BUÉK szót miért rövid "U"-val írják, amikor egy mozaikszó?

B.Ú.É.K. hivatalosan és igen mozaikszó és igen hosszú Ú.

Aki nem így írja az csinálja rosszul.

Kábé, de:

Valóban hosszú ú, de a mai hivatalos forma a BÚÉK, ld.:

[link] ,

az előző szabályzat szerint pedig B. ú. é. k. volt, ld.:

[link] .

Olyan rövidítésről nem tudok, amelyben a pontot betű követi, a pont után szóköz szokott lenni (vagy kötőjel, ha éppen az kell, pl. fszla.-kivonat, bár ez sem a rövidítésen belül van, hanem egy rövidítés kapcsolódik egy "nem-rövidítés"-hez...).

Ja, apropó, még egy dolgot tisztáznék:

A B. ú. é. k. (vagyis a régi forma) RÖVIDÍTÉS volt (és nem mozaikszó), formailag legalábbis mindenképpen, és ezért szabályosan úgy kellett mondani, hogy "boldog új évet kívánok".

Amikor azonban elharapózott a "buék" (esetleg "búék") ejtés, akkor a kifejezés "természete" megváltozott, mivel ez a "viselkedés" már a MOZAIKSZÓkra jellemző, nem a rövidítésekre.

(Épp ez az egyik fő különbség a rövidítések és a mozaikszók között: a rövidítést kifejtve "kell" kiolvasni, a mozaikszókat viszont valahogy máshogy, pl. "otépé" vagy "cib" vagy "malév" vagy "gyesev" vagy "káefté" – ezek közül a "buék" a "cib"-hez hasonló.)

Én úgy képzelem (bár nem tudhatom), hogy a szó helyesírásának a változása nem azért történt, mert sokan ÍRTÁK pont és szóközök nélkül, csupa nagybetűvel, hanem mert sokan EJTETTÉK mozaikszószerűen, és ezért az írásmódját is ehhez a kategóriaváltáshoz igazították. (Az csak részletkérdés, hogy ha már úgyis átköltözött a mozaikszók közé, akkor az új írásmódját úgy választották meg, hogy az megfeleljen annak, amit amúgy is általánosan használ a jónép. :-)

---

Egyébként szerintem ezt általában hosszúval szokták írni (mármint "hivatalos" helyeken, tehát mondjuk képeslapokon, ajándéktárgyakon), úgyhogy én kicsit csodálkozom a kérdésen... Mármint azon a megfogalmazáson, hogy „rövid "U"-val írják” – kik?...

Ja, és még egy: nem Boldog Új Évet Kívánok, hanem Boldog Újévet kívánok eredetileg. Csak É-vel jobban mutat, vagy nem tudom, de az Újév egy naptárban is jelzett, nagybetűs ünnepnap. Erre vonatkozik a jókívánság.

Mint boldog születésnapot kívánok, stb.

1. "az Újév egy naptárban is jelzett, nagybetűs ünnepnap"

hogyhogy nagybetűs? az ünnepek nevét kisbetűvel írjuk, az újévet is. (az más kérdés, hogy a naptárban mindig nagybetűvel látjuk őket, hiszen önmagukban állnak, és ilyen, "tételkezdő helyzetben" nyilván naggyal írják.)

2. mi ez az "eredetileg" dolog? mostanában azt mondjuk, hogy boldog új évet kívánok – hiszen az egész évre kívánok jókat –, és a régi versikék, énekek is arról szoktak szólni, hogy bort, búzát, békességet stb. kívánnak az új esztendőre (pl. [link] ). azt mondod, hogy vannak ennél is régebbi emlékek, amelyek inkább csak január 1-ére kívántak jót?...

(tudom, hogy a többi ünnep esetében az adott napokra, időszakra szól a jókívánság, de ebben a speciális esetben az ünnep jellege (egy új év kezdete) indokolja, hogy más legyen a jókívánság, egész évre szóljon, ahogy az lenni is szokott.)