Melyik a helyes? 1, Tisztelt Uram! 2, Tisztelt Úram!

Első a jó.

Tisztelt Uram!

mert kivétel erősíti a szabályt.

Közhely kapitány megérkezeeeeeeetttttt!

01,13-nak

a "é" nem tud rövidülni, hiszen az csak egy ékezet..

:)

Nos... erre a kérdésre nehéz lesz röviden válaszolnom, mivel az egyetemen egy egész félévet szántak a magyarázatra :P

A magyar nyelvben három féle toldaléktípus létezik:

1. ház+beli (házbeli), jó+féle(jóféle), hat+kor(hatkor)

Ezek egész lazán kapcsolódnak a szótőhöz, a kivételt csupán az "az" és "ez" szavak képezik: afféle, efféle

2. Ide tartoznak azok a toldalékok, amelyek szótőhöz való kapcsolása esetén figyelembe kell venni annak hangrendjét(hangrendi illeszkedés, aszerint, hogy egy szó magas v mély hangrendű - esetenként vegyes, de ez újabb eszmefuttatást igényelne):

ház+ban, kert+ben, folyó+hoz, tő+höz, ember+hez stb.

(sír+hoz... de ez egy másik kérdés)

3. A te példád is ebben a csoportban kap helyet. Vannak szavak, amelyek végén van egy lappangó tővéghangzó (igaz ugyan, hogy az általános iskolában ezt sokkal bonyolultabban tanítják, miszerint ez a toldalék része). Ha egy toldalék szótőhöz való kapcsolása esetén előhozza ezt a tővéghangzót, akkor az kölünböző szabályok alkalmazását vonja maga után. De lássuk példával, mert úgy talán érthetőbbé válik...

úr - szótári alakja ez, ha első vagy második típusú toldalékot kapcsolunk hozzá, így marad: úr+féle(úrféle)úr+ként(úrként)

úr+hoz(úrhoz), úr+val(úrral - hogy itt miért nem marad 'úrval' alakban egy újabb kérdés, amire most nem térek ki...)

Harmadik típusú toldalék esetében megjelenik egy tővéghanzó - jelölném egy indexxel, ha tudnám, hol kell beállítani:P).

A nyelvészetben azt a jelenséget, hogy néhány szó utolsó szótagjában levő magánhangzója megrövidül egyfajta kivételnek tüntetik fel, és külön indexxel jelölik ezt is... A szabály úgy hangzik, hogy ha a tővéghangzó megjelenik egy szó végén, akkor annak a belsejében levő ilyen "váltakozó" magánhangzó rövid árjával cserélődik fel.

úr - úra0+m....uram, urat, urak

nyár - nyarat

tél-telet

tűz-tüzes

víz - vizes

de: szív - szíves

Szóval az ördögi kör azért visszatér... Igazából nincs olyan nyelvészetileg elfogadott válasz erre a kérdésre, ami teljesen kielégíthető volna. Most biztosan sokan azt gondolják, hogy miéert volt szükség erre a hosszadalmas magyarázkodásra, amikor úgyis egy nem megmagyarázható dolog lett az eredmény... de talán így érthető, hogy az ilyen kérdések jóval bonyolultabban annál, hogy pársoros válasszal elintézzük őket, és ráfogjuk a kérdezőre, hogy buta...

Akit esetleg érdekel mindez, a neten megtalálja Szilágyi N. Sándor Magyar Nyelvtan c. könyvét (amit mellesleg az egyetemen használtunk...):

[link]