Parasztember v paraszt ember? Mi a kettőnek a jelentése?

Földműves

Bunkó személy

Foglalkozás

Viselkedés, modor

Kérdésedre a választ tulajdonképpen a 'paraszt' szó jelentésbeli különbözősége adja meg.

Az első esetben a 'paraszt' főnévi értelemben, a második esetben jelzői értelemben használjuk.

FŐNÉVI jelentése RÉGE(BBE)N:

- szorosabb értelemben: földdel rendelkező, földműveléssel foglalkozó, nem nemes származású mezei lakos.

- szélesebb értelemben: aki földművelési munkával keresi a kenyerét.

- érdekességképpen: az egyházi személynek volt az ellentéte, pl. a Debreczen Legendáskönyvben így írták: “Akár parasztok, akár egyháziak legyenek”... ….máshol: „Eh szent Szilvester pápa szerzé hogy parasztembörnek egyházi népön hatalma ne legyön.“ A Carthausi névtelen Legendáiban: „Es belhivatá az egyházi fejedelmeket, es kik akkoron jelen valának, paraszt urakat.“

MOSTANI jelentése: földművelésből megélő

Melléknévként, jelzőként használva jelenthet: műveletlent, durvát, nyerset, gorombát, butát, régebben egyes tájegységeknél együgyűen szelídet, bárgyút, butácskát. (pl. szita nélküli őrlés = parasztra őrleni; varrásban a ruha hímezetlenül hagyott része = paraszt rész)

Az ITTENI példában: nyers, durva .... embert jelenthet.

Azért hadd tegyem még hozzá, hogy napjainkban a 'paraszt', mint elmarasztaló jelző, szerintem nem állja meg a helyét. Több okból...

A műveletlenség, a durvaság, a butaság, a bunkóság egészen más társadalmi csoportok tulajdonsága lett, miközben kiderült (néprajz-, népzene-, népmese- és néplélekkutatók, népművészek munkásságának köszönhetően), hogy mekkora értéket, mekkora megtartó erőt képviseltek kevésbé iskolázottságuk dacára ezek az emberek.

(Az előző vagyok...)

Természetesen nem állja meg a helyét. Ugyanakkor homályban maradt, hogy miképpen alakult ki a parasztozás.

A szót a Rákosi-rendszerben "felülről" tették pejoratívvá. Akkoriban kötelező volt a parasztok számára a termények beszolgáltatása. A parasztok nagy része érthető okokból nem volt túl együttműködő a rendszerrel, nem akartak belépni a TSZ-be, kényszerrel kellett elvenni tőlük a megtermelt javakat. (padlássöprés)

Ezek miatt a mintegy bosszúként a rendszer propagandagépezete a parasztokat mint a fejlődés kerékkötőiként, akadályozóiként állította be. Megindult a hangulatkeltés a parasztok ellen, akik a "nagyszerű" rendszert eleinte nem akarták építeni. Aztán persze megtörték őket, de ekkora a parasztozás már beépült a közbeszédbe. Az idő múlásával a felnövekvő generációk már nem voltak tisztában a jelenség eredetével. Akik manapság is parasztoznak, azok akaratukon kívül Rákosiék szellemi örökségét viszik tovább.