Szerintetek egy oldalt a rossz helyesírás hiteltelenné tesz?

Akinek rosszabb a helyesírása, mint az enyém az egy ilyen-olyan, fúj....

Szóval olyan oldalról, nem vásárolok, nem ítélkezem, de tovább ugrok azonnal.

Az IQ tesztelésnél régen logikai készséget igénylő feladatokat használtak. Az elmúlt években/évtizedekben viszont már általános műveltség feladatokat is beraknak azzal a gondolatmenettel, hogy az intelligens emberre jobban "ráragad" a tudás minden területen, vagyis pl. tudja, hogy mi Marokkó fővárosa. Ennek mentén valószínűleg tud majd helyesen is írni.

Akinek nagyon rossz a helyesírása, az egy szegénységi bizonyítványt állít ki magáról.

Ez alól kivételek a modern internetes kommunikációban a stílusértékkel bíró, tudatosan rosszul használt szavak, pl: lécci, vaze, mivan? nemá

Azért úgy gondolom, hogy a "poénból", illetve a tényleg tudatlanságból rosszul írt szavak eléggé elválaszthatók. A "ki tud menni" helyett a "kitud menni" írásmód biztosan nem egy laza vicc, hanem nem-túlságosan-IQ-bajnok írót takar.

@12:

"Az elmúlt években/évtizedekben viszont már általános műveltség feladatokat is beraknak"

Én ilyet még nem láttam, pedig páron túl vagyok az elmúlt évtizedekben... Na meg finoman szólva is baromi furán hangzik. Biztos vagy te ebben?

Az IQ teszt és a cégek által kitöltetett felvételi "IQ" tesztekben valójában csak egy dolog közös. Mind a kettőt tesztnek hívják.

A munkaerőpiacon amikor a cégek a leendő dolgozóikat keresik nem IQ tesztet töltetnek ki, hanem sok esetben önismereti és/vagy készségfelmérő tesztet. Az a céljuk, hogy a cég leendő munkatársa olyan ember legyen aki beleilleszkedik gondolkodásilag és képességileg a cég profiljába. Így nagyobb eséllyel tudnak homogén vállalati közösséget kialakítani és kisebb lesz az esélye annak, hogy a felvett dolgozók ne tudjanak együttműködni, együtt gondolkodni és persze könnyebb kiszűrni már a felvétel előtt azon egyéneket, akik szinte biztosan kilógnának gondolkodásmódjukkal a többiek közül.

Amúgy az intelligencia tesztelése és vonatkoztassunk el a céges felvételi tesztektől, elég érdekes kérdéseket vet fel. Mert még a világ legjobb tudósai sem értenek egyet abban, hogy pontosan mi is az intelligencia. Mi alkotja? Mikor mondhatjuk azt egy személyről, hogy nem intelligens, vagy azt hogy intelligens?

Amit tesztekkel, vagy bármilyen módon mérni, kikövetkeztetni lehet egy személyről, az csak azt lesz képes mérni, amit az illető személy megtanult, tapasztalt, elsajátított. Ebből következik, hogy eleve nem tesztelhető ugyanazon kérdésekkel minden ember. A különböző korú, különböző körülmények közt élő és más más készségekkel rendelkező személyek ugyanazt a problémát teljesen más módon fogják megközelíteni vagy megoldani akár jól, akár rosszul, hiszen csak a saját tapasztalataikra számíthatnak és az addig tanultakra. Senki nem születik úgy a világra, hogy rendelkezik egy alapvető tudással amit az őseitől örökölt. Az egyetlen örökölt képesség ami minden emberben közös, hogy képes tapasztaltok alapján tanulni és a tapasztalatait alkalmazni. Egy olyan újszülött sincs, aki ismeri a szorzótáblát, vagy úgy születik, hogy tud olvasni, netán ismeri az emberiség történelmét. Ezek mind-mind elsajátítandó készségek, amik ezáltal alkalmatlanok arra, hogy tesztelni lehessen velük azt, hogy ki mennyire intelligens. Ráadásul lehet ugyanolyan pontszámot ér el mondjuk egy ember aki a logikai feladatokat pocsékul, de lexikális tudást zseniálisan tudja alkalmazni, mint egy másik ember, aki viszont remek szakember a szakmájában, viszont piszkosul nem érdekli a történelem vagy az irodalom.

És ha már a mérés fogalmán gondolkodunk. Ahhoz hogy valamit mérni tudjunk valamit kell egy mindig azonos kiindulópont amihez képet meg lehet határozni az adott válasz(ok) értékét ami tulajdonképp majd a mérés eredménye lesz. Mivel jelenleg egyáltalán nincs egy olyan pont amihez képest mérni lehet, így aztán az úgynevezett IQ tesztek, még a valódi tesztek is, nem képviselnek abszolút mérési eredményt. Az eredményeik ugyanis viszonylagosak mivel a kiindulási minimumot önkényesen a tesztet létrehozó és/vagy értékelő személy jelöli ki. Ha ugyanaz az ember két teljesen különböző személy által létrehozott, és értékelt tesztet amelyek egyébként azonos tartalommal bírnak, tölt ki, soha nem fogja ugyanazt a pontszámot kapni mindkettőre. És ugyan ez fog történik ha ugyanazt a tesztet két különböző alkalommal tölti ki ugyanaz a személy.

12: A hivatalos IQ-teszt már évtizedekkel ezelőtt is használt műveltségi kérdéseket, használt memóriatesztelő feladatokat (számok megjegyzése), minták kirakását, történet sorba rendezését, hiányzó képek kiegészítését, és még más feladatokat is. Ebből kijött 125 pont, igaz, egy kissé fáradtan.

A Raven-mátrixos tesztet egy cég felvételijén töltöttem ki. Ez csak logikai feladatokat tartalmaz, mi illik a kihagyott helyre. Innen kijött 110 pont. Vajon mennyi igazából az intelligenciám?

A helyesírás gyengén függ össze az intelligenciával. Mert van, aki intelligens és diszlexiás, az valószínűleg ellenőrizni fogja valamivel a helyesírást. De vannak olyan esetek is, amiket a gép nem vesz észre, és ez esetben az ember sem, például var és varr, de még ezek is zavaróak, ha egy honlapon fordulnak elő.