Tankönyvben hibák? Egy informatikakönyvből fényképeztem le a következő oldalt.
eu/images/hdd1/2018/06/24/96820180624_170428.jpg
Személynevek elé alapesetben nem teszünk névelőt, a jelzett oldalon viszont rosszul írták. Vagy én gondolom rosszul?
A legmagasabb illetve a legalacsonyabb érték - szerintem kéne vessző az illetve elé
Értem, mire gondolsz, de szerintem akkor sem kell névelő, ha az a megoldásokra és a feljegyzésekre vonatkozik. Nekem nagyon furcsának hangzik így.
Ráadásul az is következetlenség, hogy Anna elé nem tettek névelőt...
Szóval én egyik mondat elejére sem tennék itt névelőt.
Tomi feljegyzései áttekinthetők - névelővel nekem még mindig furcsa... :)
Névelővel esetleg így:
Robinak a megoldásából...
A Robi-féle megoldásból...
Tominak a feljegyzései áttekinthetőek.
Abszolút jogosak a meglátásaid. Egyik helyre sem kell névelő a kettő közül. És nem vonatkozhat a feljegyzésekre és a megoldásokra, az egy teljesen más eset.
Pl.: A Robi által készített megoldások közül...
vagy
A Tomi által írt feljegyzések mellett...
- így lenne indokolt.
Hogy más jellegű példát is hozzak:
A Kati és Anna között kibontakozott vitában szerintem egyiküknek sem volt tökéletesen igaza.
- Itt az "a" egyértelműen a vitához kapcsolódik, nem a Kati névhez.
Egyébként több éves tapasztalattal rendelkező pedagógusként nyugodtan mondhatom, hogy nem ritkák a nyelvi hibák a tankönyvekben, ill. a helyesírási és a tartalmi hibák sem.
Legfrissebb "élményeim" egyike, hogy "Budapest lakosságának száma kétmillió fő". - Ez egy idén használt, de 2014-es kiadású munkafüzetben található. Budapest lakossága pedig már akkor sem volt kétmillió úgy 20 éve...
Egy másik friss: levélmintákban a megszólításnál a "Szia" és a név közé nem tettek vesszőt.
És lehetne még sorolni sajnos. :(
Én személy szerint felháborítónak tartom ezeket a hibákat, mármint azt, hogy a szerzők és a lektorok felveszik a pénzt ilyen trehány munkákért.
Egy tegnapi kérdésnél találtam ezt a linket:
„De a Kaffka Margit neve, személyisége, írósága, rendkívülisége, nagyszerűsége úgy-e nem vitás? Különben is én most a Kaffka Margit regényeire, novelláira gondoltam, emlékeztem s a verseiről akarnék írni.” (Nyugat, 1918/9.) 1933-ban pedig ezt írja Babits Mihály: „Valaki arra figyelmeztet hogy a Kosztolányi Esti Kornéljáról szóló multkori cikkemben súlyos belső ellenmondás látszik”. (Nyugat, 1933/13–14.) Ignotus pedig 1917-ben így fogalmaz: „A Schöpflin könyve, mely tizenkilenc újságtanulmányból összeszedett létére csodálatosképpen mégis könyv...” (Nyugat, 1917/10.)
Az Esti Kornélos részben még el tudom képzelni a vesszőt, de a többiben nem, pedig elvileg helyesnek mondják ezeket...
Ami meg a nyestes cikket illeti (nem tudom, hogy nem vettem észre az imént), általában jó dolgokat írnak, de ez pont eléggé felületesre sikeredett. Mindenekelőtt létezik olyan szerkezet, amely mindmáig elterjedtnek számít, és ahol a személynév kötelezően névelőt kap: a „ki az a”-típusú kérdésekre gondolok.
Másfelől felhívják ugyan a figyelmet arra, hogy az általad is idézettekhez hasonló konstrukciók esetében mindig birtokos szerkezetről van szó, de aztán úgy tesznek, mintha ennek semmiféle relevanciája vagy jelentősége nem volna, jóllehet a névelő nem feltétlenül előzi meg közvetlenül azt az elemet, amelyhez egyébként tartozik (l. pl. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai – ez egy PIM-kiadvány alcíme, máskülönben –, ahol az „a” nyilvánvalóan a „konferencia”, nem pedig Déry Tibor névelője).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!