Csak engem bosszant, hogy az emberek nem ismerik a helyragokat?

úgy mondják, mert úgy tanulták, úgy szokták meg, mindenki úgy mondja körülöttük, nekik úgy van az anyanyelvükön. miért mondanák máshogy? valami v. valaki előírja ezt nekik?

(nem "keverés", és nem "nem ismerés": pontosan tudja, hogy mit mond, vagy ha nem, azt legalábbis pontosan tudja, hogy jól mondja.

ha valamit eltéveszt, akkor kijavítja – vagy legközelebb jobban mondja –, de ez nem tévesztés, nem javítja, legközelebb is úgy mondja.)

"Érdekes, de ez nekem is bántja a fülemet."

Ebben mi az érdekes?

Akkor se lenne az, ha egyedi eset lenne. Mivel rengeteg hasolló kérdés van amiből kiderül, hogy másokat is zavar, így pláne nem az.

Fontos megkülönböztetni a beszédet az írástól. Az írás egy tanult és félig tudatos dolog. Annak megvannak a szabályai. Írni úgy írjuk, hogy „Itt a stúdióban”.

A beszéd viszont nem tudatosan, hanem intuitív módon tanult dolog, és beszélni sem tudatosan építkezve beszélünk. A helyesírásnak az egyik, de nem az egyedüli elve kiejtés szerinti írás. Megfordítva ezt az állítást ebből az következik, hogy még a legmívesebb beszéd hangjai és az írásban megjelenő betűk hangjai között is eltérés van. Lásd pl.: részleges hasonulás. Nagyon modoros, ha valaki azt mondja, hogy egész-ségedre, külön ejtve az sz és s hangokat. Nem, ezt valóban úgy írjuk, hogy egészségedre, de úgy ejtjük, hogy egésségedre. A miért szót is sokan úgy ejtik, hogy mért, miér, mér, mé. Erre még pluszban rátesz egy lapáttal, hogy létezik tájnyelv, meg léteznek egyéni, családi jellegzetességek. Mindenki máshogy beszél egy kicsit, és nincs olyan, hogy helyes beszéd, csak egy homályosan meghatározható tól-ig norma.

Igen, az egyik nagyon gyakori jellegzetessége a beszédnek, hogy hajlamosak vagyunk elharapni szó végi mássalhangzókat. A -ban, -ben ragot nagyon sokszor mondjuk ki az n hang nélkül. Ez alapvetően nem hiba. Sőt lehet, hogy te is számtalanszor így teszel, csak éppen nem tudsz róla.

Hogy zavar? Jogos. Bárkinek jogában áll, hogy bármi zavarja. De ha a bemondó palóc nyelvjárásban azt találja mondani, hogy „Nem sokvâl a reklām utān foltâttyuk Tiborvâl â âdāst, âszt mënnézük, mi â hëlyzet most â Fëlvidékbe”, akkor ő szerinted nem magyarul beszél, vagy nem jól beszéli az anyanyelvét? Persze értem, megszoktuk, hogy a médiában csak és kizárólag egy irodalmi nyelven beszélnek, de nem biztos, hogy ez feltétlenül jó vagy indokolható helyzet.

Van néhány panasz arra, hogy a HÉV állomást végállomásnak értik. Én is gyakran úgy értem, a fülészeten normál hallást mérnek.

Az úgy van, hogy a H-t nem lehet tisztán hallani, az É tisztán hallható, a V hangváltozáson megy át, emiatt nem lehet tisztán érteni, amit mondanak.

Hanyag a kiejtésük. Lehet, hogy szándék szerint kimondanák, hogy -ban, -ben, de hanyagul ejtik, ezért nem mindenki hallja az utolsó hangot.