megpróbálok még találni hasonlót.