Melyik a helyes (ebb)? Kisebb mennyiségű vagy kevesebb mennyiségű?

Több és kevesebb valamilyen darabszámból lehet. Több alma, kevesebb alma.

Kisebb vagy nagyobb valamilyen tulajdonság lehet, kisebb terület, nagyobb fizetés.

Ha mondjuk a távolságról beszélünk, mint mennyiségről, akkor egy darab mennyiségről beszélünk. Annyi, hogy ez a mennyiség az egyik esetben kisebb, a másik esetben nagyobb. De nem lesz több mennyiség, kevesebb mennyiség, hiszen továbbra is egy (darab) mennyiséget vizsgálunk. Az összegnél ugyanez a helyzet. Összegből egy van. Több összegről akkor beszélünk, ha mondjuk több adatsort külön-külön összegzünk, és több összeg lesz felírva a papírra.

Tehát kisebb mennyiség, kisebb összeg.

Ami még határeset szokott esetleg lenni az a több fizetés. Nem helyes ez sem, hiszen nem két-három cégtől kapsz ezentúl fizetést – ezt jelentené a több fizetés –, hanem nagyobb fizetést kapsz. Egy fizetést kapsz, csak az egy nagyobb pénzösszeget jelent. Viszont a több fizetés kifejezést azért szokták használni. Hogy hibás, vagy nem hibás kifejezés, az lehet vita tárgya, mindenesetre szokták néha így is mondani.

"Több és kevesebb valamilyen darabszámból lehet. Több alma, kevesebb alma."

Nem csak megszámlálható (darabszámos) dolog lehet, hanem lehet több víz, és kevesebb víz is. (Bár gyanítom, hogy te is így gondolod, csak félreérthetően fogalmaztad. :-)

A kisebb mennyiségűre mondhatjuk, hogy "helyesebb", pontosabban "logikusabb" – de van még számtalan ilyen pl.

olcsóbb árú, melegebb hőmérsékletű, gyorsabb sebességű...

"a több fizetés kifejezést azért szokták használni. Hogy hibás vagy nem hibás kifejezés, az lehet vita tárgya, mindenesetre szokták néha így is mondani."

OK, de ugyanez igaz a fenti példáimra is (bár én pl. a több fizetésre nem azt mondanám, hogy "néha" szokták mondani... inkább gyakran. Talán egy leheletnyivel gyakrabban, mint az én példáimat. (Vagy gyakoribb sűrűséggel(?)... ;-)

"Nem helyes ez sem"

Hm... nem túl kategorikus ez így?...

> Nem csak megszámlálható (darabszámos) dolog lehet, hanem lehet több víz, és kevesebb víz is.

Igaz. Akkor mondjuk úgy, hogy:

több = nagyobb mennyiségű.

kevesebb = kisebb mennyiségű

Ugye a kevesebb mennyiségű akkor azt jelentené, hogy „kisebb mennyiségű mennyiségű”, és ezért nem logikus. A kevesebb összegű meg a „kisebb mennyiségű összegű” lenne.

A több-kevesebb a „mennyi” és „hány” kérdésre ad választ. A „kisebb-nagyobb” a „mekkora”, illetve „milyen” kérdésre.

A „milyen mennyiségű” kérdésnek van értelme. A „mennyi mennyiségű”, és a „hány mennyiségű” kérdéseknek nincs. A „mekkora összeg” kérdésnek van értelme, a „mennyi összegű”, „hány összegű” kérdéseknek nincs.

> Hm... nem túl kategorikus ez így?...

Még jó, hogy az. Az én véleményeben azt tartom helyesnek, amit csak akarok. Ezért az én véleményem és nem másé. :-)

Na jó, ismerjük már egymás álláspontját nyelvi kérdésekben, a kedvedért úgy fogalmazok akkor, hogy nem passzol abba a logikai keretbe, amit felvázoltam. (Mondjuk a fenti módosított logikai keretembe viszont már belefér.)

Na jó, csak ez a Helyesírás kategória, és a kedves gyanútlan kérdező talán azt gondolja, hogy helyesírási kérdést tett fel (holott dehogy), és alkalmasint azt is gondolja, hogy a válaszodban a "helyes/helytelen" minősítés ugyanannyira objektív, mint ha egy mezei helyesírási kérdésre válaszolnánk. Pedig dehogy, ez itt egy teljesen más értelmű "helyes/helytelen": ez szubjektív, nincs rá szabály, ez nyelvhasználati téma, így is mondják, úgy is mondják, te csak "helyesnek/helytelennek" _tartod_, máshogy mondva neked teszik/nem tetszik. :-)

Bár ezt te tudod, és valójában a kérdezőnek kellett volna írnom a fentieket, de most már nem fogalmazom át... :-)

> te csak "helyesnek/helytelennek" _tartod_, máshogy mondva neked teszik/nem tetszik.

Azért ez kissé komplikáltabb, mint egy személyes tetszik/nem tetszik vélemény. A nyelvnek is megvannak a maga szabályai. Igen, ezek nem feltétlenül egzakt szabályok. Mindenesetre van egy norma. És itt a norma szó eredeti jelentése – átlag – jó kapaszkodó. A „normális” nyelvhasználatnak van egy intervalluma, amin belül valamit megszokottnak, természetesnek tartunk. Van ennél tágabb intervallum, ami sok ember számára lehet szokatlan, de mondjuk egy kisebb földrajzi egységen belül szokványos, elterjedt (tájnyelv, tájszólás). Meg van ami ezen az intervallumon is kívül van, vagy mert olyan kevesen használják így a nyelvet, vagy mert valamilyen külső hatás eredménye. Erre azért már lehet azt mondani, hogy az átlagos nyelvhasználathoz képest helytelen.

Az embereknek, illetve a különböző csoportoknak – iskola, munkahely, média, irodalom, színművészet, filmművészet – vannak bizonyos elvárásaik azzal szemben, hogy az, aki hozzá tartozik, az hogyan használja a nyelvet. Ehhez az elváráshoz képest lesz valami helyes, vagy helytelen.