Szerintetek egy oldalt a rossz helyesírás hiteltelenné tesz?

A jó helyesírás, pontos, egyértelmű megfogalmazás és helyes központozás az adott oldalt szerkesztő személyéről azt árulja el, hogy megfontolt, hozzáértő és igényes módon közvetíti a gondolatait, vagy egy újságcikk esetében a cikk mondanivalóját. Ettől még nem feltétlenül lesz a leírt szöveg hiteles, de az olvasó számára ez azt tükrözi, hogy az adott tartalmat és annak mondanivalóját az írója fontosnak és pontosnak tartja.

Míg a rengeteg helyesírási hiba, jelenthet sietséget, következetlenséget, megfontolatlan ötletszerű gondolatközlést, hirtelen, érzelmi alapokon megfogalmazott tényeket vagy gondolatokat.

Amennyiben a dolgot az online újságírásra vetíted ki, ott is igazak az előbb leírtak, de azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb online média mögött általában nincs olyan korrektor csapat, mint mondjuk egy nyomtatott újság mögött.

A cikkeket jó esetben nem egy irodában, hanem sokszor valahol a cikk témájának helyszíne és egy másik helyszín között utazva születnek, illetve a legtöbb online média, lévén nem rendelkezik a többségük 10-20 fős stábbal az általa közölteket más médiaforrásoktól veszi át, sokszor azok összes fogalmazási vagy helyesírási hibáival együtt vagy csak figyelmetlenül, pontatlanul, hogy minél hamarabb a legfrissebb hírrel jelenhessen meg, hiszen nagyon sok online hírközléssel foglalkozó cég van. Többnyire azé a nagyobb látogatottság, aki hamarabb közli és terjeszti a legfrissebb történéseket, híreket ezért fontos számukra a gyorsaság, hiszen az online médiák többsége nem előfizetőkből vagy támogatásokból, hanem az olvasottságtól függően megjelenő online reklámok után kapott pénzből tartja fent magát. Sajnos ez miatt van az is, hogy sok kizárólag online megjelenő hírportál, rengeteg fals, nem ellenőrzött, vagy épp csak a figyelemfelkeltést célzó híreket jelentet meg. Ráadásul aki el akar terjeszteni egy hírt, annak sokkal könnyebb dolga van egy online hírportálon ezt megtenni, hiszen a nyomtatott és képi média esetében sokkal több kézen megy át egy-egy információ, mielőtt az megjelenik a média fogyasztói számára. Persze ettől még nem feltétlenül lesz hitelesebb egy nyomtatott újság, vagy rádiós és/vagy televíziós hírforrás. Ha valaki manipulálni akarja a olvasóinak a gondolkodását, azt minden médiaformátumban meg tudja tenni.

Hogy akkor mégis hogyan érdemes meggyőződni arról, hogy egy hír igaz-e? Általában úgy, hogy nem szabad fogyasztóként soha csak egy médiumról tájékozódni. Ha van rá mód és a hír valóban fontos akkor valószínűleg mindenféle média foglalkozni fog vele kisebb vagy nagyobb terjedelemben a saját profiljának megfelelően. Minnél több helyről kell az adott eseményről információkat begyűjteni és általában elmondható, hogy ha mondjuk 10 mindenféle médiaformátumot tartalmazó mintából egy eseményről 7-8 ugyanazt állítja, akkor valószínűleg a számukra elérhető leghitelesebb formában közölték. Érdemes figyelni azt is, hogy a hírforrások kiktől vesznek át híreket. Aki ugyanis egy adott hírt egy másik hírforrásra hivatkozva közöl annak normális esetben hivatkoznia kell az eredeti, de legalább arra a hírforrásra, ahonnan az adott tartalmat átvette közlésre.

Röviden. Nem feltétlenül hiteltelen egy hibás helyesírással készülő hír/cikk. Viszont a szerkesztőjéről azt árulja el a rengeteg hiba, hogy nem eléggé következetes, pontos vagy csak éppen nem feltétlenül az igényes megjelenés a legfontosabb a számára. Online médiánál azt azért mindig figyelembe kell venni, hogy a megjelenő tartalom rendszerint egyenesen attól az újságírótól származik aki a cikket írta. Nincs szerkesztőség, nem nézi át korrektor ezeket a cikkeket megjelenésük előtt, mivel a cikk megírása után azonnal megjelenik az olvasók számára. Tehát a vele kapcsolatos minden korrektúra és tördelés magának az írónak a feladata.

#4.: Sajnos egy Word legjobb esetben is csak az elgépeléseket javítja ki (és ez még nem is akkora probléma, ez bárkivel előfordulhat, szerintem ebben a hozzászólásomban is lesz, ha nem veszem észre átolvasáskor sem), miközben az emberek többségének a helyesírása olyan módon csapnivaló, amivel semmilyen helyesírásellenőrző nem képes megbírkózni. Egyébként sok esetben a szöveg értelmezése nélkül az adott esetben szükséges helyesírás algoritmikusan el sem dönhető. (Nyilván számtalan példát lehetne rá hozni, szemléltetésként álljon itt egyetlen egy. A "megint" szó elálasztása értelemfüggő: ha a "fedd, ró" értelmében használjuk, akkor "meg-int", ha az "újra, ismét" értelemben, akkor "me-gint".) De hogy mást ne mondjak, hogy hova kell vessző és hova nem, arról egy helyesírásellenőrzőprogramnak (és akkor hogy vitát generáljak: ezt szerintem egybeírjuk, mint pl. a varrógépet, hiába hosszú szó, és mielőtt valaki beleköt a kötőjelek használatába többszörösen összetett és hat szótagnál hosszabb szavak esetében, jelzem, hogy az új nyelvtani szabályozás szerint ugyan a kötőjel ilyen esetben még kitehető, már nem kötelező) fingja sem lesz.

Mindazonáltal a nyomtatott sajtó is sokszor eláshaná magát, én pl. büntetném (mondjuk pénzbírsággal) a kritikán aluli helyesírást, mert ha az olvasott szöveg alapján tanulnak meg helytelenül írni az emberek, az nem feltétlenül írható az olvasók számlájára, itt a kiadónak óriási felelőssége van. Egyszerűen szerződtessenek és fizessenek nyelvészeket kötelező jelleggel. A százforintos szennylapok is. Ahogy a kereskedelemben kötelező a nyugtaadás és az online pénztárgép, az orvoslásban kötelező a kamarai tagság, avagy saját cég esetén könyvelő alkalmazása, úgy nyomtatott termékek esetében pedig kötelezővé tenném nyelvész alkalmazását.

Én egy egyszerű IT-s vagyok, és néha látok olyan tenderbeadásokat, hogy a kiíró helyében (már ha a tender kiírója maga tudna helyesen írni ugye, de hát ez a feltétel sem adott), a csapnivalóan pocsék helyesírással beadott ajánlatokat (hát ... mondjuk mind ilyen) egyetlen mozdulattal darálnám be a legelső iratmegsemmisítőn azzal a felkiáltással, hogy "uraim, ezt végigolvasni sem vagyok hajlandó"!